GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015-ös költségvetési törvénytervezet külügyi fejezeteihez szeretnék hozzászólni. Nehéz dolgom lesz, ugyanis a diplomácia, természetéből és jellegéből adódóan, némileg kilóg a sorból. Nehéz dolgom lesz, mert a költségek nincsenek feltétlenül összefüggésben a hatékonysággal. Maga a hatékonyság is relatív fogalom, és természetesen a célok függvényében értelmezhető, és már az sem biztos, hogy a célok tekintetében mindig egyetértünk, már ami a diplomáciát és a külügyi stratégiát illeti. Nem véletlenül fogalmazta meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom számos alkalommal az elmúlt 25 év külpolitikai stratégiájának kritikáját. Ilyen értelemben a költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban is inkább koncepcionális, nem pedig tételes és költségvetési jellegű vitáink vannak.
Ahhoz, hogy a probléma jellegét szemléltessem, szeretném felidézni azt a vitát, ami a jelenlegi kormány és a korábbi kormányok között volt a tekintetben, hogy például hány külképviseletet nyitott meg melyik kormány, és hányat zártak be. Lehet ezen természetesen vitatkozni, és versenyezni azon, hogy ki hány diplomáciai intézményt zárt be vagy külképviseletet, és hányat nyitott meg, ez azonban nem feltétlenül a probléma lényege, és nem biztos, hogy ez célravezető.
Ugyanis nagyon sokféle modell létezik a külügyi dolgok tekintetében, a diplomácia tekintetében. Vannak olyan modellek a világban, amelyek nagyon alacsony infrastruktúrával, nagyon alacsony költségekkel, de roppant hatékonyan érvényesítik egy adott ország diplomáciai érdekeit. Ilyen például Szingapúr, csak hogy egy példát mondjak. Vannak, többnyire Nyugaton találhatóak olyan országok, amelyek magas infrastrukturális befektetésekkel, nagyon nagy létszámállománnyal, nagyon sok országban való jelenléttel érvényesítik az ország érdekeit. Van számos ilyen ország is. Vannak olyan országok is, ilyen a miénk, amelyik nagy infrastruktúrával, nagy költségvonzattal, nagy állománnyal és nagyon kis hatékonysággal működik. Sajnos ilyen a magyar diplomácia is.
A Külügyminisztérium hatékonyságáról nagyon sokat elárul az a mondat, amit Simicska Lajos médiabirodalma egyik bértollnokának tulajdonítanak, ő jegyezte meg, kivételesen nagyon találóan és kritikusan, hogy ha nem lenne Külügyminisztérium, nem feltétlenül biztos, hogy észrevennénk, észrevettük volna az elmúlt 25 évben. Félreértések elkerülése végett, az illető a Hír TV csatornáján, a második Orbán-kormány idején tette ezt a kijelentést.
Találó ez a kijelentés, mert eltelt 25 év, és elmondható, hogy miközben átalakult körülöttünk a világ, teljesen új világrend van kialakulóban, és Közép-Kelet-Európa is teljes egészében átalakult, a környező országok nagyon nagy mértékben átalakultak, és Magyarország volt talán az egyetlen olyan ország a régióban, amelyik nem volt képes a saját nemzeti érdekeit érvényesíteni.
Most nincs időm arra, hogy tételesen végigmenjek azokon az átalakulásokon, amik megtörténtek, de hát mindannyian tudjuk, hogy miről van szó. Széthullott Csehszlovákia, széthullott a Szovjetunió, a még Trianon romjain létrejött Jugoszlávia területén is vagy fél tucat állam, már Szerbiából is Koszovó, Montenegró is kihullott úgymond. Az egyetlenegy olyan ősi nemzet, amelyik 1100 éve itt van a Kárpát-medencében, nem volt képes az érdekeit érvényesíteni, és még egy nyomorult területi autonómiát sem kivívni a határon túli kisebbségeinek, semelyik irányban, sem Szlovákia irányában, sem Románia irányában, sem Ukrajna, Kárpátalja irányában, sem déli irányban, a Délvidék irányában. Ez Magyarország. Szomorú tény, de ez sajnos így van.
És akkor beszéljünk, ugye, a világrendről is. Egy egypólusú világrendhez igazította Magyarország a külpolitikai, külügyi stratégiáját az elmúlt 25 évben, miközben a vak és az ostoba is láthatja, hogy egy többpólusú világrend van kialakulóban. A Külügyminisztérium egy körülbelül kétfős állománnyal is működhetett volna az elmúlt 25 évben, egy olyan személlyel, aki tud egy faxgépet kezelni, és egy olyan személlyel, aki a faxból Brüsszel és Washington irányából beérkezett ukázt képes ékes angol nyelvről ékes magyar nyelvre átfordítani. Mert körülbelül ez történt kis hazánkban az elmúlt 25 évben, és ennek isszuk a levét ma is.
Egy kis ország előtt alapvetően két lehetőség áll, ha a nemzeti érdekeit a nagyvilágban érvényesíteni akarja. Vagy nagyhatalomnak születik, és keresztülnyomja erőből az érdekeit a világon; erre ma jelenleg talán maradéktalanul egyetlenegy ország képes, úgy hívják, hogy Amerikai Egyesült Államok. Azt, hogy ez mit vált ki a világból, most hagyjuk. Minden más országnak egyetlenegy más lehetősége van, hogy megpróbálja a megfelelő diagnózist megvonni, megpróbálja kiértékelni a világban zajló eseményeket, és azokat valahogy extrapolálni, kivetíteni a jövőre, és erre egy stratégiát felépíteni. Tehát az előrelátás képességét elsajátítani.
(18.40)
Ez elengedhetetlen, minden egyes ország ezt csinálja, még a legnagyobbak is, ehhez pedig kellenek intézmények. Kell például egy olyan elemző intézet, amelyik kutatja, feltárja, kielemzi a világban zajló eseményeket, és erre egy stratégiát dolgoz ki a hivatalos diplomácia, és megpróbálja a nemzeti érdekeket ilyen módon érvényesíteni a nagyvilágban. Magyarország 2007-ben jutott el arra a szintre először, hogy fölfogja ennek a problémának a lényegét, majd létrehívott egy olyan Külügyi Intézetet, amelyikben évente változtak a vezetők, tehát ergo semmiféle folytonosság nem volt az intézményen és a szervezeten belül, semmiféle koncepció nem volt a szervezeten belül, olyan is lett az egésznek a munkája, ami a háttérelemzéseket illeti. Korlátozott költségvetéssel dolgozott, korlátozott létszámkeretekkel, a kutatók közalkalmazottak voltak, ilyen értelemben a mozgástere is elég szűkös volt. Tehát így próbált a Külügyi Intézet érvényesülni addig, amíg az idei évben meg nem szűnt ez az intézet. Tudtommal már a látszat sincs meg ebből az intézetből, teljesen fölszámolták. Nem tudom, hogy a Külügyminisztériumban van-e egyáltalán igény arra, hogy a világban zajló folyamatokat - mert vannak, elég turbulens folyamatok zajlanak -, nem tudom, hogy egyáltalán van-e olyan igény, hogy ezt elemezze, van-e arra költségvetési szándék, hogy erre pénzt különítsen el, és létrehozzon egy olyan think tanket, amelyik elemzi, kutatja, és egy nemzetstratégiát épít ki az országnak és a nemzetnek a javára. Én ezt nem látom, és a költségvetésből sem tudom kiolvasni.
Természetesen azt is lehet mondani, hogy átkereszteljük a Külügyminisztériumot külügyi és kereskedelmi minisztériumnak, és innentől kezdve csak GDP-ről, importról, exportról, stratégiai együttműködésekről és egyéb gazdasági jellegű dolgokról beszélünk. Ez is természetesen nagyon fontos dolog, és a gazdasági diplomácia is nagyon fontos, az ország szempontjából azonban tragédia lenne, hogyha a klasszikus diplomácia terén az ország nem próbálná meg a nemzeti érdekeit érvényesíteni, és nem próbálná meg azt, hogy itt a kelet-középeurópai sorsunkat megpróbálja a nagyvilágnak bemutatni és elmagyarázni, hiszen ez is a diplomáciának a része.
Természetesen az elemző intézet mellett felmerül az a kérdés, hogy a Külügyminisztérium rendelkezik-e például titkosszolgálati eszközökkel. Kérdezhetik, hogy a titkosszolgálatoknak mi köze van a külügyekhez. Nagyon sok, különösen a mai világunkban, amikor egy országot elsősorban nem felszínen érkező támadások érik, hanem a felszín alatt érkező támadások titkosszolgálati eszközökkel és különböző, a soft power kategóriájába besorolható eszközökkel, amit kizárólag titkosszolgálati eszközökkel lehet kivédeni. Éppen ezért nem értem, hogy az Információs Hivatal fölött miért nem a Külügyminisztérium diszponál, miért került az máshova, ugyanis így a Külügyminisztérium és így az országunk is pajzs nélkül maradt egy olyan háborúban, amelyik elsöpörni látszik.
Nyilvánvaló az, hogy azok a támadások, amelyek Magyarországot érik, és amelyek a Külügyminisztériumot teljes mértékben felkészületlenül érik, azok nemcsak ezt a kormányt sújtják, nemcsak ezt a kormányt károsítják, hanem az egész országot és az egész nemzetünket. Úgyhogy nagyon fontos lenne, hogy ne csak az események után kullogjunk, hanem próbáljunk meg egy stratégiát kidolgozni. Nagyon jó lenne, ha ez a költségvetés tervezetében is visszaköszönne, és ilyen értelemben az országunknak is egy külügyi diplomáciai stratégiát fel tudna mutatni ez a kormány. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
