SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném megköszönni Ritter Imre német nemzetiségi szószóló előző felszólalását, amit nyilván nemcsak saját, hanem a többi nemzetiségi szószóló nevében is tett. Nagyon fontosnak és példaértékűnek tartom mindazt, amit elmondott, akár abból a szempontból, hogy a magyar parlament nemzetiségi szószólói támogatják a külhoni magyarság törekvéseit, akár abból a szempontból, amit elmondott, hogy ennek a költségvetésnek a rájuk eső fejezetével úgy alapvetően meg vannak elégedve, illetve olyan módosító javaslatokkal éltek, amit talán befogadni látszik a kormány. Ezt természetesen mi magunk is támogatni fogjuk. Nagyon sokszor elmondtuk, hogy mennyire fontosnak érezzük azt, hogy a hazai nemzetiségek otthonuknak érezzék Magyarországot, és úgy érezzék, hogy azon jogok teljességével rendelkeznek, amely jogok teljességét mi magunk is fontosnak tartjuk, hogy a környező országokban élő magyar közösségek számára biztosított legyen. Külön köszönöm azt a mondatot, amely arról szólt, hogy a nemzetiségek anyaországuk kormányainál is ezekben a kérdésekben közben fognak járni. Nagyon szépen köszönöm még egyszer ezt önöknek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Alapvetően a nemzetpolitikát érintő támogatási részekről, fejezetekről kívánok beszélni, azonban előtte engedjenek meg még két másik módosító javaslatot, amelyhez hozzá szeretnék szólni. Az egyik a Nemzeti Együttműködési Alap támogatását érinti, ahol most 5 milliárd 400 millió forintról beszélünk. Örömteli, hogy a korábbi évekhez képest itt egy jelentős növekményt látunk a korábbi 3-3,5 milliárd forinthoz képest. Láthatóan itt egy jelentős növekedés tapasztalható. Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban megjegyezni, sőt hármat. Az első, hogy én magam további 2,5 milliárd forintot szeretnék javasolni a Nemzeti Együttműködési Alap költségeinek növeléséhez, méghozzá azért, mert ezzel lesz csak elérhető az az eredeti összeg, amellyel ennek az alapnak az elődje, a nemzeti civil alapprogram rendelkezett. Néhány évvel ezelőtt, sőt a kormányváltáskor még 7,7 milliárd forint állt pályázati úton a hazai civil szervezetek rendelkezésére, amit egyaránt felhasználhattak, illetve pályázhattak működési célra, illetve programjaik finanszírozására. Tehát örömteli az, hogy a tavalyi évhez képest egy komoly növekménnyel találkozunk. Azonban ez még mindig nem éri el azt a szintet, amely szinttel önök a kormányt annak idején, 2010-ben átvették.
Másrészt viszont szeretném abbéli aggályaimat is kifejezni vagy félelmeimnek hangot adni, hogy nagyon bízom benne, hogy ez a jelentős növekmény nem annak köszönhető, mert esetleg önök azon gondolkodnának, hogy a személyi jövedelemadó felajánlható 1+1 vagy legalábbis a civileknek felajánlható 1 százalékát eltöröljék. Már csak azért is, mert a civil berkekben elterjedt ennek a híre az utóbbi időben, és azért az önök civileket vegzáló és a civil szervezeteket a kormány alá kényszerítő és csak az önökhöz közel álló civil szervezeteket támogató politikájába sajnos ez a lépés nagyon beillene. Én feltettem egy írásbeli kérdést Tállai András államtitkár úrnak két héttel ezelőtt, hogy tervezi-e a kormány az 1 százalékok megszüntetését, és sajnos erre nem kaptam egyenes és világos választ. Úgyhogy bízom benne, hogy nem merült fel ez a szándék önökben, és bízom benne, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap költségvetési támogatásának növelése mögött nem ilyen szándék húzódik meg.
A másik egy olyan téma, amellyel már több alkalommal foglalkoztam: a „Nemzeti Kulturális Alap, önkormányzati fenntartású kisvárosi mozik eszközfejlesztése” címmel javaslom egy külön sor létrehozását. Ugyanis a Nemzeti Kulturális Alap az elmúlt években gyakorlatilag csak az artmozik számára írt ki pályázati lehetőséget, és azok a vidéki kisvárosi mozik, már amelyek még egyáltalán működnek és működni tudnak, gyakorlatilag nem jutnak pályázati forráshoz, nem tudják modernizálni az eszközeiket, ami természetesen hosszú távon a nézőszámon is meglátszik. Ott, ahol még ilyen kis vidéki mozik működnek, mint ahogy szülővárosomban, Soltvadkerten is működik, azok egyre nehezebb helyzetben vannak pályázati célú lehetőségek híján. Többször beszéltünk már ebben a Házban, önök több alkalommal is ezt a javaslatot elutasították, én most ismét és újfent önök elé szeretném hozni.
És akkor engedjék meg, hogy a nemzetpolitikáról összefoglalóan beszéljek néhány mondatot. Egyrészt fontosnak tartanánk, hogy a következő évben ne folytatódjon az a gyakorlat, amely idén is, tavaly is jellemző volt, hogy a nemzetpolitikai költségvetésen túl kifejezetten nagy összegű, akár milliárdos nagyságrendű támogatásokat is folyósítanak külön kormányrendelettel. Természetesen nem azzal van problémánk, hogy nemzetpolitikai célokra újabb forrásokat biztosít a kormányzat - amennyiben persze ezt ésszerűen teszi -, hanem azzal, hogy viszonylag nehezen tervezhető és átlátható így a költségvetés, hogy egy 14-15 milliárdos területet év közben a kormány még 2-3 milliárd forinttal egyéni döntés alapján támogat.
Sajnos, négy év alatt sem sikerült önöknek megoldani a pályázati rendszer széttagoltságát. Komoly probléma az, hogy a Bethlen Gábor Alap mellett, amit elvileg arra hoztak létre, hogy átláthatóan és egységes módon kezeljék a nemzetpolitikai célú támogatásokat, nos, emellett még a Miniszterelnökségen, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban és az Emberi Erőforrások Minisztériumában is vannak különböző pályázati lehetőségek. Régóta sürgetjük, most is megteszem, hogy próbáljanak ezen a helyzeten változtatni.
(17.50)
A költségvetési források tekintetében egyébként szintén fennáll ugyanez a probléma, az egységes rendszer helyett számos külön fejezetben több mint 30 soron találhatóak nemzetpolitikai célú támogatások. Ami pedig az összegszerűséget illeti, viszonylag nehéz kiszámolni pont a széttagoltság miatt. A tavalyi évben volt emelkedés a nemzetpolitikai célú támogatások összegében a korábbi évekhez képest. Akkor is féltünk, hogy ez egy választási költségvetés lett. Sajnos azt kell látnunk, hogy ezek a félelmeink azért megalapozottak voltak, összességében azt kell látnunk, hogy a következő évi költségvetés kevesebb pénzt, kevesebb forrást biztosít ezekre a célokra.
És akkor engedjék meg, hogy néhány konkrét javaslat mellett is érveljek! Nagyon régi probléma, sokszor beszéltünk róla a Házban is, beszéltünk róla bizottsági ülésen, miniszteri meghallgatáson, minden illetékes elismerte azt, hogy baj van a magyarukrán határon. És ez most független attól a helyzettől, ami Ukrajnában van. Egész egyszerűen a magyarukrán határátkelésnek a lehetősége, annak a gyorsasága egész egyszerűen tragikus. Többórás sorban állások vannak. A megaláztatásokról nem is beszélve, itt mondja képviselőtársam, ugye, ez nem a költségvetéshez tartozik, mi azért elég sok ilyen jelzéssel éltünk már a Belügyminisztérium irányába, hogy nagyon sok panasz érkezik hozzánk azzal kapcsolatban, hogy hogyan viselkednek, és hogyan bánnak ott a határon, főleg a kárpátaljai magyarokkal, akik átkelnének, vagy akik rendszeresen át szeretnének kelni.
De ennél nagyobb probléma, és még egyszer mondom, szeretném hangsúlyozni, ezt az illetékesek is több alkalommal elismerték, hogy bizony nem megfelelő az, ahogy a határellenőrzés zajlik, főleg az, amennyi ideig a határátkelés meg tud történni. Úgyhogy ide mindenképpen szeretnénk forrást előirányozni, 500 millió forintot javasoltunk, bármennyinek nagyon-nagyon szívesen örülünk, ami azt célozná, hogy a határátkelőnek a műszaki fejlesztése vagy akár az emberállománynak a megnövelése annak érdekében, hogy gördülékenyebb legyen a határátkelés.
Nemzeti jelentőségű intézmények, 4 milliárd 126 millió forintról van szó. Ennek is indokoltnak tartanánk a növelését. Ugye, miről van szó? Nemzeti jelentőségűvé nyilvánított a kormány számos olyan külhoni magyar intézményt, ebben vannak oktatási intézmények, kulturális intézmények, színházak, egyetemek, de vannak civil szervezetek, például pedagógusszövetségek is, amelyeknek már a korábbi gyakorlattal ellentétben nem kell pályázniuk, hanem valamilyen normatív állami támogatásban részesülhetnek. Ezt a rendszert mi elvileg üdvözöltük, helyesnek tartottuk.
A megvalósításával több probléma van. Egyrészt nem elegendő a forrása természetesen, másrészt meg azért ezt is sikerült úgy megcsinálni, hogy miközben folyamatosan beszélnek önök a nemzetpolitikai konszenzus szükségességéről, ennek a listának az összeállításában még csak javaslattételi lehetőséget sem kaptak a magyarországi ellenzéki pártok, annak ellenére, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr ezt két évvel ezelőtt a Magyar Állandó Értekezlet ülésén megígérte. Egyrészt továbbra is szorgalmazzuk, hogy ehhez a lehetőséghez jussunk hozzá, ha már ilyen nyugodt és konstruktív légkörben zajlott a Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülése. Ugye, számos híradásban találkozhattunk ezzel, bízunk benne, hogy ez a konstruktivitás azért majd miniszterelnök-helyettes úrnak is eszébe fogja juttatni a két évvel ezelőtt elmondott szavait.
Az oktatás-nevelési támogatások: 4 milliárd 820 millió. Kedves Képviselőtársaim! Az oktatás-nevelési támogatásokra már két évvel ezelőtt sem volt elég 5,5 milliárd forint, tehát számomra egész egyszerűen teljesen érthetetlen, hogy miért ez az összeg szerepel. Tehát 5,5 milliárd forint nem volt elég, azt 720 millió forinttal kellett külön kormányhatározattal kipótolni annak érdekében, hogy minden pályázó külhoni magyar szülő vagy pontosabban gyermek, ugye, ezt az összeget megkaphassa. Eljutottunk sajnos ahhoz a gyalázatos helyzethez, továbbra sincsen erre válasz egyébként, hogy miért, hogy a tavalyi év után az idei évben sem folyósították a teljes összeget. Ugye, gyermekenként 22 400 forintról beszélünk, ennek az egynegyedét önök nemes egyszerűséggel visszatartották tavaly is, akkor megígérték, hogy ki fogják fizetni. Itt ígérte meg Répás Zsuzsanna államtitkár asszonyra való hivatkozással Rétvári Bence, nem történt meg. Az idei évben erre már ígéretet sem tettek, továbbra is csak 17 200 forintot folyósítottak, holott ez az összeg egyébként 12 éve már változatlan, tehát messze nem ér annyit eleve, mint amikor bevezették. Ehhez képest önök még ezt a pénzt is elvették ezektől a magyar családoktól, de ahogy látom, a jövő évi költségvetés már eleve úgy van kalkulálva, hogy ezt az összeget nem kívánják biztosítani.
Na most, nemcsak arról van szó, hogy ezt a pénzt abban a formában kellene kifizetni, mint ahogy megígérték, és ahogy egyébként ezt az érintettek megpályázták, és ahogy a pályázatokat elfogadták; ennek az összegnek a jelentős emelésére van szükség, amihez hozzátenném azt, hogy a Jobbik véleménye szerint, és most talán elkezdődik egy vita azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a rendszert megváltoztatni, jobbá tenni. A Jobbik véleménye szerint ezen összeggel megegyező összegű támogatásokhoz kellene juttatni az oktatási intézményeket, és azokat az intézményeket, amelyek a gyermekeket fogadják. Nagyon szép dolog és nagyon nemes, hogy magyar iskolába kell járni és a szülőknek a nemzeti identitására hagyatkozni akkor, amikor számos esetben azt látjuk, hogy a magyar iskola sokkal rosszabb állapotban van, alacsonyabb színvonalú oktatás folyik, rosszabb körülmények között, rosszabbul felszerelve, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek után ilyen jellegű támogatásban a magyar intézmények is részesülhessenek annak érdekében, hogy versenyképesek lehessenek.
Na hát, ez egy régi kedvencem, ezt már igazából csak a rend kedvéért hoztam ide önök elé, hogy megint tudjak róla beszélni: külhoni magyar stúdiók eszközfejlesztésének támogatása. Ezt négy éve minden évben behozom, négy éve mindig a bizottsági ülésen valaki megígéri, hogy ez nagyon fontos, de azért nem fogják most elfogadni, mert a médiaalapnál meg nem tudom, hol, már folyamatban van az a pályázati lehetőség, amivel majd támogatni fogják a külhoni magyar tévéstúdiók eszközfejlesztését. Én ezt most megint behoztam, megint javaslok 500 millió forintot arra a célra, amire már 12 éve Magyarország nem nyújtott segítséget a határon túli magyar televízióknak, hogy eszközfejlesztésre tudjanak támogatást adni. És akkor várom megint, hogy idén megint valaki megígéri, hogy jövőre erre majd máshonnan lesz pénz.
Szórványgondnoki program. Külön Diaszpóra Tanács van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán belül, külön Szórvány Szakbizottság működik, illetve a Magyar Állandó Értekezletnek is tagjai azok a szervezetek, amelyek többek között a tömbmagyarság mellett a szórványban élő magyarokat is képviselik. Nagyon szeretnénk, hogyha ennek a feladatnak a támogatása külön és önállóan megjelenhetne a költségvetésben. A Jobbik véleménye szerint szórványgondnoki programokra, szórványgondnoki irodákra van szükség szerte a Kárpát-medence azon régióiban, ahol a magyarság már csak kis létszámban él. Gondoljunk akár a Felső-Tiszára, a Bánságra vagy Dél-Erdélyre. Ezen magyar közösségeknek a megmentésére külön programot kell kidolgozni, és ez külön gondoskodást igényel az anyaország részéről, ezért szeretnénk erre a célra 300 millió forintot előirányozni.
Egy régi kérés már, Semjén miniszterelnök-helyettes úr még 2010-ben ígérte meg - ezt nagyon fontosnak tartja -, ez pedig a magyarországi diákigazolvány biztosítása a külhoni magyar diákoknak. Számos módon elképzelhető ez. Örülnénk, ha ennek a lehetősége szintén önállóan megjelenhetne a költségvetésben. Számos módon elképzelhető, hiszen most már több ezer olyan külhoni magyar diák él és tanul az elszakított országrészekben, akik ottani magyar felsőoktatási intézményekben tanulnak, ugye, biztosíthatnánk a magyar diákigazolványt az ő számukra is, hiszen olyan intézmények hallgatói, amelyeket a magyar állam támogat, sőt adott esetben a létrehozásában is a magyar állam vett részt. Másrészt megfontolhatjuk azt is, hogy minden magyar diáknak, aki az ország határain kívül tanul, függetlenül az intézmény minőségétől vagy nyelvétől, de magyar állampolgársággal rendelkezik, akkor számukra biztosítani lehetne a magyarországi diákokéhoz hasonló kedvezményt adó diákigazolványt.
A hadisírok gondozása. Tudom, hogy ezzel kapcsolatban van lehetőség főleg a Honvédelmi Minisztériumnál, illetve történtek az elmúlt években is külhonban lévő hadisírok gondozására programok, illetve voltak ezzel kapcsolatos pályázatok, mégis jó és fontos lenne, ha erre egy külön alap lenne megfelelő összeggel. 100 millió forintot szeretnénk erre a célra előirányozni annál is inkább, hiszen idén van az első világháború kitörésének a 100. évfordulója, majd a következő években zajlik számos megemlékező ünnepség. Érdemes lenne végre feltárni, és minden olyan sírt rendbe hozni, vagy legalábbis megpróbálni rendbe hozni, ami akár az elszakított területeken, akár a Kárpát-medencén kívül magyar elhunytakat, magyar katonákat takarna.
És még egy utolsó javaslatot szeretnék önök elé helyezni. Ez a Jobbik programjának egy fontos eleme volt a mostani választásokon. Ez pedig az, hogy valamilyen hivatalos intézményesített formában is segítsük és támogassuk a magyarországi települések és a határon túli magyarlakta városok, falvak testvértelepülési, testvérvárosi kapcsolatainak a kiépülését. Mi azonban ennél tovább mennénk, hiszen itt egy sokkal bonyolultabb, sokkal sokrétűbb háló is szőhető.
(18.00)
Hiszen nemcsak testvérvárosi kapcsolatról kellene beszélni, illetve nemcsak ezt szeretnénk támogatni, hanem ha van két település, amely partnerségi megállapodást köt, akkor ugyanilyen fontos a testvér-gyülekezeti együttműködés, amennyiben erre lehetőség van, a testvériskolai együttműködés, a testvérintézményi együttműködés, illetve az adott településeken működő civil szervezetek, legyen szó akár egy hagyományőrző asszonykórusról, vagy mondjuk egy vadásztársaságról, ezek együttműködésének a segítése és bátorítása.
Ezért fontosnak tartjuk, hogy külön lehessen olyan forrásokra pályázni, amelyek ezt a komplex együttműködést célozzák, és arra sarkallnak magyarországi településeket, hogy hozzájuk hasonló külhoni magyar településekkel építsenek ki ilyen sokrétű partneri intézményt. Ennek a jelentőségéről talán nem kell sokat beszélnem önöknek és ez előtt a parlament előtt, hiszen a kormánypártok is számos alkalommal elmondták már az elmúlt években, hogy mennyire fontosnak tartják a külhoni magyar közösségekkel való kapcsolatok erősítését.
Én ezeket a javaslatokat szeretném tehát tisztelettel az Országgyűlés és a kormány figyelmébe ajánlani. Kérem, hogy fontolják meg őket. Nincsenek azért elveszett illúzióim a véleményükkel kapcsolatban, de bízom benne, hogy a javaslatainknak - amelyek egyrészt, úgy gondolom, szakmailag megalapozottak, másrészt pedig az elmúlt évek politikai vitáihoz is kapcsolódnak - talán egynémelyike meghallgatásra talál önöknél. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
