E.
(Nem eszel belőle.)
(Azaz nagyobb, fényesebb temetés. E közmondás értelme: Ebből sem lesz valami nagy dolog.)
(A kinek szük konyhája van.)
(Apja nyomdokait követi a gyermek.)
(Akkor mondják, ha a vendégnek hozzávalóit is szivesen látják és jól tartják.)
(Hasonló a hasonlóval.)
(Olyan pénzetlen emberekről mondják, kiknek nagy vágyaik vannak a teljesedés reménye nélkül.)
(Semmirekellőnek semmi sem árt.)
(Egy gubás kocsis ebet akart lopni. Hogy könnyebben megfoghassa, ledobta gubáját, s a kutyának morgolódásai közt ott is felejtette. Hazajövén a kutya ura, ebét ugyan nem, de a gubát a kocsi mellett lelte. A gazda visszajöttét messziről látta a tolvaj; nem mert visszamenni gubájáért. Midőn másnap kérdezték tőle pajtásai, hova tette a gubáját? Az igazat megvallani szégyelvén, azt felelte, hogy az éjjel ezt az ebet cserélte gubájáért.)
(Ha valakinek a fölajánlott hivatal, tisztség nem tetszik.)
(Ezt mondá Mátyás király Thuz János nevü főemberének, ki nőtlen volt, mintha mondotta volna: te is nőtlen vagy, mint a papok, társalkodjál velök.)
(Ha előszörre rosszul sikerül valami.)
(Csúfosan elkergetni, kidobni valakit. Az alföldi lakodalmakban igen sok kutya gyülekszik össze az elhányt konczokra. Marakodásukat megunván a legények, lyukat csinálnak a nádkeritésen. Ketten aztán egy hosszu ruddal kívűl a lyuk elibe állván, az udvarban maradt legények a kutyákat a lyukra hajtják ezen szóval: lyukra! Ezt elérvén a kutya, midőn a lyukon ki akar búni, azt a kint álló legények a rudon felkapják és a levegőbe röpitik. Az ebrudon kivetett kutya nem egy könnyen megy be ismét a lakodalmas házba, megelégedvén avval, hogy ép lábbal-fővel hazaballaghatott.)
(Midőn valakit gyanusitanak, ezzel védekezik.)
(Fukar, zsugori.)
(Hiábavaló fenyegetőzéstől nem kell tartani.)
(Történetileg is nevezetes mondás.)
(Rossz uton-módon szerzett jószág.)
(Rosszul kezdte s rosszul végzi.)
(Nem árt a szeszes ital; sokat elbir.)
(Megártott neki a jó élés, mint lónak a sok zabálás.)
(A czél elérésére.)
(A megélhetésnek több módja van.)
(Változó eszü ember.)
(T. i. derék ember.)
(Pl. a gyermek apjára. Épen olyan a fiu, mint az apja.)
(Nagyon rosszul érzi magát; komoly beteg. Ugyis mondják: Egészen oda van.)
(Azaz erős akaratu, minő volt Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja.)
(Erdélyi közmondás.)
(Mi sem lehetetlen.)
(Pl. a részeg ember, vagy akit nagyon elvernek.)
(Tréfás elnevezése az egri vörös bornak.)
(Zsidókra mondják.)
(Egyetértő, békés házastársakra mondatik, kik a házban egyforma joggal birnak.)
(Akkor mondatik, midőn szegény atyafiak megosztoznak.)
(Mező-Turi iskolatanitó, Búsi Sámuel a kikopás elleni óvatosságból, ujonnan varratott nadrágjának, térdére s egyéb könnyen szakadó helyeire előlegesen foltot vetett; ha a folt elszakadt, azt ismét ujjal váltá fel. Ugy történt, hogy 34 évi hivataloskodása alatt csak két nadrágot volt képes elviselni, s nadrágjának tartóssága közmondássá vált.)
»Kinek szeretője nincsen,
Annak egy csep esze sincsen.«
(Parányi jót temérdek rosszal kiséri, tetézi.)
(Egy munkával két dolgot végezni el egyszerre.)
(Egyenlőnek tartani.)
(Egy szél felé törekednek.)
(Akkor mondják, mikor valakit kinulláznak valamiből. Esztergomi közmondás.)
(Az elsőt saját magunkért, a másodikat jóakarónkért, a harmadikat a vigságért s a negyediket – ellenségünkért.)
(Viszálykodó házasokra illik.)
(Ki sokat akar mondani, vagy jót tanácsolni.)
(Áldozatkész, elszánt.)
(Tréfás kinálás az asztalnál.)
(Kinizsi mondása, midőn Mátyás király követségbe akarván őt a törökhöz küldeni, azzal biztatá, hogyha netalán életét vesztené, fejéért harminczezer törökét vágatja le.)
(Néhol: tavaszt.)
(T. i. nem ér semmit.)
(Egyenranguak.)
(Pl. egyik ellenség a másiknak.)
(Pl. két lakodalmat egyszerre tartani.)
(Sokan járnak a házba.)
(Széthúznak, nem egyetértők.)
(Mind a kettő egyforma rossz.)
(Egyik hasztalanabb, hiábavalóbb dologgal bibelődik a másiknál.)
(Igy tesz az ember, ha olyat hall, mit tudni nem akar.)
(Egyformák, egyik sem ér sokat.)
(Ezt szokták tréfásan felelni e kérdésre: Hány óra van?)
(Rágalmazták.)
(Azaz összetartanak, egy kézre dolgoznak.)
(Egyet mondanak, egyet akarnak.)
(Pl. két ellentétes dologról vagy személyről egy véleményen lenni.)
(Kevély emberről mondják Szatmárban.)
(Czivódás czivódást, kár kárt szül.)
(Könnyelmű s pazarló emberekre szól.)
»Egy-két tehén nem egy csorda,
Az asszony csak oldalborda.«
(Akkor mondják, mikor szegény legyény szegény leányt vesz feleségül.)
»Egy koldusból kettő;
Végre több is válhat
Igy hát én fejemre
Sok búbánat szállhat.«
(Mintha néma lenne.)
(Teljesen azonos valamivel.)
(Várakozni nem szeretőknek mondják.)
(Egynek kedvez, mást üldöz a sors.)
(Egyenlően gonoszak, egy gonoszságon törik a fejüket.)
(Hiába járt.)
(A haszonlesőkre mondják.)
(Egy ember barátságot kötvén Satyrral, együtt evett vele. Tél lévén és hideg, az ember kezeit szájához vitte, és bele fujt. Satyr kérdésére, hogy miért teszi ezt, felelé: fázik a kezem, melengetem. Kissé később ételt hozatván, az ember szájához vitte és fujta. Annak ujabba kérdésére, hogy miért cselekszik, felelé: Az ételt hűtöm. Erre Satyr: De most már fel is mondom a barátságot neked, ki azon egy szájból majd meleget, majd hideget fújsz.)
(Gazd. közm.)
(T. i. mindenre jól föl kell használni az időt.)
(A kölcsönkérő.)
(Buzditó szózat.)
(Egy szó, annyi mint száz. Egy szóval. Mindent összevéve.)
(Míg egy tudja: titok; másnak mondod: tanácskozás; harmadiknak: tudja az egész világ.)
(Sokat ivott; be van rugva.)
(Minden csekélységről hosszasan fecseg.)
(Pl. a fáradt ember.)
(Midőn ezelőtt körülbelül négy évtizeddel – irja Margalits – 1877-ben a Ferencz-csatorna terve készült, Zombor városának érdemes tanácsa azt kérelmezte, hogy a canális ne közvetlenül a város alá vezettessék, nehogy »gyermekeink belefulladjanak.«)
(Nem tudott tovább gondolkozni.)
(Meglepetésében, bámultában.)
(Valamely étel megárott neki.)
(Elbolonditották, igéretekkel elámitották.)
(Meghalt.)
(Ezzel fejeztetik ki az illető ostobasága.)
(Más beszédébe nem kell vágni.)
(Az mondja, ki nem a nő szépségeért, hanem jóságáért nősül meg.)
(Ingerült.)
(A komáromiak Visegrádnál a kanyarodás miatt elfogyottnak hivén a Dunát, visszahajókáztak, s otthon azt hiresztelték, hogy elfogyott a Duna. Egy valaki csúfot akarván űzni belőlök, a Dunába dobták. Azóta mindig azzal haragitják a komáromiakat: hogy: »Elfogyott a Duna.«)
(A labanczok ellen igen vitézül viselték magukat a nagy-idai czigányok, úgy hogy az ellenségnek kudarczot vallva, vissza kellett vonulnia. Azoknak elmenése alkalmával a czigányok elbizakodásukban fenyegetésekre is fakadtak és azt találták mondani: köszönjétek labanczok, hogy puskaporunk kifogyott. Ezt a labanczok megértvén, visszafordultak, és a czigányokat rútul elpusztitották. ennek keserves emlékezetére mainapiglan is meg van még a siralmas nagyidai nóta.)
(Olyanra mondják, ki utazásából hamar visszatért.)
(Rút ember hiába kendőzi magát.)
(Későn ment; ebéd után érkezett.)
(Meghalt.)
(Valakit legkényesebb oldaláról megtámadni.)
(Kéneső = higany.)
(Vagyis: senkit ne terheljünk túl.)
(Husvét után az első pénteket – irja Ballagi – a magyarok ebijesztő pénteknek mondják. Erre ugyanis hamar eljutván az ebek, azon gondolattal vannak, hogy ismét az elmult negyvennapi bőjtre érkeztek.)
(T. i. aprópénze.)
(Kifogyott az érvelésből.)
(Megbukott diákra mondják.)
(Megborzadt.)
(Megszökött.)
(A sok ivástól megbutult.)
(A szó vonzóbb, mint a durva viseltetésmód.)
(Simon-Judás napkor beállván a tél, pőre gatyásnak didergése kezdődik.)
(Tönkrejutott, mindenét elvesztette.)
(Elillantott.)
(Kurd Tolnamegyei község.)
(Veszedelmét keresi.)
(Részeg emberre alkalmazott kifejezés.)
(Dicsérik az öregek a multat.)
(Kiporolták a bugyogóját, elverték.)
(Leány, ki férj nélkül lett anyja.)
(Nagyon csodálkozik.)
(Mindenét elissza. E közmondást igy is használják: Elinná a Krisztus ködmenét, – vagy sapkáját is.)
(Meggondolatlanul beszél.)
(Hamar kész az ütésre.)
(Nem gondol senkivel.)
(Szeret pazarul költeni.)
(Ellenére cselekedni.)
(Elment az esze.)
(Lejárt a becsülete.)
(Sebesen, gyorsan mult el.)
(Valami bajba esett és nem bir szabadulni.)
(Azaz a férfi az asszonynál.)
(Bizonyos előny jobb bizonytalan reménynél.)
(Az egri vitézektől eredő közmondás, kik Dobó István parancsnoksága alatt páratlan hősiességgel védték Eger várát 1552-ben a törökök ellen.)
(Elálmosodott.)
(Megfutamodni a baj szinhelyéről.)
(Azaz fukar, fösvény.)
(T. i. a dolog.)
(Azaz lopta.)
(Első a becsület minden előtt.)
(Aratásban légy első, hogy más el ne arthassa a tiedet; szántásban utolsó légy, hogy a magadét vissza is szánthasd.)
(Mindenütt veszedelem.)
(Teherbe esett.)
(Előre örülsz oly dolognak, melyről még nem vagy bizonyos, hogy eléred-e.)
(Meghalt.)
(Meghalt.)
(Átvitt értelemben: jó szerencséjében fölfuvalkodott.)
(Meghalt.)
(Magas ranguakat utánozzák a szegények is.)
(Elment.)
(Perken nyitramegyei faluban hallván egy tót leány, hogyha Szt-Iván napján este a tüzet általugorja, a jövő farsangon minden bizonynyal urat kap; ugy ugrotta át, hogy ugrása közben egy erős ifjuval szembe ütközvén, a tüzbe esett és egész képét összeégette, miért is rútsága miatt férjhez többé sohasem mehetett.)
(Megtudták, hogy mit forral; ráismertek.)
(Nagy mérföldre mondják.)
(Eltalálta a dolog nyitját; bibe, amire kényes valaki.)
(Erzsébet királynénak udvari papja, Balázs leleszi apát, egyszer kelleténél többet öntvén a garatra, a vecsernye helyett a misét kezdé énekelni.)
(Nem találtad el, hibáztál.)
(Börtönbe zárták.)
(Elillant.)
(Ártalmatlanná tették, vagy megölték.)
(Karád viz között fekszik. A menyasszonyt csónakon vitték haza, s mihelyt oda ért, mindjárt aludni készült, mivel – ugymond – igen eltörődött.)
(Eltörött a mécses cserepe. Gyermekre mondják, ha ok nélkül pityeregni – sirni kezd.)
(Meghalt. Szent-Mihály lova saraglya forma emelő eszköz, melyre a halottat fektetik, mikor a temetőbe viszik.)
(Elmenekült.)
(Övé a dicsőség.)
(Halálos gyülölettel viseltetik iránta.)
(Beszéden valaki megakad, vagy másban elveszti az előre megállapitott rendet.)
(Rendét tévesztette valaminek.)
(Pápai km.)
(Nem jól járt el a dologban, elővigyázatlan volt.)
(Akkor mondják, ha nincs sült.)
»Nincsen kedvem, mert elvitte a gólya,
Mert ott jártam, ahol nem kellett volna.«
(Megtartja igéretét.)
(Bocskai, midőn a császár hűségére fölesküdött s a hajduk nem akartak hozzá állani, e közmondást használta Istvánffy szerint – s megnyerte őket további rábeszélés nélkül.)
(Ki milyen.)
(Megfelel magáért.)
(Szép is volt, jó is volt, mégis megholt.)
(T. i. nem megy semmire.)
(Az ember sorsát ábrázoló mondás.)
(Ha valaki csuklik.)
(Nem nagy dicsőség gyöngén hatalmaskodni.)
(Ragados kezü, azaz tolvaj.)
(Jólelkü s igen szelid emberekre használják e közmondást.)
(Erdőben ha szólsz: meghallik, mezőn amit csinálsz: meglátszik.)
(Az oláh kinálta az ökrét szénával, de az fáradt volt, inkább pihent, mint sem evett volna.)
»Érted égő szivem heve
Olyan, mint a cserfa tüze.«
(Nagyon gyenge emberre mondják.)
(Az igazság legyőzte a sátánt, a szép asszony Sámsont s a jó bor mindenkit.)
(Azaz: szórja az átkot.)
(Sietvén a faluba egy futár, találkozott egy vén asszonynyal, kitől megkérdezte, merre érhetne leghamarább a biróhoz? Az asszony két utat mutatott: erre – ugymond – közelebb, de amarra hamarább. A közelebb utat választván a futár, iszonyu nagy pocsétára akadt, melyben mennél tovább ment, annál inkább sülyedt. Csak most, midőn a bajból alig tudott kigázolni, értette el voltaképen az öreg asszony mondását s igaznak is tapasztalta.)
(Farkas a bokorban.)
(Azaz: igen értésére adni.)
(Jól szeret élni, de a dologtól fázik.)
(Egy helység számára – meséli Ballagi – vizi puskát csináltatott a vármegye. De minthogy aztán soká tűz nem támadt, ugy megrozsdásodott, hogy később hirtelen tűz ütvén ki, a vizi puskának semmi hasznát venni nem lehetett. A veszedelem után a helység elei a dolgot a viczispánnak bejelentvén, ez azt javasolta, hogy máskor a tűz előtt három nappal mindig a vizi puskát meg kell próbálni. Hazatérvén a helység elei, midőn a javaslatot foganatba venni akarták, a parancs ostobaságát belátták, s akkor mondták: eszeveszett vármegyének bolond az ispánja.)
(Ez a dolognak a kényes része, a mi nehézséget okoz.)
(Felkiáltás egyes emberek sorsának különös változásánál.)
(Bakónak háza mellett égés támadott. A meddig lehetett, egész erejéből védelmezte a házát. A hogy aztán ez is meggyuladt, felhagyott a hiábavaló erőlködéssel, azt mondván: hála Istennek, ezen is általestem már.)
(Azaz: hideg, érzéketlen leány.)
(Uj vendég, még kedveznek neki.)
(Halj meg azért, mert megcsaltál; ne legyen több hasznod életedben.)
(Ez is csak valami.)
(T. i. a dolog olyan egyszerü s igaz.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me