DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy nagyon érdekes, de sok szempontból félrevezető vita zajlott le a Törvényalkotási bizottság ülésén, és úgy látom, hogy ez itt is folytatódik. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy mondják meg nekünk azt, hogy mi az az arányos és szükséges korlátozás az információ rendelkezésre bocsátása körében az adott paksi kapacitásbővítéses beruházásnál. (Szilágyi György: Majd Kepli Lajos elmondja.)
Az arányos és szükséges mértékű korlátozást tartalmazza a törvényjavaslat. Nem mond mást, mint nemzetbiztonsági és szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok védelme érdekében lehet alkalmazni (Dr. Schiffer András: Bármit?) a műszaki és üzleti információk közérdekű adatként való megismerését.
Ebből következik, tisztelt Tóth Bertalan képviselőtársam, hogy az az állítása - szó szerint leírtam az előbb -, hogy nem kerül titkosításra olyan adat, ami a magyar emberek számára megismerhető, az előterjesztés erről szól, képviselőtársaim. Olyan adatok nem kerülhetnek nyilvánosságra, amelyek a magyar emberek számára sem megismerhetők, mert nemzetbiztonsági kockázatokat tartalmazhatnak, és természetesen sérthetik a szellemi alkotáshoz fűződő jogoknak az érvényesítését.
Ha erről vitatkozunk, képviselőtársaim, akkor azt tudom mondani, hogy egy dologról beszélünk. Van nemzetbiztonsági érdek a Paksi Atomerőmű kapacitásbővítésénél? (Szilágyi György: Van.) Van. Ezt a nemzetbiztonsági érdeket védenünk kell a törvény erejénél fogva? (Szilágyi György: Ezt igen.) Igen. Mit tesz ez a törvényjavaslat? Kimondja expressis verbis, hogy két ok miatt lehet titkosítást elrendelni, szemben az információszabadság vonatkozó szakaszával, ahol öt vagy hat okot sorol fel, két ok: az egyik a nemzetbiztonsági ok, a másik pedig a szellemi tulajdonhoz való jogos védelemnek a kérdése. (Szilágyi György: Csak egy ügyvédi szerződés nem szellemi tulajdon.)
Természetesen az aarhusi egyezmény, amit kihirdetett a 2001. évben a LXXXI. törvény, az is azt mondja, hogy a környezeti információra vonatkozó kérés elutasítható, amennyiben az információ feltárása hátrányosan érintené többek között a nemzetközi kapcsolatokat, a honvédelmet, a közbiztonságot, a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellegét. Ezt az aarhusi egyezmény mondja ki. Semmivel nem teszünk többet, tisztelt képviselőtársaim, mint alkotmányos, nemzetbiztonsági, környezetvédelmi és minden egyéb nemzetközi szerződésnek megfelelő módon korlátozzuk a közérdekű adatként való alkalmazását bizonyos üzleti és műszaki okoknak.
Én úgy gondolom, hogy ezzel önök egyet kell hogy értsenek. Úgy gondolom, hogy nem arról van szó, hogy önök nem akarják, hogy nemzetbiztonsági okok miatt ne legyen korlátozása a közérdekű adatokhoz való jutásnak. (Szilágyi György: De nem mindenre!) Önök nem akarhatják azt, hogy boldog-boldogtalan, bármelyik ellenséges érdekeltségű személy, külső hatalomnak az ügynöke hozzájusson bármilyen információhoz. Önök ezt nem akarhatják, mert önök magyar emberek és magyar hazafiak. Önök azt teszik most, hogy szándékosan, félreértelmezhetően, politikai csatába menve mondják el azt, hogy állítólag jelenleg ez az előterjesztés teljes körű titkosítást rendel el. Világosan elmondja a törvényjavaslat, hogy nem teljes körű a titkosítás, hanem annak a jogos védelmi helyzetnek, jogos nemzetbiztonsági érdeknek a hangsúlyozása és alátámasztása történik a törvényjavaslatban, amely mindannyiunk-nak az érdeke.
Én ezek alapján nagyon köszönöm a Törvényalkotási bizottságnak a munkáját, hiszen olyan összegző módosító javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz, amely jogértelmezési egyértelműsítést és technikai jellegű pontosítást tartalmazott, és ez az összegző javaslat megfelel a kormány álláspontjának.
Ezért mindezekre tekintettel az összegző módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek majd a szavazás folyamán is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
