DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Többedszerre esünk abba a hibába, amikor a magyar költségvetést tárgyaljuk, akkor olyan szegmenseit hiányoljuk, ami az európai uniós finanszírozásból történik. A környezetvédelmi beruházásoknál pedig ez kifejezetten így van.
Szeretném eloszlatni kedves képviselőtársamnak a kételyeit, hiszen jómagam, korábban polgármesterként ismerem ennek a működését, és nagyon hálás vagyok azért a lehetőségért, hogy Mosonmagyaróvár városában a panelok 90 százalékát szigetelni tudtuk, pontosan ennek a programnak a következtében. Éppen ezért tudom, hogy mit jelent az embereknek az a lehetőség, hogy ezt meg lehet tenni, a felére lehet visszavenni a költségeiket, és nyilván a házaik értéke panelenként 1,5-2 millió forinttal drágább. A szükségességében egyetértünk, abban a kritikában, hogy nem foglalkozik vele a költségvetés, abban viszont nem, ezt engedje meg nekem.
De ha itt vagyunk a környezetvédelemnél, akkor felmerült néhány kérdés Heringes Anita felszólalásában is és Sallai R. Benedek képviselőtársam felszólalásában is. Engedjék meg, hogy néhány érintett kérdésben, amit szintén a költségvetésből hiányolnak, rávilágítsak arra, hogy mindezek honnan, milyen forrásból, hogyan tudnak megvalósulni.
Először is a ramsari egyezményről, annak finanszírozásáról hadd ejtsek néhány szót, hiszen ennek az egyezménynek a feladatait az FM-nek a központi személyi állományával és a munkatársain keresztüli munkaköri feladatként teljesítjük. Tehát minden évben megrendezzük a vizes élőhelyek világnapját, melynek a forrását a tárca biztosítja. Működtetjük a Magyar Ramsari Nemzeti Bizottságot, az abban szereplő érdekképviseleti szervek tagjai - mint kutatóhelyek, egyetemek, civil szervezetek, gazdálkodók - ingyenesen, önkéntesen, társadalmi munkában végzik a feladataikat kiemelt eredményességgel.
A nemzeti parki igazgatóságokkal kapcsolatosan hadd válaszoljak úgy, hogy a 2015. évi költségvetési támogatásuk megegyezik a 2014. évi támogatással, azonban a 2015. év során jelentősen befolyásolja több bevételi tényezőjüket a meghatározó források módosulása, az eddig részükre is elérhető agrártámogatások csökkenése, illetve elmaradása, a SAPS és az AKG. Az igazgatóságok eddig is minden pályázati lehetőséget kihasználtak, hogy saját bevételeiket tovább növeljék. A 2014-20-as időszakban várhatóan a KEHOP- és a GINOP-konstrukciók keretében közel 50 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre a természetvédelmi feladatok ellátására.
A tárca mindent megtesz, hogy az általa meghirdetendő állattenyésztési támogatásokat az igazgatóságok maximálisan kihasználhassák, továbbá - amennyiben szükséges - saját tárcán belüli forrásátcsoportosításokat is végrehajthat. Itt szeretném megjegyezni, hogy Heringes képviselő asszony hiányolja a parlagfűakcióban meghirdetett és megállapodott pénz-visszafizetési forrásokat. Jelzem: az még a 2014-es költségvetés keretében, idén megvalósul, nem visszük át a következő esztendőre, az RKI-ból most kerül átcsoportosításra, tehát a siker sokkal hamarabb érkezik, mint a következő költségvetés.
Sallai R. Benedek képviselőtársam a CITES működtetéséhez is fűzött néhány észrevételt. A veszélyeztetett, vadon élő növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezménynek Magyarország 1985 óta tagja. A régióban jelentős szerepünk van az állat- és növényfajok, a belőlük készített termékek kereskedelmében, ennek ellenőrzésében. A jogellenes eredetű szállítmányok felderítésében hazánk mindig is és most is az élen jár. Szigorú hatósági ellenőrzési rendszert alakítottunk ki és működtetünk - vámszervek, rendőrség, környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek -, amelyek hatékonyan képesek kiszűrni az illegálisan forgalomba került állatokat, növényeket. A jogellenes cselekmények ellen a hatóságok megfelelő szigorral lépnek fel, és a cselekmény súlyával arányos szankciókat alkalmaznak. A tárca rendszeresen, évente több alkalommal képzi, továbbképzi az érintett hatóságok tisztségviselőit.
Magyarország a vonatkozó európai uniós jogszabályok alakításában is aktívan részt vett, ugyanakkor nemzetközi szinten eddigi munkánk elismeréseként hazánkat 2013-ban beválasztották az egyezmény állandó bizottságába is. Ezenkívül regionális szerepünket jól mutatja, hogy épp az idén nyertük meg egy Twinning-program megvalósításának jogát Szerbiában, melyben a magyar szakemberek fél éven át képezték a szerb hatóságok szakembereit a területen.
Meggyőződésem, hogy Magyarország eddig is és most is mindent megtesz az egyezmény végrehajtása és a hatálya alá tartozó fajok védelme érdekében. A természetvédelem nincs mulasztásban a védett állatfajok okozta gazdasági károk enyhítésének kötelezettségében, mert rendelkezésre állnak a meglévő jogi rendelkezések és a szükséges költségvetési fedezet is.
A természet védelméről szóló törvény szabályozza a védett állatok kártételének megelőzését és a kárviselésre vonatkozó szabályokat is. A törvény szerint, amennyiben védett állat másnak kárt okozhat, a gazdálkodónak, az ingatlan tulajdonosának, használójának, vagyonkezelőjének feladata az esetleges kár megelőzése. A jogszabály alapján, ha a kártételt a gazdálkodó nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság szakmai segítségét vagy a természetvédelmi hatóságon keresztül a kellő szakértelemmel rendelkező szerv közreműködését. Amennyiben mégis bekövetkezett a kár, akkor a jogszabály adta keretek között a gazdálkodó jogosult kártalanításra. A fenti jogszabályok alapján minden évben sor kerül a jogos kártalanítási igények kielégítésére.
Felmerült az európai táj egyezmény kérdésköre is. Firenzében, 2000-ben, október 20-án kelt az európai táj egyezmény kihirdetéséről szóló törvény, törvényben hirdették ki itt, Magyarországon is. A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben és a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttműködve. Ennek érdekében jött létre az európai táj egyezmény nemzeti koordinációs munkacsoport is.
Az egyezmény hazai végrehajtásában komoly előrelépést jelent, hogy a táji szempontok beépültek az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióba, a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célokat összehangoló integrált dokumentumba. Az országos területrendezési terv, valamint a Balaton-törvény övezeteket jelöl ki a táj törvényi szintű védelmére, a táj védelmének szempontrendszere beépült a települési tervezésbe és egyes egyedi hatósági eljárásokba.
A lakossági tájékoztatás, a téma iránti fogékonyság növelése érdekében tett intézkedések az alábbiak. A tájegyezmény végrehajtásáért felelős tárcák az Európa Tanács tájdíja adományozását megelőző évben nemzeti szintű pályázatot írnak ki az európai szintű versenyre történő felterjesztésre. A 2012. évben a természetvédelemért felelős miniszter a nemzeti szintű pályázati rendszer kapcsán megalapította a magyar tájdíjat, amelyet először 2013-ban adtak át. Kiadványokat jelentetnek meg, műhelykonferenciákat tartanak, és a TÉKA-programot üzemeltetik.
A Kárpátok-egyezményt is felhozta képviselő úr, amely a 2014. szeptemberi miniszteri konferenciáján elfogadta a Kárpátok-egyezmény fenntartható turizmus stratégiát. A stratégiát összeállító munkacsoport munkájában tárcánk is részt vett. Információnk szerint a Miniszterelnökségnél folyamatban van az egyezményhez kapcsolódó, a kulturális örökség védelméről szóló jegyzőkönyv.
A kárpáti védett területek hálózata munkacsoport koordinálásával a „Biorégió a Kárpátokban” projekt keretében olyan szakmai dokumentumok készültek el a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével, melyet a hazai nemzeti parki igazgatóságok is eredményesen hasznosíthatnak majd a kezelési tevékenységük, illetve a kezelési tervek készítése alapján. A munkacsoport tevékenységében természetesen a tárcánk is részt vett.
Súlyos gondként merült fel a kisméretű szálló pornak a kérdése, melynek csökkentése ágazatközi intézkedési programjáról szóló kormányhatározat öt beavatkozási területen mintegy 23 fő intézkedést tartalmaz a levegő PM10-szennyezettségének csökkentésén, a PM10-kibocsátás minél hatékonyabb mérséklésén keresztül. A programban szereplő intézkedések végrehajtására 2013. év végéig megközelítőleg 100 milliárd forintnyi, többnyire pályázati forrás került felhasználásra, elsősorban a közlekedési szektorban.
(17.40)
A Földművelésügyi Minisztérium 2014. évre meghatározott 54 millió forintos, valamint a 2015. évre tervezett szintén 54 millió forintos fejezeti kezelésű előirányzatának kiragadása a teljes ráfordítási összegből ezért meglehetősen torz képet fest a tényleges helyzetről. A Földművelésügyi Minisztérium első helyi felelősségi körébe sorolt feladatok ugyanis nagyságrendileg kisebb ráfordítást igényelnek, mint a programban kiemelt szerepet kapott, közlekedési szektorban meghatározott intézkedések végrehajtása.
Mindemellett a tárca kerete közvetlenül az FM hatáskörébe tartozó intézkedések megalapozását szolgáló tanulmányok, vizsgálatok, jogszabálytervezetek, adatszolgáltatások elkészítését célozza, és nem tartalmazza azokat az egyéb, kormányzati és európai uniós forrásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetetten járulnak hozzá a közlekedési és azon kívüli szektorokban előírt feladatok megvalósításához.
A légszennyezettség-csökkentés irányába ható intézkedések többek között a most megjelent „Otthon melege” program, mely a fűtés-korszerűsítési, a nyílászárócsere- és a háztartásigépcsere-programot foglalja magában, számos egyéb, korábbi energiahatékonysági program, mint például a panelprogram, az ökoprogram vagy a zöldberuházási rendszer alprogramjai is.
A közlekedési kibocsátáscsökkentési intézkedések többek között a jelenleg is folyó nagyméretű buszcsereprogram és jármű-korszerűsítési feladatok végrehajtása, a közlekedési szokások befolyásolását szolgáló, szemléletformáló kezdeményezések folytatása, a munkahelyi közlekedési tervek kialakítása és terjesztése és természetesen a folyamatos infrastruktúra-fejlesztési intézkedések megvalósítása.
Mindezekre tekintettel határozottan kijelenthetem, és reményeim szerint minden fennmaradó kételyt eloszlathatok a tekintetben, hogy az egészséges, tiszta levegő biztosítása és a PM10-szennyezettség csökkentése a kormányzat eltökélt szándéka, amelyért jelentős erőfeszítéseket tesz, és amire komoly mértékű erőforrásokat szán.
Többször került ma szóba a hulladékgazdálkodás kérdése is, hiszen nem kizárólag a hulladékgazdálkodást, nem kizárólag a közszolgáltatást foglalja magában, annál sokkal összetettebb szakterület. Így a felvetésben jelzett támogatásnövekedés nem kizárólag a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területét segíti, annak érdekében ugyanis, hogy az Európai Unió által előírt hasznosítási arányok teljesüljenek, a hulladékgazdálkodási területen tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek - nemcsak a közszolgáltatóknak - megfelelő lehetőséget kell teremteni. Mindez kiemelt feladata Magyarországnak, mivel a hasznosítási kötelezettségek nem teljesítése az Európai Unió részéről kötelezettségszegési eljárást és pénzbírságot eredményezhet. Mindezeknek megfelelően az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség országos szinten szervezi és koordinálja az elkülönített hulladékgyűjtési, -feldolgozási és -hasznosítási tevékenységeket. Az OHÜ ennek érdekében megtervezi és végrehajtja az országos hulladékgyűjtési és -hasznosítási tervet.
Kiemelt feladat továbbá a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hasznosító ipar fejlesztése, a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos oktatási, nevelési és szemléletformálási tevékenységek ellátása.
Mindenesetre nagyon szépen köszönöm, hogy lehetőség van arra, hogy szót váltsunk, párbeszédet folytassunk a környezettel kapcsolatos témákban. Azt hiszem, ahogy eddig, ezután is a földművelésügyi tárca minden munkatársa áll minden kérdés elébe. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
