TUZSON BENCE,
TUZSON BENCE,
TUZSON BENCE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2015. február 27-én volt a bizottság ülése, ahol valóban megtárgyalta a T/2250. számú törvényjavaslatot, amely Paksról, a paksi beruházásról, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáról szólt. A bizottság 22 igen és 10 nem szavazat mellett az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést is elfogadta. Az összegző módosító javaslathoz a bizottság maga nyújtott be javaslatot, és a saját módosító javaslatát fogadta el ezen az ülésen, ami részben technikai, részben pedig tartalmi jellegű módosításokat tartalmaz.
A bizottsági ülés tulajdonképpen az általános vita egyfajta folytatása volt, ahol mindenki kifejtette a maga álláspontját, és voltak olyan részek, ahol komoly vita alakult ki a bizottsági ülésen a különböző álláspontokkal kapcsolatban. Én magam is kifejtettem a bizottság ülésén, hogy ez a törvényjavaslat, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása elsősorban az energiabiztonságról, az energiabiztonság fenntartásáról szól. Hiszen tudnunk kell azt, hogy a következő időszakban a Paksi Atomerőmű valamilyen formában be fogja fejezni a működését, fokozatosan majd le kell állítani a különböző blokkokat, és ahhoz, hogy a későbbiekben is fenn tudjuk tartani Magyarországon azt az energiatermelési szintet, illetve ezt növelni tudjuk, mindenképpen szükséges, hogy két új blokk létesüljön Pakson.
Ez azért is fontos, mert egyébként Magyarországon a többi erőmű, amelyek nem atomerőművek, azok is elfáradnak, elhasználódnak, így azok kapaci-táskiváltásáról is kell beszélni. Fontos kérdés az, hogy ha növeljük az atomerőmű kapacitását, és két új blokkot hozunk létre, lesz egy átmeneti időszak is, amikor az atomerőmű teljes kapacitással tud működni, tehát igen nagy mennyiségű energiát tud majd megtermelni. Magyarországon az ország versenyképességének fenntartásához kiemelten szükséges az, hogy működjön az atomerőmű, hiszen olcsó energiára van szükségünk.
Akkor van Magyarországon olcsó energia, ha egyébként a termelés is egyrészt az atomenergia oldaláról történik, másrészről - és ez nem „vagy” kérdés, ahogy egyes képviselők szokták állítani, hanem „és” kérdés - a zöldenergiának is kell működnie. Egyre több ilyen technológiát kell bevonni. Ha még ma, mondhatjuk azt, hogy nem elég fejlettek vagy igen drágák ezek a technológiák, de valószínűleg a következő időszakban fokozatosan csökkenni fog ezek ára, így ez mellé tud zárkózni. Így a kettő együttesen már képes lehet arra, hogy Magyarországon a növekvő energiaigényt valamilyen formában kielégítse.
Nagyon fontos kérdés az, Magyarországon is figyelni kell arra, hogy a biztonsági kérdések is fennmaradjanak, hiszen egy atomerőmű bővítésénél akárhogy is van, atomenergiáról beszélünk, egy veszélyes technológiáról olyan értelemben, hogy az akár a terrorizmus veszélyének is ki van téve.
(18.10)
Ennek megfelelően olyan biztonsági intézkedéseket kell tenni, és olyan biztonsági körülményeket kell teremteni, amelyek alkalmasak arra, hogy hosszú távon garantálják a biztonságos működést. Ennek megfelelően a bizottság a módosító indítványában foglalkozott egyes rendelkezések, egyes adatok titkosításával is, és javaslatot tett arra, hogy 30 évre titkosítsanak ebből a szerződésből, illetve ezek közül a műszaki adatok közül bizonyos adatokat. Felhívom a figyelmet arra, hogy jelenleg olyan a javaslat és arról szól, hogy csak bizonyos szegmensben engedi meg az adatok titkosítását, mégpedig elsődlegesen nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, illetve a szerzői jogok kapcsán lehet titkossá tenni egyes rendelkezéseket.
Veszélyes technológiáról beszélünk, nyilván nem mindegy az, hogy ha egy ilyen atomerőmű működik, akkor ennek az atomerőműnek mik azok a biztonsági pontjai, amelyeknek az esetleges megtámadásával komoly kárt lehet okozni az embereknek. Egy kormánynak, egy felelős kormánynak, egy felelős Országgyűlésnek és egy felelős országgyűlési képviselőnek is kifejezetten ügyelnie kell arra, hogy olyan technológiával és úgy valósuljon meg Magyarországon egy erőmű, ami alapján az emberek biztonsága is garantálható. Ennek megfelelően szükséges az, hogy bizonyos eljárásrendek, amelyek nem műszaki adatok, de a szerződésben benne vannak - akár szállítási útvonalak vagy bármi ehhez kapcsolódó kérdés - vagy pedig műszaki adatok, titkosak lehessenek annak érdekében, hogy az emberek biztonságát meg tudjuk őrizni, ügyelni tudjunk arra, hogy a magyar emberek a későbbiek során biztonságban legyenek. Egy ilyen atomerőmű működési ideje több, mint 15 év, és valószínűleg több lesz, mint 30 év, ezért azt javasoltuk a bizottság ülésén, hogy a lehető leghosszabb időre titkosítsuk ezeket az adatokat, mert az atomerőmű működésének időszakában ezeket biztosítani kell, illetve biztosítani kell ennek titkossága fenntartását.
Természetesen ilyenkor, amikor egy ilyen döntést meghozunk, és amikor megvizsgáljuk ezt a környezetet, érdemes körülnézni, hogy mik a nemzetközi tapasztalatok, és a különböző európai országok hogyan alkalmazzák ezeket a titkosítási szabályokat, illetve milyen mértékűek ezek a titkosítási szabályok annak érdekében, hogy az emberek biztonsága a későbbiekben fenntartható legyen. Érdemes megnézni a francia példát. Franciaországban, ahol egyébként a legkiterjedtebbek az ezzel kapcsolatos szabályozások - nem véletlen, hiszen ott igen magas az atomerőművek száma -, ott is hasonló titkosítási rendszert alakítottak ki. (Dr. Schiffer András: Ott a finn példa is.) Vagy akár a finn példa, Finnországban nagyon hasonló az a szerkezet is, ahogy ezt az atomerőművet megvalósítják, ennek megfelelően ott is 30 éves titkosítási időt rendelnek egy ilyen atomerőműnél, mondom még egyszer, csak azoknak az adatoknak a vonatkozásában, amelyek kifejezetten olyan műszaki adatok, amelyek az atomerőmű biztonságával kapcsolatosak és nemzetbiztonsági kérdést jelentenek, vagy a másik oldalon, olyan, ugyan nem műszaki adatok, de ugyanilyen biztonsági kérdéseket felvető adatok, amik akár eljárásrendek lehetnek egy atomerőművel kapcsolatban, szállítási útvonalak és hasonló dolgok. (Dr. Schiffer András: És az ügyvédi díjak?)
Természetesen azok az adatok, amik nem kerülnek bele ebbe a körbe, annak a titkosítására nem is kerülhet sor, hiszen a végén úgyis ezt a bíróság fogja megítélni. Hogyha valaki úgy gondolja, hogy bizonyos adat egyébként nem titkosítható, akkor bírósághoz lehet fordulni (Dr. Schiffer András: Milyen bírósághoz?), és ennek megfelelően annak megállapítását lehet kérni, hogy egyébként ezek az adatok titkosíthatók-e vagy sem.
Ennek megfelelően hozta meg a bizottság döntését, és arra kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy ebben a formában, ahogy a bizottság elfogadta, tehát úgy az összegző jelentését és az összegző módosító indítványát is támogassa. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
