CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az eddig elhangzottak is azt bizonyítják - és talán ebben mindannyian egyetértünk -, hogy fontos, a következő évtizedek energiabiztonsága szempontjából meghatározó javaslat fekszik előttünk. A T/2250. számú törvényjavaslat a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról eddig - lássuk be, jogosan -, a téma fontosságának és jövőbeni hatásának megfelelően is számos vitát váltott ki.
A törvényjavaslathoz több ellenzéki és egy, a Törvényalkotási bizottság részéről benyújtott módosító indítvány is érkezett. Mielőtt azonban ezekre rátérnék, engedjék meg, hogy a félreértések tisztázása érdekében újra emlékeztessem önöket a tervezet főbb elemeire.
A javaslat projekttörvény része a beruházással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, így különös figyelmet fordít polgári jogi, foglalkoztatási és az adatokhoz való hozzáférhetőséget szabályozó rendelkezésekre.
A második, nagyobbik része az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítását tartalmazza, valamint ehhez kapcsolódóan építésügyi és nemzeti vagyontörvényt érintő törvénymódosításokat.
A jogalkotói szándék az, hogy a felépült 5. és 6. atomerőművi blokkok üzembe helyezését követően a két gazdasági társaság, a Paks I. Zrt. és a Paks II. Zrt. egyesülésével egyetlen állami tulajdonban álló gazdasági társaság lássa el a beruházással kapcsolatos feladatokat.
Lényeges eleme a törvényjavaslat projekttörvény részének, hogy vállalkozási, alvállalkozási szerződés csak olyan gazdálkodó szervezettel köthető, amelyik rendelkezik úgynevezett telephelybiztonsági tanúsítvánnyal.
(18.30)
A rugalmasabb eljárás érdekében az Országos Atomenergia Hivatal fogja ellátni az építésügyi hatósági feladatokat is.
A hatékonyságnövelést szolgálja az atomenergia-törvény új, személyügyekkel foglalkozó szakaszainak módosítása is. Így látható, hogy az Atomenergia Hivatal nagyobb döntési szabadságot kap, de természetesen nagyobb felelősséggel is jár el, sőt kell majd eljárnia.
A javaslat elvégzi a korábban túlzottan megosztott és több működési rendellenességet mutató sugáregészségügyi feladatok racionalizálását is. Ezért a törvényjavaslat a sugáregészségügyi és a sugárvédelmi feladatok körének pontos definiálására és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatoknak az Atomenergia Hivatalhoz integrálására tesz javaslatot.
Végül a törvényjavaslat módosítja az atomtörvény radioaktívhulladék-tárolókra és radioaktív hulladék átmeneti tárolóira vonatkozó szabályait.
Tehát amint láthatják, egy olyan javaslatról van szó, amely jogszabályilag megágyaz ennek a jelentős beruházásnak.
Mint azt korábban is hangsúlyoztuk a kormánypárt részéről, a hazánkban megtermelt 9000 megawatt villamos energiából több mint 6000-et elveszítünk 2032-36 körül, mivel elavulnak az azt megtermelő technológiák, erőművek. Így minimum 7000 megawatt kapacitást kell előállítani, de még így is csak az ország szükségletének körülbelül 30 százalékát állítjuk elő Pakssal.
Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy nem igaz az, amit a szocialisták mondtak az általános vitában, mármint az, hogy nem történik kapacitásbővítés. Pakson mindenképpen igen, és egyébként is szükség van rá, és azért is van szükség rá, mert az előrejelzések szerint ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a magyar társadalom villamosenergiafogyasztása.
Most pedig néhány megjegyzés a módosító indítványról. A javaslathoz a rendes szakaszban összesen nyolc darab ellenzéki módosító indítvány érkezett. Ezek nagyrészt a beruházással kapcsolatos megállapodások, adatok titkosításának eltörlését javasolják. Ezeket a javaslatokat nem támogatta az illetékes Gazdasági bizottság, ezért nem is tárgya az összegző módosító javaslatnak.
A Törvényalkotási bizottság pedig pénteken nyújtott be egy újabb, bizottsági módosító indítványt, amely a beruházásra vonatkozó bizonyos adatok esetében a titkosítás időtartamát meghosszabbítja 15-ről 30 évre, egyúttal pontosítja azon adatok körét, amelyeket titkosítani lehet.
Úgy látom, hogy az ellenzék ezt a javaslatot démonizálni kívánja ennek a projektnek a kapcsán. Mindenáron azt akarják bebizonyítani, hogy maga a titkosítás korrupciós szándékok elfedését takarja. (Közbeszólás az LMP és a Jobbik padsoraiból: Így van! Így van!) Természetesen valahol érthető, hogy az ellenzék kapva kap minden alkalmon, amikor a kormányt és a kormányzati szándékokat támadni lehet. (Derültség az LMP és a Jobbik padsoraiból.) Az is érthető, hogy politikailag könnyen meglovagolható maga a titkosítás szó, mert sok mindent bele lehet látni, ha valaki esetleg minden alap nélkül bele akar magyarázni abba valamit. (Közbeszólások az LMP és a Jobbik padsoraiból.)
Én azonban egyrészt arra biztatnám az ellenzéki pártok képviselőit, hogy ne éljenek vissza azzal a pozíciójukkal, hogy ebben a kérdésben nem az övék a döntés közvetlen felelőssége. Azért ne nyilvánuljanak meg felelőtlenül, mert a beruházás annál fontosabb és nagyobb jelentőségű, mondhatjuk, a jövőnk tekintetében kiemelt jelentőségű, semhogy lejáratási szándékkal ennyire komolytalan szintre vigyék le a vitát.
Másrészt pedig arra szeretném kérni az ellenzéki pártokat, hogy olvassák el pontosan, mi van a TAB javaslatában. Először is azt szögezném le, hogy nincs szó általános titkosításról. (Dr. Schiffer András: Nem?) Másodszor azt jegyezném meg, hogy a környezetvédelmi adatok korlátozását sem tartalmazza a javaslat. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Tehát mindenkit, elsősorban LMP-s képviselőtársaimat nyugtatnám meg, hogy ha valóban… (Dr. Schiffer András közbeszól.) De tudom, kedves képviselőtársam, tudom, hogy miről beszél. (Derültség a Jobbik padsoraiból.) Lehet, hogy ön nem tudja, hogy miről beszélek. (Az elnök csenget.) Ha valóban a környezetért aggódnak, akkor nyugodtan kérhetnek erre vonatkozó adatokat.
Amire a titkosítás vonatkozik, azok az üzleti és a műszaki adatok, ezek tehát valóban nem ismerhetők meg közérdekű adatként, de tekintettel kell lenni az információs és önrendelkezési jogról szóló törvényre. Tehát hangsúlyozom, azon adatok titkosításáról lehet szó, amelyek kiadása nemzetbiztonsági érdeket sért vagy szellemi tulajdont véd. Ez elsősorban az üzleti és műszaki adatokat, valamint az ezzel összefüggő döntéseket érinti.
Szeretném fölhívni az önök figyelmét arra is, hogy a Magyarország és Oroszország közötti nukleáris együttműködésre vonatkozó egyezményt kihirdető 2014. évi II. törvény 3. cikk (6) bekezdés szerint: „Az orosz kijelölt szervezet köteles a beszerzési eljárásokat az átláthatóság - ideértve az ajánlati felhívás előzetes közzétételét az EU-ban angol nyelven -, az egyenlő bánásmód és a diszkriminációmentesség, valamint a független ellenőrzés elveivel és általános követelményeivel összhangban lefolytatni. További beszerzési követelményekről a megvalósítási megállapodások rendelkezhetnek.”
Tisztelt Ház! Összességében tehát ez a módosító indítvány az időtartamot leszámítva nem korlátozza az adathoz jutást jobban, mint ahogy ez eddig történt, és ami nemzetbiztonsági szempontból szükséges. Sőt, a javaslat az eddigi pereskedési gyakorlatot meg fogja könnyíteni. Maga a törvény pedig elősegíti a Paks II. projekt rugalmasabb és gyorsabb kivitelezését.
A fentiekre tekintettel kérem, hogy támogassák az összegző módosító indítványt és a bizottsági jelentést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiból. - Közbeszólás az LMP soraiból: Bravó!)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
