Sajtótörvények
Sajtótörvények
1662-ben a Licensing Act Angliában királyi joggá nyilvánítja a hírközlést. Két évvel később John Milton Aeropagatica c. munkájában megköveteli a sajtószabadságot. 1694-ben John Locke filozófus értekezést ír a cenzúra ellen. 1695-ben Angliában hatályon kívül helyezik a Licensing Actet s törvénybe iktatják a sajtószabadságot.
Franciaországban az 1789-es Emberi Jogok Deklarációja leszögezi a sajtószabadság elveit: a köztársasági alkotmány 1793. jún. 29-én kimondja a gondolat-, szólás- és sajtószabadságot. Európa legtöbb országában ugyancsak törvénybe iktatják a sajtószabadságot 1848-ban. E törvényeket később, a restaurációk, ellenforradalmak, háborúk idején visszavonják, bevezetik a cenzúrát. Franciaországban 1881-ben hoznak új sajtótörvényt, amely deklarálja a sajtószabadságot.
Magyarországon eddig 4 sajtótörvényt hoztak: 1848-ban, 1914-ben, 1938-ban és 1986-ban.
Az 1848-as törvény bevezetője kimondja: „Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét… mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben.”
1983-ban az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete nyilatkozatot fogadott el, amely szerint „a véleménynyilvánítás szabadsága, a kifejezés szabadsága az emberi jogok integráns része”. Ugyancsak 1983-ban több nemzeti és nemzetközi újságíró-szervezet etikai kódexet dolgozott ki, amely a többi között kimondja: „A népnek és az egyénnek joga van, ahhoz, hogy a valóságról objektív képet kapjon… Az újságírónak jogában áll tartózkodni a meggyőződése elleni munkától, s nem köteles kiadni információs forrását.”
Nyomdatechnika: a Friedrich König által feltalált gyorssajtót (teljesítménye: 1100 nyomás/óra) elsőnek a londoni Times alkalmazta 1814-ben, 1827-ben a teljesítmény: 7000 nyomás/óra. A rotációs eljárást elsőnek egy philadelphiai újság alkalmazta 1846-ban, teljesítménye 10–2000 példány/óra volt. A jelenlegi sebesség meghaladja az óránkénti 100000 nyomást. Ma számítógépes eljárással készítik a lapokat. Ez forradalmasította a nyomdatechnikát, és feleslegessé tett egész szakmákat, továbbá sok munkaerőt. Ezt szemlélteti a londoni Times példája: a lap a 70-es években anyagi válságba került, munkatársai 1979 januárjától 50 héten át sztrájkoltak a számítógépes nyomdatechnikára való áttérés miatt. A műszaki, személyi és tartalmi változások akkor következtek be, amikor Rupert Murdoch, az ausztrál „újságkirály” vette meg a lapot. Jelenleg az ő kezében van a brit sajtó jelentős része.
A legmagasabb rangú újságírói díjnak az amerikai Pulitzer-díjat tekintik. Alapítója az 1847-ben Makón született Joseph Pulitzer, 1883-ban vette meg a csőd szélén álló The World c. lapot. 1912-ben ő alapította a New York-i Columbia egyetemen az első újságíróképzést. Az első Pulitzer-díjat 1917-ben osztották. (Magyarországon a legmagasabb újságírói kitüntetés a Rózsa Ferenc-díj; 1959-ben alapították.)
Egyetemi szintű újságíróképzés folyik a Szovjetunióban, több szocialista államban és az Egyesült Államokban. 350 amerikai egyetemen működik újságírói, ill. tömegkommunikációs szak. A különböző karokra beiratkozott újságíró-hallgatók száma megközelíti a 100000-et. Több ismert lap szerkesztősége saját utánpótlásképző rendszert alakított ki, pl. a párizsi Le Monde.
A hirdetés a sajtó tömegtájékoztató jellegével párhuzamosan jelentkezett az újságokban. Az 1840-ben megjelent párizsi Le Presse volt az első olyan lap, amely a hirdetésekből származó jövedelme révén leszállította az előfizetési díjakat. A 19. sz. közepétől mind Európában, mind Amerikában a hirdetés a sajtó működésének szinte elengedhetetlen anyagi feltétele. A hirdetések 30–50%-át foglalják el; Japánban például 43,3%-ot. a japán sajtótörvény szerint tilos kézbesíteni olyan napilapot, amelynek több mint 50%-a hirdetés. A sajtó bevételeinek hirdetésekből származó aránya az Egyesült Államokban és az NSZk-ban eléri a 70%-ot; Nyugat-Európa legtöbb országában az 50%-ot; Nyugat-Európa legtöbb országában az 50%-ot; csupán a francia sajtó marad el; bevételeinek mindössze 40%-a származik hirdetésekből.
Minden törvény ellenére a sajtó világszerte koncentrálódik. A legnagyobb sajtókonszernek: a francia Robert Hersant és az Hachette-csoport, a nyugatnémet Springer-konszern, az amerikai Hearst-lapok konszernje, Rupert Murdoch ausztrál sajtókirály birodalma, Robert Maxwell brit sajtócsoportja. Fokozódik a lapok és a magántársasági formában működő televíziók összefonódása, legjobb példa erre az olasz Berlusconi birodalmának kierjedése Milánótól Párizsig.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
