SZILÁGYI GYÖRGY,
SZILÁGYI GYÖRGY,
SZILÁGYI GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Jobbik Magyarországért Mozgalom a Paks II.-höz, Paks bővítéséhez, azt hiszem, teljesen felelősségteljesen állt hozzá. Elmondtuk itt is többször, hogy mi megértjük a kormány érveit, megértjük a Fidesz érveit, figyelembe vesszük Magyarország energetikai érdekeit és lehetőségeit, és éppen ezért támogatjuk ezt a bővítést, az energiabiztonságra is tekintettel. De azt is elmondtuk, hogy mi hogy támogatjuk. Úgy támogatjuk, hogy valóban úgy gondoljuk, hogy ez a beruházás szükséges, de - kijelentettük itt többször, és most is kijelentem - csak abban az esetben, ha ez a beruházás a teljes nyilvánosság előtt zajlik, ha ez a beruházás a magyar kis- és közepes vállalkozások minél szélesebb bevonásával történik meg, és ehhez hozzátartozik, hogy a térségnek is minél nagyobb hasznot hozzon ez a beruházás.
A Paks II.-szerződés lehetővé teszi, benne van, hogy minimálisan 40 százalékban magyar kis- és közepes vállalkozásokat kellene alkalmazni ezen a téren. Fölhívtuk a kormány figyelmét arra is, hogy erre fektessen hangsúlyt, hiszen itt nem úgy van, hogy az utcáról majd bejön valaki és a beruházásban részt vehet, kezdjék el fölkészíteni ezeket a kis- és közepes vállalkozásokat. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy a kormány nem ezzel foglalkozik, nem a magyar kis- és közepes vállalkozásokat készíti fel, hanem inkább megpróbálja titkosítani, ahogy Tuzson Bence mondta, bizonyos szegmensekben teszi lehetővé a titkosítást. Szögezzük le, ezek a bizonyos szegmensek a minden, tehát önök mindent titkosítanak jelen pillanatban. Lehet itt hivatkozni arra, hogy szellemi termék meg terrorizmus elleni harc, de ez körülbelül úgy hangzik, mint amikor az olajszőkítést önök titkosították. Az olajszőkítésre is lehet azt mondani, hogy az a szellemi terméke volt azoknak a bűnözőknek, akik milliárdokat raboltak, és lehet azt mondani, hogy hátha el van még ásva egy-két ilyen olajtároló valahol az Alföldön vagy valahol Bács-Kiskun megyében, és nehogy a terroristák véletlenül rátaláljanak, és hogy a terrorizmus jegyében felrobbantsák; ez körülbelül ilyen.
Én azt mondom egyértelműen, hogy nem vagyunk hajlandóak abban partnerek lenni, hogy önök a bizniszt titkosítják. Egyértelműen benne van ebben is, hiszen ha fölolvasnák, akkor itt arról beszélnek, hogy az üzleti és műszaki adatok titkosításáról van szó. Üzleti és műszaki adatok, tehát az üzletet titkosítják jelen pillanatban. A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem hajlandó ebben részt venni.
Továbbra is támogatjuk Paks II. bővítését, de nem ilyen titkos módszerekkel, és nem úgy, hogy önök ezt is megpróbálják a saját oligarcháiknak elbizniszelni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. 4 perc 40 másodperc telt el, 7 percig van tehát ideje Schiffer András frakcióvezető úrnak.
DR. SCHIFFER ANDRÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A helyzet úgy áll, hogy az Alaptörvény 39. §-a előírja azt, hogy a közpénzekkel minden gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni, előírja az átláthatóságot a nemzeti vagyont illetően, ráadásul másutt az Alaptörvény deklarálja az információszabadságot. Ha továbbmegyünk, Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel kihirdette az aarhusi egyezményt, amelyben világos kötelezettséget vállalt arra, hogy a környezeti információk tekintetében az információszolgáltatás korlátozó okai szűken értelmezendők.
(18.20)
A töretlen alkotmánybírósági gyakorlat szintén a szükségesség-arányosság elvét írja elő. Ehhez képest az állami vagyonról szóló 2009. évi CVI. törvény 5. §-a szintén előírja, hogy közérdekből nyilvános az állami vagyonnal való gazdálkodásra, tehát a bizni-szelésre vonatkozó adat, a szellemi tulajdon is, külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. Ha ezeket a jogszabályokat, nemzetközi egyezményt, Alaptörvényt összevetjük, ebből az derül ki, hogy bármiféle korlátozásnak csak a szükséges és arányos mértékre kell korlátozódnia.
Ehhez képest, és szemben azzal a - hogy mondjam - füllentéssel, amit itt Tuzson képviselő úrtól hallottunk, a javaslat azt mondja, hogy az egész paksi paktummal kapcsolatos valamennyi üzleti és műszaki adat 30 évig titkos, és itt utalnak a nemzetbiztonsági okokra, illetve a szellemi tulajdonjogra.
Ehhez képest szeretném még arra is felhívni a figyelmet, hogy a környezetvédelmi törvény alapján, amelyik szintén egy alkotmányos alapjog érvényesülését szolgálja, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog a környezeti információ megismerését nem korlátozhatja. Tehát sem a szükségesség-arányosság elvét nem tartják be, beleütközik az aarhusi egyezménybe így, ebben a formában ez a rendelkezés, és ráadásul olyan összeütközés keletkezik a magyar jogrendszerben, ami súlyosan veszélyezteti az információszabadsághoz való jog és az egészséges környezethez való jog érvényesülését, illetve a jövő generáció érdekeinek a megóvását.
Éppen ezért, amennyiben ezt így a parlament elfogadja, azt gondolom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy lesz a Házban elég képviselő, hogy ez a szégyenletes tolvaj paktum az Alkotmánybíróságon kössön ki. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
