DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a 2015-ös költségvetéssel kapcsolatban mint az Európai ügyek bizottsága elnöke is elsősorban az Európai Unióval összefüggő tételekről adjak egy rövid tájékoztatást.
Mint nyilván képviselőtársaim is tudják, ebben az évben volt hazánk európai uniós csatlakozásának 10. évfordulója, és az értékelések között sokszor hallottuk különböző konferenciákon, ahol magam is részt vettem - függetlenül attól, hogy a kormányhoz vagy az ellenzékhez közel álló előadók mondták el -, de egyvalami közösen mégis előjött ezeken a konferenciákon, tudniillik ez az állítás, hogy nem igazán tudtuk kihasználni az európai uniós tagságunkból származó előnyöket az elmúlt 10 év alatt.
Úgy hiszem, hogy ilyen sommás vélemények egy olyan felhívást, mondhatni olyan kihívást jelentettek különösen az elmúlt esztendőben a kormány számára, hogy okulva az elmúlt periódus, tehát a 2007-13-as uniós pályázati rendszer hibáiból, hogy az új periódusban - a 2014-20 közötti uniós költségvetési időszakban - sokkal kevesebb, de koncentráltabb célt tűzzünk ki magunk elé, hogy valóban a reálgazdaság fejlődését és a foglalkoztatás bővítését szolgáló projekteket valósítsuk meg; nem csak a saját szempontunkból, hiszen a kormánynak megvan egy programja, például a munkahelyteremtés, a teljes foglalkoztatás elérése, ami összhangban van az európai uniós direktívával, amit úgy nevezünk, Európa 2020, ahol szintén ezek a célok fogalmazódtak meg már az elmúlt időszakban.
Nos, úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy mind a Miniszterelnökség, mind pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós szakemberei jól dolgoztak a 2014-20-as uniós költségvetési periódus EU-s pályázatai és pénzügyi rendszereinek megtervezésében, mert például a mostani költségvetést tanulmányozva úgy látom, hogy a 2015-ös költségvetést lehet sok névvel illetni, de leginkább azzal lehetne, hogy az nem más, mint az uniós források költségvetése is. Hiszen a jövő évben - mint ahogy ez többször elhangzott az elmúlt általános vitában - igenis minden korábbinál talán a legtöbb uniós forrás kifizetésére van lehetőségünk, és ez bizony meghatározza a következő év költségvetését is.
(14.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Kiindulásként szeretném hangsúlyozni, hogy az előbb elmondottak alapja nem más, mint az Európai Bizottság és Magyarország között még a nyár folyamán véglegesítésre került úgynevezett partneri megállapodás, amely a 2014-2020 közötti időszakban a legfontosabb európai uniós alapok, tehát az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásai lehívásának a feltételeit határozza meg.
Ahogy Varga miniszter úr is utalt rá az expozéjában, a partnerségi megállapodás Magyarország számára tehát mintegy 25 milliárd eurónyi forrást irányoz elő, amely kiegészülve a szükséges hazai társfinanszírozással, valamint az úgynevezett költségvetésen kívül folyósított agrártámogatásokkal együtt a 2014-2020 közötti időszakban összesen 12 ezer milliárd forint fejlesztést jelent.
Még kimondani is sok, olyan ez az összeg. Visszatekintve az elmúlt uniós költségvetési ciklusokra, úgy hiszem, hogy nyugodtan kijelenthetjük, bármely részén ülünk a patkónak, hogy ennyi támogatás még nem érkezett Magyarországra, mint ebben a költségvetési ciklusban. Óriási összegekről beszélünk.
De mindez jelen pillanatban még csak egy lehetőség. Ez nem biankó csekken kiállított pénz, amit minden önkormányzat vagy választó megkap, hanem ezért tenni kell. Ez egy óriási felelősség, elsősorban a kormány számára, és úgy hiszem, hogy éppen ennek a rendszernek a kidolgozásában látszik ez a felelősség, hogy megpróbálja megkönnyíteni az uniós források lehívását.
Ugyancsak felelősséget jelent azoknak is, akik pályáznak, akár vállalkozók, önkormányzatok, hiszen egy pályázatot nemcsak megírni, nemcsak beadni, nemcsak megnyerni kell, hanem megvalósítani, és még legalább öt évig működtetni, hiszen ne felejtsük el, hogy nemcsak a magyar szervek, hanem az európai uniós szervek is ellenőrzik ezen pénzek megvalósítását.
Aztán ismételten szeretném kiemelni azt a tényt, amit a részletes vitában már többen megtettek, hogy a kormány a források 60 százalékát a foglalkoztatás és a versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani.
Hölgyeim és Uraim! Tehát ez a pályázók számára azt jelenti - egy fontos üzenet -, hogy a jövőben, nemcsak a következő egy évben, hanem az elkövetkezendő hétéves ciklusban a korábbinál jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatunk.
Úgy hiszem, hogy innen is köszönet illeti a külügyi kormányzat azon tagjait, akik az elmúlt két-három évben ennek a lehetőségét kidolgozták, megvívták a saját csatájukat Brüsszelben. Gondolok itt például Győri Enikő államtitkár asszonyra, aki létrehozta „a kohézió barátai” csoportot, akiknek együttes lobbija nélkül nem tudtunk volna ennyi uniós forrást kiharcolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben már utaltam arra, hogy a 2004-es esztendő egy történelmi fordulópont, nemcsak azért, mert ekkor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, de abban is fordulópont volt, sajnos negatívan, mert ebben az évben indult az Európai Unió eddig legtovább húzódó túlzottdeficit-eljárása éppen Magyarország ellen, amely közel 9 esztendeig tartott, és amely a polgári kormány fegyelmezett fiskális politikájának köszönhetően került megszüntetésre.
Tehát amennyiben a jövő évi költségvetés kapcsán az úgynevezett maastrichti kritériumokra is tekintünk, úgy vélem, hogy nincs mit szégyenkeznünk, hiszen a költségvetési deficit továbbra is a 3 százalékos küszöb alatt marad, várhatóan a GDP 2,4 százalékában, a GDP-arányos államadósság pedig a GDP 75,4 százalékára fog csökkenni. E kedvező folyamatokat elősegítik az uniós összehasonlításban is magas GDP-növekedési adatok, amelyek folytán az Európai Bizottság őszi előrejelzésében a Magyarországra vonatkozó korábbi adatait is javította pozitív felhanggal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelvén az elmúlt két nap általános vitáját, a költségvetési vitában elhangzottakat, röviden, azt hiszem, érdemes az Európai Bizottságnak a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos esetleges szerepéről is szólni. Ez az európai szemeszter. Az elmúlt 3-4 év alatt az Európai ügyek bizottságában nagyon sokszor volt erről szó - s külön Balczó képviselőtársamnak volt ez kedvenc témája -, és nagyon sokszor körüljártuk, akár ellenzék, akár a kormánypárt részéről. Igen, mert ez komoly szuverenitási problémákat vet föl.
Szeretném elmondani, hogy az európai szemeszternek hívott gazdaságpolitikai koordinációnak az a célja, hogy a tagállamok külön-külön összehangolják a költségvetési és gazdaságpolitikájukat az uniós szinten elfogadott célokkal és szabályokkal - ami egy roppant nehéz munka -, vagyis a már előbb említett Európa 2020 stratégiával. E cél érdekében az Európai Bizottság a kormány által minden évben benyújtott éves konvergenciaprogram, valamint a nemzeti reformprogram kapcsán fogalmaz meg úgynevezett országspecifikus ajánlásokat.
Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy az Országgyűlésnek van egy szakbizottsága, az Európai ügyek bizottsága, ahol mi ezt a programot és az ajánlásokat részleteiben tanulmányoztuk és meg is vitattuk, és mindig nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőjét hívjuk meg, hanem az Európai Bizottság képviseletében a nagykövet urat is meghívjuk, és itt megismerjük mind a kormány, mind az Európai Bizottság álláspontját.
Tisztelt Országgyűlés! Rátérve az uniós fejlesztések témakörére, néhány sajátosságot szeretnék kiemelni. Egyrészt fontos emlékeztetnem képviselőtársaimat az n+2-es szabályra. A 2015. év jelenti az utolsó évet ebben a tekintetben, amikor a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban megítélt uniós forrásokat fel lehet, és hadd mondjam, fel kell használni. Tehát magyarán, azok a források, amelyeket 2015. december 31-ig nem tudunk kifizetni, lényegében elvesznek. Éppen ezért ebből a szempontból a törvényjavaslat az ország érdekeit szem előtt tartva teljes abszorpcióval számol, tehát, ahogy mondta miniszterelnök úr is, nem szeretnénk, ha egyetlen cent is visszagurulna Brüsszelbe. A cél, hogy ne ragadjon bent uniós forrás. Mindez azt is jelenti, hogy még a jövő évben is mintegy - írd és mondd - 1400 milliárd forintnyi uniós forrást kell eljuttatni a pályázókhoz, a 2007-2013 közötti időszak projektjeinek sikeres lezárása érdekében.
Ez egy óriási feladat. De úgy hiszem, hogy a feladat szép és a cél nemes, tehát hogy egyetlen cent se guruljon vissza Brüsszelbe. És itt valóban egy olyan új rendszerre van szükség, amit kiépített a kormány, másrészt pedig egy olyan együttműködésre - itt nemcsak a vállalkozókkal, hanem az önkormányzatokkal is és mindenkivel, aki európai uniós pályázatot benyújtott -, hogy azt meg is kell valósítani.
A 2015. év másik sajátossága, hogy egyúttal a 2014-2020 közötti időszakból is előirányoz uniós támogatásokat, mintegy 300 milliárd forint értékben. Az új időszak projektjeit a hamarosan véglegesítendő operatív programok tartalmazzák. Reméljük, hogy ezt Brüsszel december 31-ig jóvá is fogja hagyni.
Amint arra képviselőtársaim is utaltak már az elhangzott vitákban, jövőre a költségvetésben a szükséges hazai társfinanszírozással együtt több mint 2500 milliárd forint uniós támogatás lehívására lesz lehetőségünk. A költségvetésen kívül, tehát úgymond közvetlenül a gazdáknak, a termelőknek juttatott tételek összege pedig 389 milliárd forint.
(14.30)
Ugyanakkor meg kell néznünk, a mérlegnek van egy másik serpenyője is, ami nem más, mint a befizetések. Ezt is meg kell említenünk, az uniós költségvetésbe fizetendő hazai hozzájárulást, ami 295 milliárd forintot tesz ki. A számok itt is önmagukért beszélnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a jövő évi költségvetés kapcsán még három tényezőt emeljek ki nagyon röviden: 1. az EU önerő alapot, 2. a helyi önkormányzatok uniós fejlesztéseihez szükséges saját forrás kérdését, valamint 3., a határ menti területi együttműködés ügyét.
Az eddigiekben is nagy segítséget jelentett az EU önerő alap, jövőre 26 milliárd forintot irányoz elő. Ennek tehát a fő célja az, hogy az európai regionális fejlesztési alapból és a kohéziós alapból támogatásban részesülő állami kedvezményezettek önerejéhez tudjon támogatást nyújtani. Mindig az önerő volt a legnagyobb akadályozója egyébként az uniós pénzek lehívásának.
A második: az önkormányzatok és a társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai sajátforrás-kiegészítésének támogatására pedig 16,9 milliárd forint áll rendelkezésre. Itt is nagyon sokszor problémát jelentett az önkormányzatoknál az önerő kérdése, amiért végül is nagy nehezen mindig az állam próbált meg jótállni.
Végül a határ menti területi együttműködés kapcsán a magyar-román, illetve a magyar-szlovák viszonylatban a legintenzívebb a kooperáció. Csupán e két relációban mintegy 10 milliárd forint áll jövőre rendelkezésre. Szeretném hangsúlyozni, hogy ennek konkrét megvalósulása a határ mindkét oldalán érezhető, és ezért fontos ennek a költségvetésben való szereplése.
Hölgyeim és Uraim! Úgy hiszem, hogy valóban ez a költségvetés az európai uniós pályázatok költségvetése is lesz. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
