GÖRGEY GÁBOR (1929)

Full text search

1510GÖRGEY GÁBOR (1929)
(ERDÉLYI KISS MIHÁLY)
Görgey Gábor drámáinak műfaji elődjeként a szatírát és a komédiát, meghatározó formai elemeiként pedig a groteszket és az abszurdot jelölhetjük meg; a színpadi dialógusok groteszk szituációkra épülnek. Görgey – ha szükséges – alapos filológiai felkészültségről tesz tanúbizonyságot, pontosan kiszámítja a hatáskeltő elemek helyét. A drámák világa úgy áll össze, mint egy mozaik, ahol minden apró kockának jelentősége van, de önmagában egyik rész sem igazán jellegzetes. Ez a kompozíció meglehetősen heterogén stíluselemeket ötvöz, a montázstechnika nyomai fedezhetők fel rajta. A drámák egy része a magyar irodalom jelentős alakjainak életét és műveit dolgozza fel, a másik része abszurd játék, vagy igazi szatíra, de találhatunk bibliai parafrázisokat és "könnyed" történelmi vígjátékokat is a Görgey-művek sorában.
Ebből a címek együttesét tekintve is tarka egyvelegből a legeredetibb hangon az első, s mindmáig a legnagyobb színpadi sikert hozó Komámasszony, hol a stukker? című darab szólal meg. A színjáték groteszk alaptörténete szerint egy zárt térben hat ember ül együtt, akik – felváltva – egymás foglyai, attól függően, hogy éppen kinél van a címadó stukker. A helyzet abszurd. Nem tudjuk: mikor, hogyan és miért kerültek ide ezek az emberek? Miért tartják sakkban egymást? A szituációhoz hozzátartozik egy kulcs is, a helyzet szimbolikus és valóságos kulcsa, amellyel a zárt tér kinyitható, de nem nyitja ki senki. A hat figura mindegyike egy-egy sajátságos társadalmi réteget jelenít meg; s amelyik éppen "hatalomra jut" (azaz megszerzi a fegyvert), az a saját képére és hasonlatosságára akarja átformálni a többieket. Ebben a komédiában leszámol egymással az értelmiség és a proletariátus, a hajdani földbirtokos és a parasztság, de mindenki mindenkivel szövetséget is köt. A játék egy létező társadalmi vélemény-rendszer lenyomata; a valóságos indulatok és értékrendszerek tompított formában tartalmazzák a színpadi karikatúra által megjelenített helyzetet. Görgey művének végső tanulsága: ez a szimbolikus helyzet soha meg nem szüntethető, amiként a komédia szereplői is a végtelenségig váltogatják a hatalom bitorlójának és "ősi szent örökösének" szerepét. Senki sem meri és senki sem engedi kinyitni az ajtót. Görgey e műve teljes egészében a szituáció, a helyzetkomikum kínálta eszközökre épül, s a jól megírt szövegek kitűnő lehetőségeket jelentenek a színészek számára.
Ugyancsak groteszk helyzet a magva egy későbbi, jóval fanyarabb humorral megírt színjátéknak is: Ünnepi ügyelet. A dráma főszereplői: egy grófi családból származó, hajdan egy afrikai lepratelepen apácaként dolgozó nővér, és az ötvenes évek hírhedt pártfunkcionáriusa fiából lett orvos. Görgey a két figura múltját tárja fel a darabban: a pártfunkcionárius fia apja múltjáért vezekel, miután nem fogadja el a számára felkínált karriert. A nővér helyzete is hasonló, de az ő vezeklését a kényszer szülte. A külvilág jelzéseit a karácsonyi ügyeleten megforduló, legkülönbözőbb rendű és rangú figurák közvetítik. A két ember egymásratalálásával végződő történetet Görgey egy apró jelzéssel tovább viszi: a "háttérben", miközben az orvos és a nővér egymással van elfoglalva, egy fiatal lány öngyilkos 1511lesz. Az Ünnepi ügyelet tematikája szorosan kapcsolódik a mai magyar irodalom elsődleges forrásához: a közelmúlt és a jelenkor történelméhez.
Külön helyet foglalnak el Görgey eddigi munkásságában a Mikszáth, Csokonai és Vörösmarty életének, illetve életművének egy-egy kiragadott mozzanatát feldolgozó darabok. A Handabasa avagy a fátyol titkai című mű Vörösmartynak a múlt század harmincas éveiben keletkezett gúnyiratait használja fel, némileg aktualizáló vonásokkal. A Lilla és a kísértetek Csokonai életének valóságos mozzanatait fiktív elemekkel ötvözi. A darabban megelevenednek a Dorottya egyes részletei; Görgey sajátos egyveleget alkot a költő ismert verseiből (akadt olyan kritikus, aki ennek az eljárásnak a létjogosultságát eleve megkérdőjelezte); befejezésként pedig olyan megoldást alkalmaz, amely több művében felbukkan. A Csokonait megtestesítő Magyari poéta végül is elnyeri Lilla kezét, majd rövid monológban elmondja Csokonai nyomorúságos életét és halálát. A "meghaltam" típusú kijelentés a moralitás drámák sztereotip mondatát idézi: vado mori, "elmegyek meghalni". A dráma vége, miként az Ünnepi ügyelet példáján is láthattuk, mindig más, mint a valóságos, a színpadon lejátszódó történet. Ez a kettősség Görgey drámaíró technikájának egyik eredeti, egyéni megoldása.
A Mikszáth különös házassága igazi kétszemélyes kamaradráma. A cselekmény alapjául Mikszáthnak Mauks Ilonával kötött házasságainak valóságos története szolgál. A színpadi szituáció: Mauks Ilona éppen az emlékiratait írja, s – anakronisztikus módon – jelen van a már halott Mikszáth is. A történet kettejük emlékezetében elevenedik meg. A darab kitűnően jeleníti meg Mikszáth egyéniségét, fanyar humorát. A dialógusokat Görgey Gábor jól illeszti abba a képbe, amely Mikszáthról az olvasóközönség körében máig is él. A Komámasszony, hol a stukker? mellett ez a legsikerültebb, s egyben legsikeresebb darabja.
A komédia hagyományaihoz kapcsolódik a XVI. századi végvári harcok idején játszódó Fejek Ferdinándnak című darab, amelynek műfaji megjelölése "történelmi komédia". A történet szerint egy magyar végvár parancsnoka egyezséget köt a környékbeli török béggel, hogy annak ellenségeit megöli, és fejüket a császári biztosnak eladja. A komédia itt is a szituációkból (félreértések, csínytevések) bomlik ki, de az alapmese nem eléggé fantáziadús ahhoz, hogy az egész játékot "megtartsa".
Különös, az abszurd felé hajló színpadi mű a Cápák a kertben. A három részre tagolódó történet bibliai parafrázis, melyben a szerző a Komámasszony, hol a stukker?-ben kiemelt "bezártság"-motívumot viszi tovább. A felvonáscímek különböző kultúrák kozmológiai elgondolásainak közös jelképei. Az első felvonás címe: Tűz. A csak felszínesen körvonalazott helyszín egy titokzatos Nagyáruház, amely egyébként hasonlít Madách falanszterére, és az ötvenes évek magyar (illetve kelet-európai) életközegéhez. Az áruházat megrohamozó tömeg – valamilyen okból – évekig nem tud kijutni onnan. Mindenütt szigorú őrség felügyel, élelem nincs, a legalapvetőbb mozgási szabadság is tiltott. Eközben a hangszóró állandóan különböző rendeleteket tesz közzé: beszolgáltatásokról, besúgásokról és a besúgók megjutalmazásáról stb. Az első rész végén tűz üt ki, s a szimbolikusan megjelenített diktatúra, a falanszter vagy pokol a lángok martaléka lesz. A második részben, 1512amelynek Víz a címe, a helyszín egy kert, s egy fürdőmedence szimbolizálja a tengert, ahol a cápa él. A darab két névtelen főhőse, a Férfi és a Nő mellett a titokzatos és azonosíthatatlan Öreg a harmadik szereplő. Ádám, Éva és Lucifer madáchi együttese abszurd történetbe olvad. A harmadik rész egy déltengeri szigeten játszódik. A Férfi és a Nő az őstermészet ölén lakozik. Később azonban kiderül, hogy a sziget luxus nyaralóhely, amely a két főszereplő birtokában van. Jacht jön értük – a titokzatos Öreg parancsnoksága alatt – s Ádám, Éva és Lucifer "kihajóznak" a történetből. Görgey megfordítja a madáchi fejlődésvonalat, s főhőseit egyfajta "paradicsomi kilátástalanságba" helyezi, ahonnan már sehová sem lehet eljutni. Végül a szerző csavar egyet a történeten: az Öreg megjelenik egy halott gyermekkel, akinek a darabbeli neve Ábel… Újfent egy lezáratlan szituáció, mely újabb abszurd helyzetek végtelen sokaságát rejti magában.
Bibliai parafrázis a Noé című komédia is. Sok lármával, de igazi humor nélkül zajlik ez a komédia, sem szatirikus, sem pedig az ironikus formateremtő erő nem érvényesül benne kellőképpen.
Görgey Gábor művei "könyvdrámaként", tehát kifejezetten olvasási célra is készültek. Mivel szerzőjük jól ismeri a színpad törvényeit, formai és technikai lehetőségeit, műveinek egy része színpadon is hatásos. Olykor azonban a téma, az ötlet mesterkéltnek, erőltetettnek tűnik, s nem képes élménytadóan, megfelelő esztétikai színvonalon közvetíteni a szerző mondanivalóit.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me