DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Én mindig szívesen várok, annál is inkább, mert ritka jelenség az, amikor a kormány és a kormánypárti képviselők részt vesznek a vitában és válaszolnak a mi felvetéseinkre és felszólalásainkra. Ez egy üdítő kivétel, és én ennek csak örülök. Remélem, hogy ennél több vita is lesz majd, ahol várnom kell a felszólalásra azért, mert a kormány ilyen rendszerességgel kér szót az országgyűlési vitában.
Elsőként is az utolsó előttem felszólaló képviselő úrnak a szavaira mondanék két mondatot. Az egyik mondat, hogy Simon képviselő úr, mi is ismerjük önt, de azt gondolom, nem örülne, ha elmondanám, hogy honnan és milyen ügy kapcsán - ez az egyik. A másik, hogy az ön felszólalása nagyjából ennyit ért, ennél többet biztos nem.
Amit államtitkár úr mondott a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban, tisztelt államtitkár úr, én becsülöm azt, amikor valaki a szavakat jól használja és ügyesen, de az, amit ön elmondott, az körülbelül ennyi volt. Ugyanis a magánnyugdíjpénztárakban volt 3000 milliárd forintnyi összeg, az most nincs sehol, ugye. Ez egy tény. Az is egy tény, államtitkár úr, hogy önök átvették az adósságállományt 2010-ben; na most, az nem csökkent. Márpedig hogyha beleforgatták volna, és ezt az adósságállomány csökkenésére használják, akkor - javítson ki, ha tévedek - nagyjából 10 százalékot kellett volna hogy csökkenjen az államadósság. (Korózs Lajos: Így van.) Ehhez képest most magasabb szinten van, mint ahogy önök átvették.
Akkor, tisztelt államtitkár úr, mit is nyertünk azzal, hogy önök elloptak 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjmegtakarítást? Mert én azt gondolom, hogy semmit az égadta világon. Az, amit ön mond, az játék a szavakkal, hadd mondjam ezt.
Az, hogy a miniszterelnök úr annak idején - javítson ki, hogy ha rosszul mondom a szakkifejezést - egyéni számlákat ígért, ez hol van most? Hol vannak jóváírva az embereknek az elvett milliói, amit a magánnyugdíjpénztárból gyakorlatilag az állam államosított? Hol van az a 3000 milliárd forint? Mi haszna volt az embereknek abból, hogy azt önök elvették? Merthogy önöknek mi haszna van, és ne vegye magára államtitkár úr, mert nyilván nem önre gondolok, hanem nagyjából ön is ki tudja találni, hogy kikre gondolok, szóval, hogy ezeknek az embereknek mi haszna volt belőle, azt én értem, de hogy a társadalomnak és az embereknek semmi, azt viszont egészen biztosan tudom mondani.
Tisztelt Államtitkár Úr! A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban meg lehetett volna fontolni azt, hogy ha ezt a rendszert felváltják egy másikkal, akkor az lett volna a tisztességes, hogy az embereknek azt a pénzt, amit ott megtakarítottak, visszaadják, vagy legalább jóváírják, ahogy önök ígérték. De egyik sem történt meg, és a másik sem történt meg.
A másik, amit az áfacsalásokkal kapcsolatban mondott államtitkár úr. Tudja, én azt gondolom, hogy eddig sem és most sem az eszközök hiányoznak a NAV részéről az áfacsalások felderítésére, hanem az akarat, államtitkár úr. Az akarat hiányzik, tudja?!
(19.10)
Azt gondolom, jobbak lehetnének ezek a számok, ha önök, ha a NAV azt az 1000 milliárd forintot beszedte volna a fideszes haveroktól, beszedte volna azoktól az oligarcháktól, akik ezt a pénzt a közösből elvették. Akkor valószínűleg előbbre tartanánk, és akkor valószínűleg bizonyos fejezetekben ez az 1000 milliárd forint meg tudna jelenni mint pozitív összeg. És talán lehetne az egészségügyre fordítani, talán lehetne az oktatásra fordítani, talán a szociális ellátórendszerből kevesebbet kéne elvenni, ha önök ezt beszedték volna, de nem szedték be.
Nem azért, államtitkár úr - és megint ne vegye személyesen magára -, nem azért nem szedte be a kormány, mert nem voltak rá módszerei, hanem azért, mert az akarat hiányzott; azért, mert az egész államrendszer korruptan működik; azért, mert intézményesült a korrupció; azért, mert ezt már nemcsak Magyarországon látják így - itt is csak gondoljon azokra a tömegekre, akik kivonultak az utcára tíz- és százezren -, hanem más országokban is. Az, tisztelt államtitkár úr, hogy a NAV elnökét kitiltják korrupció miatt - szeretném hangsúlyozni, korrupció miatt! - az Egyesült Államokból, és ez az asszony még mindig a helyén van, nemcsak az ő szégyene, hanem a kormány szégyene is, és ezen keresztül, sajnos azt kell mondjam, az ország szégyene is.
Az tehát, hogy ezek a pénzek nincsenek meg, nem azért történik, mert nincsenek önöknek eszközeik arra, hogy ezt beszedjék, hanem azért, mert a kormánynak és a NAV-ot felügyelő felső vezetésnek nincsen szándéka arra, hogy ezeket a pénzeket beszedje. Ha jól emlékszem - ha jól emlékszem -, akkor ennek egy része ügyében már indultak is különböző vizsgálatok, most így utólag - most így utólag. És az is kiderült, hogy azok a bejelentések, amelyeket a miniszterelnök egy fecninek minősített, lehet, hogy konkrétan akkor az volt, csak amögött meglehetősen komoly dokumentáció áll rendelkezésre, és ezt már lényegesen korábban nyilvánvalóvá tették a NAV számára; ennek ellenére a NAV az égadta világon semmit nem lépett. Tehát amikor az államtitkár úr azt mondja, hogy az áfacsalások ügyében önök mindent megtesznek, akkor az egyszerűen nem igaz, úgy nem igaz, ahogy van.
Tisztelt Képviselőtársaim! A reakcióról áttérve egy picit a felszólalás talán tartalmibb részére: én az igazságügyi fejezethez és az ahhoz kapcsolódó fejezetekhez szeretnék hozzászólni, sajnálom, hogy éppen az Igazságügyi Minisztérium részéről nem képviselteti magát a kormány, de talán valamelyik államtitkár úr majd ebben is tud válaszolni a felvetésekre.
Azonban egy dolgot elöljáróban engedjenek meg, hogy kiemeljek; én ezt nem tettem eddig a költségvetési vitákban, de most megteszem. Ugyanis egy jogász szemével nézve is olyan dolgok szerepelnek ebben a költségvetésben, amelyeket nem hagyhatok szó nélkül. Nem hagyhatom szó nélkül azt, hogy mennyi pénzt vonnak ki az oktatásból. Nem hagyhatom szó nélkül azt, hogy az önkormányzatoknak nyújtott, a szociális ellátáshoz nyújtott pénzbeli segítséget 40 százalékkal csökkentik. Nem hagyhatom azt figyelmen kívül - igaz, hogy más néven, de teljesen mindegy, minek nevezzük -, hogy gyakorlatilag 33 százalékra emelik föl az élelmiszeráfát. Nem hagyhatom figyelmen kívül azt, hogy a gyes 6,5 milliárddal, a családi pótlék 13 milliárd forinttal csökken.
Itt vezetném át majd a fejezeti költségvetési számokhoz, hogy az adóhivatal dolgozói - de javítson ki, államtitkár úr, ha ebben tévedek - 25 milliárd forintnyi prémiumot kaphatnak a költségvetés szerint a következő évben. Ez azért érdekes csak, mert ha összevetjük most már tényleg az igazságügy fejezetéhez tartozó számokkal ezt, akkor, mondjuk, az ügyészség teljes költségvetése nincsen 40 milliárd forint. 40 milliárd forintot nem kap az ügyészség úgy általában, ehhez képest 25 milliárd forintot prémiumként fognak kapni az APEH-vezetők és az APEH-dolgozók? Én őszintén remélem, államtitkár úr, hogy ezt nagyon rosszul olvastam a költségvetésben, és helyre teszi majd azt, amit én mondok, és azt mondja, hogy semmi alapja nincs ennek a számnak, amit én most elmondtam önnek.
Egy dolog még - visszautalva arra, amit az ön felszólalásában az egészségüggyel kapcsolatban mondott -, tisztelt államtitkár úr. Azt mondta, hogy sokat tettek az egészségügy jobbá tétele érdekében, és itt a dohányzás elleni lépéseket vetette föl. Nos, tisztelt államtitkár úr, őszintén szólva, ezt talán ön se gondolja komolyan, ugye? Tehát az, hogy a trafikpályázatokat leosztották a haveroknak, nem azt jelenti, hogy a dohányzás káros hatásait csökkentették volna, ezt egyetlen mutató nem tudja igazolni, egyetlenegy sem. Azt igen, hogy egyébként hangfelvételekkel bizonyítható, hogy az önök párttagjainak és szimpatizánsainak osztották ki ezeket a koncessziókat, és hogy egyébként ennek még nincs vége, mert további törvényjavaslatokat hoznak, hogy ezt a piacot hogyan lehet még inkább az önök felé hajló módon elosztani, de hogy ennek az egészségügyhöz az égadta világon semmi köze nincs, azt bizton állíthatjuk. Én a többi állítását nem tudom megítélni, mert nem értek hozzá, de ha a többi is ennyire megalapozott, akkor nem nyugtatott meg, államtitkár úr.
Köztársasági elnök: nem szeretnék itt sokat időzni, itt a számok nem változnak igazán. Egy dolgot azért kiemelnék: akkor, amikor ilyen megszorításokra van szükség, amit ez a költségvetés tartalmaz, akkor bizony szimbolikus jelentősége van annak - és őszintén érdekelne ennek az oka, hogy miért kell ezt megemelni -, hogy a köztársasági elnök protokollkiadásai 276 millió forintról 355 millió forintra emelkednek. Ezek nem nagy számok a költségvetésben, ezt még én is tudom jogászként, csak tudja, amikor az egészségügyből, az oktatásügyből vonjuk ki a pénzt úgy, hogy egyébként így sem működik már jól, akkor nem gondolja, hogy rossz üzenete van annak, hogy egyébként protokollköltségeket pedig 80 millió forinttal megemelnek csak a Köztársasági Elnöki Hivatalban, vagy hogy éppen 73 millió forintot szánnak a köztársasági elnök közcélú felajánlásaira? Ajánlaná inkább fel valamelyik kórháznak, valószínűleg többre mennénk vele.
Áttérve a bírósági fejezet költségvetési számaira: nem sok előnye van annak, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Országos Bírósági Hivatalt egy fideszes képviselő felesége vezeti. Egy előnye talán van: itt a költségvetési támogatást nem csökkentették. Emlékszem arra, amikor Solt Pál idején, az első Orbán-kormány idején összeveszett a miniszterelnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, és akkor felére csökkentették a bíróságok költségvetési támogatását. Most ez, hála istennek, nem történik meg, sőt, még talán pár száz millió forintot szánnak, kétszáznegyven-valahány millió forintot szánnak még beruházásokra és felújításokra, mondjuk, a tavalyi költségvetési számokhoz képest pluszban, de ezen kívül semmi nem jelenik meg ott pluszban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor önök azt mondják és joggal mondják, hogy az igazságszolgáltatáson belül az egyik legfontosabb dolog az eljárások gyorsítása és a minőségi igazságszolgáltatás, akkor mindenki, aki ezen a területen szakember, beleértve a Kúria elnökét is, azt mondja, hogy egyetlen dologgal lehetne igazán fejleszteni ezt a területet: ha a bírák mellé több asszisztencia jutna. A legutóbbi meghallgatáson Darák elnök úr ezt mondta el, de mondhatom, hogy ezt evidenciaként mondta el, mert mindenki így gondolja a szakmában, én magam is.
Ehhez képest egyetlen pluszfillért nem szánnak arra, hogy ez az asszisztencia megnövelhető legyen a bíróságokon. Tudják, általában persze ez igaz az egyes területekre, hogy jogszabály-módosításokkal el lehet érni bizonyos eredményeket, de azért mégiscsak a legnagyobb eredményt akkor lehet elérni, ha több pénzt juttatunk annak a területnek.
Tehát az eljárások gyorsítását sem a garanciarendszer megtizedelésével kéne elérni, hanem úgy, hogy egy kicsit több pénzt juttatunk az igazságszolgáltatásnak, és szeretném hangsúlyozni, hogy ezek azért nem olyan hatalmas nagy pénzek. A teljes éves bírósági költségvetés nincsen 90 milliárd forint, úgy az egész. Magyarán szólva, ha ezt egy kicsivel ki tudnák egészíteni, akkor e területen óriási eredményt tudnánk elérni; én ezt javasolnám is a kormány jelen lévő képviselőinek, hogy fontolják meg.
(19.20)
Ugyanezt mondhatom el az ügyészség vonatkozásában is, ahol szintén a legfőbb ügyész személye nyilván garancia arra, hogy ebben a fejezetben nem fog csökkeni semmi, de növekedni sem. Itt is szánnak némi pénzt a beruházási költségekre, de hogy az ügyészek asszisztenciájára, ami szintén az eljárások gyorsítását és a minőségi igazságszolgáltatás érdekeit szolgálná, arra nem szánnak egy fillér pluszpénzt sem, az viszont egészen biztos.
Az Igazságügyi Minisztériummal kapcsolatos számokat, megmondom őszintén, nehéz megítélni, ugyanis teljesen más feladatkört kapott, hiszen számtalan feladatot átvesz a Miniszterelnökség az Igazságügyi Minisztériumtól, ugyanakkor számtalan más feladatkört meg megkap a tárca, ezért nem tudom megmondani, hogy ott a tervezés helyes vagy nem helyes. Én mindössze egy dolgot vetnék föl, hogy eddig nem sikerült jól megtervezni a minisztérium költségvetését, hiszen 2012-ben a minisztérium tényleges kiadása 366 milliárd forint volt, ehhez képest a támogatás 238 milliárd forint, a 2013. évben 294 milliárd, míg a támogatás csak 203 milliárd forint. Remélem, hogy ennél jobban sikerült az idei költségvetésben eltalálni a számokat.
Ami még téma szerint idekapcsolódik, tisztelt képviselőtársaim, én nem értem, de, államtitkár úr, mondja el ezt egyszer nekem, évek óta mondom, és még sose kaptam rá választ, úgyhogy tényleg mondom, hogy érdekel a dolog. Hogy ha azt látjuk, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnak a teljesülése mindig magasabb, lényegesen magasabb a valóságban, mint az előirányzat, akkor miért nem lehet a valósághoz igazítani a számokat? Ezt tényleg nem értem, hogy miért van. Most már több éve, ha jól emlékszem, akkor 120 millió forintban állapítják ezt meg, a valóság meg mindig ilyen 300-320 millió forint környékén jön ki.
De ugyanezt tudom elmondani a jogi segítségnyújtásról, ahol 115 millió forinttal számolnak most már többedik éve. Most végre felemelik 182 millió forintra, itt valóban van egy kis elmozdulás, de ezzel szemben a valóság 250 millió forint. Nem értem, hogy ha látszik, hogy ez ennyi, akkor miért nem lehet a valósághoz igazítani a számokat. Én nem akarok arra gondolni, hogy itt bármiféle trükközés van a költségvetésben, mert, még egyszer mondom, nem értek ehhez a témához annyira, de még sosem kaptam választ arra, hogy ezek a számok miért nem fedhetik a valóságot egyszer végre.
Ugyanez mondható el a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése vonatkozásában, ahol most is 100 millió forint a tervezett kiadás, az előző évben is ennyi volt, ott pedig 140 millió forint volt a valóságos kiadása ennek a fejezetnek.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, azok a kritikák, amiket az igazságügyi és az ahhoz kapcsolódó fejezetekről elmondtam, azt gondolom, hogy szinte bármelyik költségvetési vitában képezhetnék egy felszólalás tárgyát az ellenzék részéről, ugyanis azt mondom - és ezt kifejezetten pozitívnak szánom -, hogy itt olyan elképesztő probléma nincsen, mint máshol a költségvetési fejezeteknél. Viszont azt, még egyszer mondom, jogászként is ki kell emelnem, hogy ha úgy tetszik, ez a terület, az ügyészségek, a bíróságok fejezete kuriózumnak számít e tekintetben a költségvetésben. Máshol viszont elképesztően nagy problémák vannak. És azokat a kritikákat, amelyeket élesen fogalmaztam meg, azokat nem a politikai lózungok szintjén tettem, hanem őszintén teszem, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kormányképviselők és kormánypárti képviselők. Én őszintén remélem, hogy az elmúlt időszak eseményei fognak majd önökre annyiban hatni, hogy legalább ezeket a káros tendenciákat egy picit tompítani fogják.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Korózs Lajos: Éljen! - Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
