SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS
SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt kitartó Képviselőtársaim! Hát már sokan nem vagyunk itt, öt ellenzéki képviselő van, és a kormány sorai között már csak az államtitkárok harcolnak a jelenlegi ellenzékkel szemben. (Dr. Rétvári Bence: Ötöt, paritásos. Az igazság a mi oldalunkon van.) Igen, még egyenlő az arány, de azért nem ártana, ha lenne itt képviselő is a kormánypártok közül a vita során. De hát megszoktuk azért már ezt természetesen.
Nos, igazából sok időm már nincs, viszont arra, remélem, lesz időm, hogy egy nagyon fontos javaslatról, a Jobbik által beterjesztett módosító javaslatról beszéljek, egy olyan javaslatról, amely már tavasszal is nagyon erőteljesen megfogalmazódott a párt választási kampányában, és amely rendkívül széles társadalmi réteget érint, gyakorlatilag minden férfiembert Magyarországon, aki 65 évnél fiatalabb.
Hogy miről is van szó, rá fogok térni, de először azért egy kis felvezetést szeretnék megtenni, hiszen talán a felvezetőből is kiderült, hogy itt azért nyugdíjkérdésről lesz szó. És valóban, arról a nyugdíjkérdésről lesz szó, ami az utóbbi években, mondhatjuk úgy, hogy mostohagyermekként van kezelve, vagy mondhatjuk úgy, hogy a 2009-es évtől kezdve egy olyan időszak indult el Magyarország történetében, amikor a nyugdíjasok vagy a nyugdíjvárományosok egyre rosszabb helyzetbe kerülnek fokozatosan, különböző kormányzati intézkedéseknek a hatására.
Csak néhányat emelnék ki, hiszen itt már volt vita azért nyugdíjról, és itt ilyenkor kicsit olyan centrumhelyzetben van a Jobbik, hiszen innen is elmondják, hogy az egyik kormányzat mit tett a nyugdíjasokkal vagy a nyugdíjvárományosokkal szemben, és a másik oldalról is ugyanez elhangzik. Hát igen, ez a helyzet, hogy volt két típusú kormányzat, mind a két kormányzat gyengítette a nyugdíjasok pozícióját, a nyugdíjvárományosok lehetőségeit. Hol kezdődött a történet? Mindenki tudja, én úgy gondolom, ott kezdődött, amikor sikerült 62 évről 65 évre megemelni a nyugdíjkorhatárt. Ugye, ez még a szocialista időszakban, a Bajnai kormányzása alatt volt, majd a következő nagy csapást, nyilvánvalóan rendkívül érzékeny csapást a 13. havi nyugdíjnak az elvétele jelentette. Sok kisebb, egyéb intézkedés is volt, de ezeket emelném ki. Majd jött a Fidesz-kormányzat, és akkor, ahogy már itt elhangzott, egyszer csak eltűnt 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjbiztosítási pénztári vagyon, amely valóban eltűnt. Eltűnt az államadósság útvesztői között, és úgy, hogy ahogy itt már elhangzott, és teljesen joggal, közben ennek köszönhetően egyáltalán nem csökkent az államadósság mértéke.
Ezzel nem állt meg a tendencia, hiszen a korkedvezményes nyugdíjrendszer is megszűnt Magyarországon, éppen most, december 31-én kerül kivezetésre végérvényesen ez a nyugdíjrendszer. Majd még ugyancsak fontos, hogy a munkaadói nyugdíjjárulékot is megszüntette a kormányzat, amely alapját jelentette egyébként a nyugdíjrendszernek. Ma már ugye szociális hozzájárulási adónak hívják, amit mindenre lehet költeni, költ is egyébként a kormányzat, míg előzőleg a nyugdíjjárulékokat csak nyugdíj kifizetésére lehetett költeni. Ez egy nagyon fontos jogi biztonság volt. Ez az előtörténet, ezt szerintem mindenki ismeri. Ebből látható, hogy teljesen mindegy, hogy milyen színezetű kormány volt az elmúlt 6-7 évben Magyarországon, a nyugdíjasok ezzel nem jártak jól, azzal, hogy most reálértékben megmarad azon a szinten a nyugdíj, ahol mondjuk, volt tavaly vagy tavalyelőtt, az annyit jelent, hogy rosszabbul sem jártak az éppen nyugdíjban lévők jelen pillanatban.
Nos, hát ezt a folyamatot, mi úgy gondoljuk, hogy meg kell állítani. Meg kell állítani, mert nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ha így folytatódik a nyugdíjrendszer lebontása, akkor Magyarországon rendkívül szegény emberek tömegei vagy százezrei lesznek majd pár év múlva, akik 60-65 évesnél idősebbek.
Tudjuk, hogy két oka van a nyugdíjrendszer megnyirbálásának és egyre rosszabb helyzetbe kerülésének, alapvetően egy demográfiai, amiről most nem kívánok beszélni, hiszen ez rengeteg kérdésfelvetést jelent, a Jobbik már ezernyi javaslatot megfogalmazott ezzel kapcsolatban, és hát van a gyenge gazdasági helyzet, aminek köszönhető ez a sok rövid távúnak mondható intézkedés, ami pár év alatt zajlott le ezen a területen.
Én most igazából ezekkel a rövid távú dolgokkal szeretnék foglalkozni, és ezen szeretnénk változtatni. Hogyan? Úgy, hogy ha már egyszer megszűnt a nyugdíjrendszerben a korkedvezményes nyugdíjrendszer, ha már a szolgálati nyugdíjaknak a lehetőségét elveszik a jövendő nyugdíjasoktól, akkor legyen lehetőség arra, hogy a férfiak is 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. Ez a mi nagyon határozott álláspontunk, azért, mert megérdemlik a férfiak is azt, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. Megérdemlik, hiszen sajnos Magyarországon fogy a leggyorsabban a férfiak száma 60 év környékén. Talán Európában csak egy-két olyan ország van, ahol kevesebb idős ember él, mint Magyarországon.
(19.50)
Magyarországon, ahogy Kopp Mária is írta - és ezt bele is tettem a módosító javaslat indoklásába -, a 65. életévet körülbelül a férfiak 64 százaléka éli meg, míg Svédországban ez 83 százalékot tesz ki. Ebből is látszik, hogy elhasználódnak a magyar férfiak. Elhasználódnak, mert egyszerre több munkát kell végezniük rendkívül alacsony fizetésért, és általában sokkal rosszabb munkahelyi körülmények között, mint mondjuk, Svédországban vagy bármely nyugat-európai államban. Ezért mondjuk mi azt, hogy egy-két-három vagy néhány év megilletné a férfiakat is a nyugdíjba vonulásuk után, hogy békében, nyugalomban eltölthessenek ilyen időszakot.
Ennek köszönhetően elsőként a Nyugdíjbiztosítási Alap 15 milliárd forintos megemelésére tettünk javaslatot, ezzel is jelezve, hogy szeretnénk elkezdeni ennek a rendszernek a kialakítását. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet egyszerre mindenkit bevezetni ebbe a rendszerbe, de azt mondjuk, hogy az olyan munkakörökben, ahol az emberi szervezetre veszélyes vagy fokozott igénybevétel van, ott minél hamarabb meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy negyven év munkaviszony után nyugdíjba lehessen vonulni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Úgy gondolom, azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy például egy 65 éves mentős a negyedik emeletről egy 140 kilós beteget le tud vinni hordágyon a mentőautóig. Ezek a lehetetlenségek. Viszont úgy néz ki, hogy a mostani kormányzat ezt mégis így gondolja, hiszen semmilyen lehetősége nincs egy 64 éves mentősnek. Persze hozzá kell tennem, hogy nem létezik ez a kategória, mert 55 év környékén egy mentősnek odavan a dereka, és onnantól kezdve neki már rokkantnyugdíj vagy valamilyen előrehozott járadék jár, már ha még lesz egyáltalán. Tehát nem is létezik ilyen, mert fizikailag lehetetlenség. Nyilván senki nem gondolja, hogy ez elvárható egy magyar férfitól vagy egy bármilyen magyar embertől. És még számos ilyen munkacsoportot lehetne felsorolni.
Itt vannak a járművezetők, akikre azt mondják, hogy ma már sokkal könnyebb a feladatuk, ezért nem kell, hogy korai nyugdíjaztatásban részesüljenek. Kérem szépen, lehet, hogy könnyebb a kuplungot használni egy modern buszban, és nem kell hozzá olyan fizikai erő, mint eddig, vagy a kormányzáshoz, de amikor erős fizikai erő kellett, akkor egy busz még csak 40-50 kilométeres sebességgel haladt az utakon úgy, hogy alig volt forgalom, most viszont 90-100-120 kilométeres sebességgel kell haladni. Igaz, hogy fizikailag könnyebb vezetni, szellemileg viszont sokkal nehezebb, mert ma már sokkal nagyobb forgalom van.
Sajnos, csak annyi időm volt, hogy erre az egy javaslatra hívjam fel a figyelmüket. De szeretnénk, ha a kormányzat átgondolná az eddigi intézkedéseit, és megteremtené annak a lehetőségét, hogy a férfiak negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak.
Ennek sok egyéb aspektusa is van egyébként, amiket sajnos már nincs időm elmondani, de kérem a kormányzatot, hogy fontolja meg ennek a javaslatnak a támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
