GELENCSÉR ATTILA
GELENCSÉR ATTILA
GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es kormányváltás óta a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása, valamint az államadósság csökkentése, illetve a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása. Ennek érdekében a kormány az elmúlt négy és fél évben jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén.
Az eredmények azt mutatják, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly helyreállítására, az államadósság csökkentésére, valamint a munkaerőpiac keresleti és kínálati alkalmazkodására, a gazdasági növekedés újraindítására irányuló törekvések már meghozták az elvárt pozitív fordulatot. Az elért eredmények jelentőségét bizonyítja, hogy Magyarország 2013 júniusában mintegy közel tíz év után kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól.
Egy ország gazdasága csak akkor lehet sikeres, ha támogatja a munkát, és segíti, hogy polgárai minél nagyobb számban dolgozhassanak. Ezért is örömteli, hogy továbbra is dinamikusan növekszik a foglalkoztatás hazánkban. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint már 4 millió 182 ezren dolgoznak a 2014 július-szeptemberi időszakban, ami 192 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliség újabb mélypontra, 2,4 százalékponttal 7,4 százalékra esett ebben az elmúlt egy esztendőben.
A korábbi szocialista kormányok foglalkoztatáspolitikájával szemben 2010 óta a kormány a munkaalapú gazdaság felépítése mellett kötelezte el magát, annak érdekében, hogy minél több embernek legyen tisztességes megélhetése Magyarországon. A foglalkoztatás növekedéséhez ráadásul egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a versenyszféra, ami a kormányzat jól működő, aktív foglalkoztatási programjainak köszönhető. Ma 430 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010 elején; csupán az elmúlt egy évben közel 200 ezer fővel emelkedett hazánkban a foglalkoztatottak száma.
A munkahelyvédelmi akció és a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredményeképpen pozitív tendencia figyelhető meg a munkaerőpiacon is, a foglalkoztatottak és az aktívak száma jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatosan csökken. A kedvező folyamathoz hozzájárult mindezeken felül a munkavállalást ösztönző eszközrendszer kialakítása.
A pedagógusbér emelése, valamint a közszférában 2015-ben működni kezdő további életpályamodellek szerinti illetményemelések, a rezsicsökkentés, a foglalkoztatottság bővülése, ezáltal pedig a reáljövedelmek emelkedése következtében a háztartások fogyasztási kiadásai várhatóan 2,6 százalékkal nőnek jövőre.
A devizahitelekkel kapcsolatos banki elszámoltatás és ezáltal a lakosságnál jelentkező többletjövedelem szintén jelentős mértékben segíti a fogyasztás bővülését. A belső kereslet így 2015-ben egyre nagyobb mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-2020 fejlesztési ciklussal új időszámítás kezdődik a hazai fejlesztéspolitikában. A magyar vállalkozások lehetőségei mostantól megsokszorozódnak. Összesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik hazánkba. Ez a hozzá szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 000 milliárd forint fejlesztést jelent az elkövetkezendő években.
A korábbi évekhez hasonlóan a kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználását. Nominális összegben az uniós fejlesztések felhasználásához kötődő terület a legnagyobb haszonélvezője a 2015. évi költségvetésnek, hiszen az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 2500 milliárd forintot költ a költségvetés, amely egyébként a GDP 7,5 százaléka, azaz közel 350 milliárd forint összegű, azaz 16 százalékos növekményt mutat az ez évihez képest.
Magyarország az új uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nyertese, az egy főre jutó támogatás soha nem volt akkora Magyarországon, mint ebben a költségvetési ciklusban.
(13.30)
A második helyet értük el Európában az egy főre jutó uniós pénzek tekintetében. A kormány felkészült arra, hogy a hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan és egyszerűbben használja fel, és abban is határozott, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre fogja fordítani. Fontos változás az is, hogy a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak.
Tisztelt Országgyűlés! Segély helyett munkát - ez a kormány politikájának alapelve. A kormány hosszú távú célja az üzleti világgal szorosan együttműködve a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki tud és akar, dolgozhasson. Mindannyiunk érdeke, hogy 2018-ra senkinek se legyen szüksége jövedelempótló támogatásra, mert lesz munkája, amelyből megélhet, sőt amelyből még gyarapodhat is.
A kormány eddigi foglalkoztatást ösztönző intézkedései és a gazdaságpolitika tehát meghozta a várt eredményt: Magyarország jobban teljesít a foglalkoztatásban. Az Európai Unión belül hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség az elmúlt egy évben. 22 éves csúcson van a foglalkoztatás, több hónapja már 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma, és mint mondtam, 11 százalékról 7,4 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta.
A kormány kiemelt célkitűzése a segélyezettek visszavezetése a munka világába, amelynek érdekében ebben a kormányzati ciklusban is számos intézkedés születik még. Az elkövetkezendő évek során a jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő ellátottak fokozatosan átkerülnek majd a munkaerőpiacra, először várhatóan, döntő részben a közfoglalkoztatásba, majd az elsődleges munkaerőpiacra.
2015-ben még a mostaninál is több embernek biztosít munkát a közfoglalkoztatás. A 2015. évinek az elmúlt évekhez hasonlóan kiemelt prioritása a Start-munkaprogram folytatása, fokozatos kiterjesztése. Az eddigi átlagos évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015 második felében további több tízezer ember, a jelenleg jövedelempótló támogatásban részesülők mintegy egynegyede kaphat lehetőséget a közfoglalkoztatásban való részvételre. A kormány célja, hogy olyan programok induljanak, amelyek még inkább könnyítik a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való visszalépést vagy belépést.
A kormány a közfoglalkoztatás rendszerének kiterjesztésével az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak számára is megteremtette az értékteremtő munkában való részvétel lehetőségét. Különösen a munkaerőpiacon hátrányban lévők, az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélkül lévők, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását és foglalkoztathatóságát kívánja növelni a kormány. A program átfogó célja, hogy elősegítse a versenyszférába, az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérést.
A Start-munkaprogram finanszírozása 2015-ben is a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból valósul meg, amelyre a 2014. évinél 35 milliárd forinttal több, azaz 270 milliárd áll majd rendelkezésre. A jövő évben is országos és kistérségi mintaprogramok indulhatnak, emellett az önkormányzati közfoglalkoztatási programok és a szociális földprogramok finanszírozására továbbra is lehetőség nyílik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatás élénkítésének szándékával összefüggésben a normatív jövedelempótló ellátások köre szűkül. A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a segélyekre, a jövedelempótló támogatásra szánt kiadások érdemben csökkennek. Ugyanakkor erősödik az önkormányzati segélyezés, amelyhez a csekélyebb adóerő-képességű önkormányzatok központi költségvetési támogatásban részesülnek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
