NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés népesedéspolitikai albizottságának elnökeként rávilágítsak arra, hogy a családtámogatások egyáltalán nem nőnek, sőt a legtöbb esetben kifejezetten csökkennek. Amiről legtöbbet beszélnek, az a második gyermek esetén járó adókedvezmény megduplázása, amire egyébként a Jobbik már 2010-ben javaslatot tett. Most önök ismét lesöpörték azt, hogy ez a jövő évre bevezetésre kerüljön, és akkor már ne 10 ezer forint, hanem a duplája, 20 ezer forint járjon gyermekenként. Lesöpörték, és ez csak 2016-tól, apró lépésekben - tulajdonképpen négy év várakozással - fog végre megvalósulni, miközben nagyon jól tudjuk, hogy a családok addig nem tudnak egyről a háromra lépni, míg a második gyermek meg nem születik. Tehát szó sincs arról, akármennyit is beszélnek róla, és akármennyire is a közmédiumokban csak ilyesmiről szólnak a hírek, és arról eshet szó, hogy növekednének a családtámogatások, illetve annak a legnagyobb összege, azt tudjuk, hogy az adókedvezmények nem fognak.
Persze fog az első házasság után járni egy jelképes adókedvezmény, de azért mégis ha a családok támogatásáról beszélünk, akkor azt látjuk, hogy a jelenleg már meglévő családok nem fognak többet kapni. Többet kap majd az, aki ezután megházasodik. Nevezhetünk persze gyermek nélkül is, főleg egy frissen házasuló párt családnak, de mégsem tekinthetjük a családok gerincének és jelentős részének azokat, akik akár csak ezen adókedvezmény hatására szánják el végre magukat - persze nyilvánvalóan több más okból is, és elsősorban más okokból -, hogy megházasodjanak, de a családok döntő része azért nem kap még annyit sem, mint az idén, mert nem hajlandók a nyugdíjrendszerhez hasonlóan inflációkövetővé tenni a családtámogatási rendszert. Ez azt jelenti, hogy évről évre kevesebbet ér akár az a 10 ezer forintos adókedvezmény, akár az az anyasági támogatás, amelynek az éves keretösszegét most már nemhogy inflációkövetővé nem teszik, de még kifejezetten csökkentik is az idei évhez képest. Azért nyújtottunk be több módosító javaslatot, hogy a nyugdíjrendszerhez hasonlóan inflációkövetővé tegyük a családtámogatási rendszert, például a gyest vagy az anyasági támogatást. A gyermekápolási táppénznél még ezen túl is megyünk, ott egyenesen megdupláznánk, hiszen tudjuk jól, hogy milyen sokan vannak, akik akár nem is mernek elmenni gyermekápolási, gyermekgondozási táppénzre, mert félnek a munkahelyük elvesztésétől. Ezért fokozni kellene ennek a támogatását.
Miközben tehát - Biszku Béla megnyugtatására is mondjuk el - a kommunista luxusnyugdíjakat egy forinttal sem csökkentik, továbbra is kapják a több százezer forintos luxusnyugdíjukat, és általában a nyugdíjrendszer inflációkövető, mindeközben a családtámogatási rendszer egyáltalán nem az. A házasságok kötését valóban szorgalmazzák, bár kissé viccesen hozzátehetjük, hogy a lagzik drágábbak lesznek, ha arra gondolunk, hogy az alkoholos italokat megadóztatják, de ezt azért nem rovom fel igazán, mert ha már valamit adóztatni akarnak, akkor azt gondolom, helyes, hogy az alkoholos italokat adóztatják meg.
Az viszont már kevésbé koherens, hogy miközben elvileg könnyíteni, szorgalmazni szeretnék a házasságkötést, aközben lesöpörték például azt a javaslatunkat, hogy az egyházi esküvő állami elismerését végre foglaljuk törvénybe. Ami egyébként egy régi fideszes programpont volt, mielőtt 2002-ben elbukták a választást - államtitkár úr bólogat is -, de az előző ciklusban mégis hiába nyújtottam be ezt a javaslatot, és hiába volt ön is államtitkár, ezt sajnos lesöpörték. Bízom benne, hogy ha jobbikos javaslatként nem is megy, akkor ön majd benyújtja, akár a holnapi nap folyamán; csak elő kell venni a régit, Ctrl+C, Ctrl+V - Schmitt Páltól lehet tanácsot kérni, hogyan működik az ilyen -, és be lehet nyújtani egy javaslatot egészen egyszerűen. És akár pénzeszközök nélkül is tudják szorgalmazni a házasságkötések számának az emelkedését, annál is inkább, mert 2012-től átléptünk egy bűvös határt, amikortól sajnos többségbe kerültek a házasságon kívül született gyermekek Magyarországon. És nem csak nemzetgazdasági, nemzetstratégiai érdek, mert elég, ha csak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról beszélünk, hiszen nem lesz fenntartható ez a rendszer - ezt önök is nagyon jól tudják - néhány évtizedes távlatban, ha nem sikerül a jelenlegi katasztrofális demográfiai folyamatokon változtatni, és a népességfogyást nem sikerül megállítaniuk, mint ahogy eddig nem sikerült, tegyük hozzá. Tehát ha ezt nem sikerül megállítani, akkor nem lesz fenntartható a nyugdíjrendszer sem. Ezért kellene szorgalmazni valóban a házasságkötések számának az emelését.
Nem minden pénzkérdés, ezt nagyon jól tudjuk, elég, ha csak a szemünket Kárpátaljára vetjük, amely a Kárpát-medence legszegényebb régiója, ennek ellenére ez az egyetlen olyan régió, ahol nem fogy a magyarság, bár, mint mondtam, ez a legszegényebb rész. Ez is mutatja, hogy ez nem pusztán pénzkérdés, vagy talán nem is annyira pénzkérdés, de mégis, egy költségvetés vitájában most elsősorban ilyen kérdésekről tudunk beszélni. Az egyéb, akár az előbb említett házasságkötést könnyítő, nem pénzkérdést jelentő javaslat, vagy az egyházi esküvő állami elismerése, vagy akár a családbarát intézmények megteremtésére vonatkozó jobbikos javaslatok elfogadása a korábbi asztalról való lesöprésük után elősegíthetnék a demográfiai fordulatot. De ha most itt költségvetési törvényjavaslatról beszélünk, akkor csak azok mellett a módosító javaslataink mellett tudok érvelni, amelyek például inflációkövetővé tennék a családtámogatási rendszert.
Egyébként maga Balog Zoltán miniszter úr mondta legutóbb a népesedési kerekasztal ötéves születésnapi konferenciáján, hogy javaslatok vannak bőven, minden államtitkársága készen áll a demográfiai fordulat elérésére, ezt célul tűzték ki, már csak a pénzügyminisztériumot kell megnyerni. Hát, köszönjük szépen! Magam is tudom, hogy az illetékes elhivatott szakemberek ezt persze hogy fontosnak tartják, de amíg a kormány, amíg az Országgyűlés, amíg önök, képviselők minden mást fontosabbnak tartanak, addig nem lesz demográfiai fordulat. Persze mi a Népjóléti bizottságban fontosnak tartjuk, nem véletlen, hogy létrejöhetett a népesedéspolitikai albizottság - ezúton is köszönöm elnök asszonynak és a bizottság tagjainak -, mi ott érezzük ennek a fontosságát, de országgyűlési szinten ezt sajnos még nem jelenthetjük ki.
Intéztem is egy szóbeli kérdést a miniszter úrhoz, az volt a címe, „Egyetért-e azzal, hogy a magyarság legnagyobb problémája a népességfogyás?”, erre kérdeztem rá, de nem kaptam választ. Nem merte kijelenteni, hogy igen, ez a legnagyobb problémája. Nagyon örülök, hogy e hét hétfőjén államtitkár asszony már elismerte, hogy ez az, ez egy nagy előrelépés, de miniszteri szinten ez még nem került kimondásra. Pedig ha valóban az első helyre soroljuk a népességfogyás megállításának a feladatát, akkor nem lehet forráshiányra hivatkozva leszavazni a demográfiai fordulatot célzó javaslatainkat. Akkor radikális áfacsökkentést kellene végrehajtani a gyermekneveléshez szükséges cikkeknél. Akkor államilag támogatott otthonteremtési, bérlakásépítési és -vásárlási programot kell kialakítani, hogy családok jöhessenek létre itthon a külföldre menekülés helyett, miközben Magyarországon történelmi mélyponton van az éves lakásépítések száma. Be kellene vezetni a szociális kártyát, hogy a családtámogatásra szánt pénzek - amiket most a költségvetésben is sokszor céltalanul, nem megfelelően célozva kifolyatunk - ne a szülők gyermeknevelést nem érintő igényeire vagy szenvedélyeire fordítódjanak olykor, hanem kifejezetten arra, amire az állam ezt szánja. Ezért volna szükség a szociális kártya bevezetésére.
A családi adókedvezményt több más adónemre is ki kell terjeszteni. Azt is régóta követeljük, hogy ezt az alacsonyabb keresetű dolgozók is igénybe tudják venni. Az idén volt ezzel kapcsolatban előrelépés, a járulékokkal kapcsolatban, de több más adónemben is gondolkozhatunk. Ha a gazdagok kormánya egy kis empátiával belegondol azok helyzetébe is, akik nem keresnek több százezer forintot, akkor rájön, hogy más adónemekre is ki kell terjeszteni ahhoz, hogy igénybe tudják venni ezt a sokat hangoztatott mértékű, mondjuk, a három gyerek után járó 99 ezer forintnyi adókedvezményt.
És a negyedik gyermek esetén is emelni kell a családi adókedvezmény gyermekenkénti összegét, akár csak szimbolikus mértékben is. A négygyermekes családmodell megbecsülése, népszerűsítése indokolt volna. Nem valamiféle plafonként kellene kezelni a három- és többgyermekeseket, mint ha a három gyermek fölött már semmilyen új vállalásról nem beszélhetnénk. Sőt, a második gyermektől járó kedvezményt számos olyan területen is be kellene vezetni - például tömegközlekedés, táboroztatás, közétkeztetés -, ahol ma még kizárólag a nagycsaládosoknak jár kedvezmény.
S bizony el kellene törölni az önök által bevezetett bölcsődei gondozási díjat, és növelni kellene az intézmények és férőhelyeik számát az óvodák esetében is. Egyébként Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének igazgatóhelyettese is az egyik legutóbbi előadásában rávilágított arra, hogy ellentmondást figyelhetünk meg a kormányzati politikában. Látszólag persze próbálnak demográfiai fordulatot célozni, mégis, miközben a házasságkötéseket szorgalmazzák, a Ptk.-ba beemelték az élettársi viszonyt.
(15.30)
Vagy kiemelte azt, hogy persze, három évig igénybe vehetően bevezették a gyest, felemelték, de ezt egy 6 órás munkavállalási korlátozással egészítették ki. Növelik a bölcsődei férőhelyek számát, de fizetőssé teszik. És még sorolhatjuk azokat az ellentmondásokat a kormányzati intézkedésekben, amelyek azt mutatják, hogy nincs egy jól átgondolt stratégia, vagy nem gondolják kellően komolyan, nem vallják azt, hogy a magyarság legnagyobb problémája a népességfogyás, amellyel kapcsolatban nagyon sok javaslatunk van; például az úgynevezett lombikbébiprogram, amelyről majd Szilágyi György képviselőtársam is talán személyes vallomást is tesz, és az ezzel kapcsolatos módosító javaslatunk mellett majd még ő fog hosszabban érvelni.
Ha már így, ilyen időkeretek közé szorították ezt a költségvetési vitát, szemben minden más olyan általános napirendi ponttal, amikor elvileg időkorlátozás nélkül szólhatunk hozzá... (Dr. Rétvári Bence: Három napja erről vitatkozunk.) Nagyon sajnálom, hogy az év legfontosabb törvénye esetén az általános házszabályi rendelkezésekkel szemben időkeretbe szorították a vitát, és még a felvetéseinket is. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
