RITTER IMRE
RITTER IMRE
RITTER IMRE nemzetiségi szószóló: Sehr geehrter Herr Vorsitzende, sehr geehrtes Parlament! Erlassen Sie mir bitte meine Rede mit einem Zitat von Johann Wolfgang von Goethe zu beginnen. Er hat gesagt: „Toleranz sollte eigentlich nur eine vorübergehende Gesinnung sein: sie muß zur Anerkennung führen. Dulden heißt beleidigen.”
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Engedjék meg, hogy a hozzászólásomat egy Johann Wolfgang von Goethe-idézettel kezdjem, amely így hangzik: „A tolerancia csak egy átmeneti állapotot jelölhet, mely elismeréshez kell vezessen. Az elfogadás önmagában sértés.”
Hadd fejtsem ki röviden Goethe idézetét nemzetiségi vonatkozásban! Az elfogadás, a tolerancia egy nemzetiség szemszögéből olyan, mintha csak megtűrnék, elviselnék a jelenlétüket. Holott évszázadokon keresztül tették hozzá tudásukat, munkájukat, tehetségüket az ország boldogulásához, amelyben éltek, s amelynek polgárai voltak. Ha kellett, életüket áldozták érte. Magyarországért.
Az elfogadás tehát nem elég. Csak az elfogadás - önmagában sértés. Többet szeretnénk. Többet várunk. Elismerést. Az elismerésre őseink élete elégséges alapot ad, mi még dolgozunk érte. Az elismerés feltétele, alapja a megismerés.
Az elmúlt napokban itt a magyar parlamentben ezen a téren 25 év mulasztását próbáltuk legalább részlegesen pótolni, áttekintést adni a magyarországi nemzetiségek és szervezeteik tevékenységéről, életéről, nehézségeikről, lehetőségeikről. Szószóló kollégáim tudatosan törekedtek arra, hogy felszólalásuk valóban átfogó és hiteles tájékoztatás legyen, és bízom benne, hogy aki ezeket a felszólalásokat meghallgatta, közelebb került ahhoz, hogy a toleranciából megismerés, netán elismerés lehessen.
Engedjék meg, hogy én most ezúttal elsődlegesen a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetre vonatkozóan adjak egy rövid összefoglaló áttekintést a Magyarországon élő nemzetiségeket érintő legfontosabb területekről.
A nemzetiségi civil szervezetek. Az áttekintést a nemzetiségi civil szervezetek pályázati támogatásával kezdem, hiszen ők a nemzetiségi kultúra, a nemzetiségi hagyományok, a nemzetiségi identitás letéteményesei. A nemzetiségi civil szervezetek működési, illetve programtámogatása 2014-ben egyaránt 110 millió forint volt, ami 2002 óta, azaz 12 éve nem emelkedett. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz 2013. és ’14. évben benyújtott érvényes pályázatok azt mutatják, hogy az igényelt jogos támogatások töredékét, mintegy egynegyedét lehetett csak megítélni, forráshiány miatt. A nemzetiségi anyanyelvi diáktáborokra biztosított 40 millió forintos keret még szűkösebb. Jellemző példaként: a jogos német pályázati igények alig 15 százaléka került elfogadásra, szintén forráshiány miatt.
Az egyedi döntésű támogatások területe. A nemzetiségi bizottság üdvözli és köszönettel veszi, hogy a kormányközi nemzetiségi vegyes bizottságok révén több nemzetiségi közösség - horvát, szlovák, szlovén, szerb - jut rendszeresen támogatáshoz. Ugyanakkor változtatni kell azon a helyzeten, hogy a magyarországi nemzetiségek többsége esetében ez a lehetőség rendszerszerűen nem áll fenn, ezért erre külön forrás biztosítása szükséges, annál is inkább, mivel a nemzetiségi önkormányzatok által átvett nemzetiségi intézmények számának örömteli növekedésével az ez irányú jogos igények már jelentősen emelkedtek, és emelkedni fognak a jövőben is.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok. A szószóló kollégáim által már elmondott, rendkívül sokrétű és szerteágazó feladatokat ellátó országos nemzetiségi önkormányzatok esetében az államháztartási jogszabályok 2008. évi változásai, a 2012. évi további törvényi változások, majd a 2014. évi államháztartási és számviteli átállás folyamatosan és tartósan megemelték a működési költségeket. Mindezek ellenére azonban az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása 2008 és 2010 között minimálisan, az elmúlt négy költségvetési évben pedig, éppen a törvényekkel előírt változások, többletfeladatok időszakában, egyáltalán nem növekedtek.
A települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatási rendszerében jelentős változás történt 2008-ban a feladatalapú támogatásra történő átállás bevezetésével. Ennek „eredményeként” viszont lehetetlenül alacsony összegűre változott a gyakorlatban az általános működési támogatás mértéke, és befagyasztásra került annak összege is.
A települési nemzetiségi önkormányzatok éves szintű működési támogatása átlagosan bruttó 221 833 forint, ami havi nettó 14 556 forintnak felel meg. Ráadásul ez az átlagos működési támogatás, a kisebb nemzetiségi önkormányzatok ennek is csak egy részét, havi nettó 9000 forintot kapnak. Illetve kapnának, hiszen ebből a kötelező bankszámlavezetés miatt még bankköltséget is kell fizessenek.
Valamennyi felsorolt terület esetében azonban nemcsak az a probléma, hogy hat-nyolc-tíz-tizenkét éve nem nőtt a támogatás összege, hanem legalább ilyen súlyos gond, hogy már az indulásnál is mélyen alulfinanszírozottak voltak. Ezen évtizedes, negatív, egyre fojtogatóbb előzményeket követően a benyújtásra került 2015. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezet egyelőre továbbra sem tartalmaz egyetlen forint emelést sem, sőt az egyedi döntésű nemzetiségi támogatások összege 735 millió forinttal még csökkentésre is került 2014. évhez képest.
Joggal mondhatják erre sokan, hogy ez a költségvetés-tervezet a hosszú évek óta a fulladás ellen egyre fáradtabban küzdő magyarországi nemzetiségeket még jobban a víz alá nyomja, hiszen akik ezt mondják, az eddig elmondottak alapján is, ezt valós állításokkal, objektív tényekkel támaszthatják alá.
(17.10)
Mi, a magyarországi nemzetiségek szószólói azonban nem értünk egyet ezzel a megállapítással. Azt gondoljuk, hogy az életben semmit nem adnak ingyen, mindenért meg kell dolgozni, meg kell küzdeni. Ezért már a nyáron elkezdtük felmérni és összeállítani a magyarországi nemzetiségek 2015. évi költségvetéssel kapcsolatos igényeit. Javaslatainkat már jóval a 2015. évi költségvetés benyújtása előtt megküldtük valamennyi frakciónak, szaktárcának. Több héten át tartó folyamatos munkával, több lépcsőben történt egyeztetéssel, kompromisszumkész nyitottsággal, még a költségvetési törvénytervezet általános vitájának megkezdése előtt eljutottunk egy olyan, konszenzuson alapuló módosítójavaslat-csomaghoz, melyet a szaktárcák szakmailag megalapozottnak ítéltek, melynek támogatására minden parlamenti frakció és a független képviselők részéről is ígéretet kaptunk. Előre is köszönjük.
Ez egyértelmű áttörést, érdemi, pozitív elmozdulást jelenthet a magyarországi nemzetiségek és a magyar politika kapcsolatában, a következők miatt.
1. Az előző parlament 25 év után biztosította a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletét, ennek köszönhetően van lehetőségünk végre kifejteni a magyar parlamentben a véleményünket.
2. A 2013. évben a nemzetiségi intézmények nemzetiségi önkormányzati fenntartásba vagy tulajdonba vétele törvényi feltételeinek, lehetőségeinek kibővítésével és az átvett nemzetiségi köznevelési intézmények működési támogatásának érdemi emelésével és normatívvá tételével jelentős előrelépés történt a kulturális autonómia bővítése irányába.
3. A 2015. évi központi költségvetési törvénytervezethez a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtásra kerülő, az érintett szaktárcákkal, valamennyi parlamenti frakcióval és független képviselőkkel is leegyeztetett módosító javaslat parlament által történő elfogadása végre érdemi, átfogó javulást eredményezhet a magyarországi nemzetiségek életében.
4. Végül, de nem utolsósorban az új magyar parlament e döntése egyúttal súlyt adhat és hitelessé teheti a nemzetiségi szószólók intézményét; azt jelenti, hogy a magyar politika valóban komolyan gondolja a magyarországi nemzetiségek parlamenti jelenlétét, szerepét, végre valóban egyenrangú partnernek tekint bennünket.
A 2013. évi központi költségvetési törvényről készített beszámolóval, zárszámadással kapcsolatos, néhány héttel ezelőtti hozzászólásomat azzal kezdtem, hogy könnyű helyzetben vagyok, mivel felelősség és kötöttség nélkül mondhatok őszinte véleményt, mivel nekünk, a magyarországi nemzetiségeknek a 2013. évi és az azt megelőző évek központi költségvetéseihez, azok előkészítéséhez és elfogadásához sajnos semmi közünk nem volt.
Ezzel szemben a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetre vonatkozó módosító javaslatunkat önállóan állíthattuk össze, egyeztethettük végig a szaktárcákkal és a frakciókkal, annak végösszegére vonatkozó politikai döntésnél a véleményünket érdemben figyelembe vették, sőt a végösszeg ismeretében, azon belül az egyes nemzetiségi területek prioritásait, a részösszegek nagyságát és belső arányait mi magunk, a Magyarországon élő nemzetiségek dönthettük el.
Először fordul elő az elmúlt 25 év során, hogy a magyar parlament elé úgy kerül majd döntésre a központi költségvetési törvényjavaslat és módosításai, hogy annak a Magyarországon élő nemzetiségeket meghatározóan érintő részeiről nem nélkülünk és a fejünk felett döntöttek, hanem abban a Magyarországon élő nemzetiségek véleményét érdemben meghallgatták és figyelembe vették. Ez méltán és túlzás nélkül nevezhető legalábbis a mi szempontunkból történelmi változásnak.
Végezetül hadd emlékeztessek a 2014. június 30-án történt első, ünnepi parlamenti felszólalásom záró gondolataira. A demokrácia kétségkívül a legfejlettebb politikai forma, annak ellenére, hogy a demokráciában a kisebbségben levő nemzetiségek közvetlenül, szavazataikkal soha nem érvényesíthetik akaratukat. Mi, magyarországi nemzetiségek már csak azért sem, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy szavazati jogunk nincs. A nemzetiségek boldogulása attól függ, hogy a többségi társadalom mennyire lojális, érzékeny, milyen jogos, pozitív diszkriminációt alkalmaz a nemzetiségek javára. Ez a magyarországi demokrácia érettségének is egy próbája lesz. Mi, a magyarországi nemzetiségek szószólói megtettük, amit lehetett, ami rajtunk múlt. Önökön, a magyar parlamenten a sor, hogy módosító javaslatainkat elfogadják, megszavazzák. Ez már az önök felelőssége.
Ez a szavazás egyértelműen megerősítheti és vitathatatlanná teheti azt a mintegy két éve érezhető igen pozitív változást, melynek lényege, hogy a magyar politika megértette és megérti: a nemzeti összetartozást, a nemzeti egység megteremtését itthon kell megalapozni, a magyarországi nemzetiségek felkarolásával, valódi, garantált nemzetiségi jogok biztosításával. Csak ez adhat stabil alapot, hitelességet és eredményességet a határon kívül élő magyar nemzetiséggel kapcsolatos, általunk támogatott és teljesen jogosnak tartott törekvéseknek. Ez mindannyiunk közös érdeke. Ennek alapján mi, a Magyarországon élő nemzetiségek is végre őszintén, jó szívvel, hitelesen képviselhetjük Magyarországot anyaországainkban és egész Európában, melyet kiemelt feladatunknak tekintünk.
Danke für Ihre Aufmerksamkeit - köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
