Adó, 1991
Adó, 1991
A magyar adózási rendszerben a legnagyobb jelentőséggel bíró 3 adónemet – az általános forgalmi adót (áfa), a magánszemélyek jövedelemadóját (szja) és a vállalkozási nyereségadót (ványa) – az 1988–89-es adóreform részeként vezették be. Hogy az elveiben a piacgazdasághoz igazodó, ill. azt feltételező adórenszert akkor honosították meg Magyarországon, amikor a súlyos belső társadalmi-gazdasági ellentmondások, az egyre mélyülő válság jelei nyíltan felszínre kerültek, s nem alakultak még ki a piaci viszonyok, rányomta bélyegét az adóreformra is. Döntő részben ebből adódnak az új adórendszer belső ellentmondásai, amelyek miatt már 1989-ben – egy évvel az áfa és az szja bevezetése után, illetőleg a ványa alkalmazásának első évében – megkezdődtek azok a munkák, amelyek egy 3 éves adópolitikai koncepció végrehajtásával az új adórendszer továbbfejlesztését tűzték ki célul.
A radikális változtatásokat már 1991. évre szorgalmazók a „kilábalási” koncepció sikere szempontjából fontos feltételnek tartották az adórenszer eszköztárának mozgósítását. Érvelésük szerint olyan körülmények között, amikor a halogatásnak és a radikális változtatásnak egyforma veszélyei vannak, az adórendszerben sem jelent nagyobb kockázatot, ha minden olyan változtatást végrehajtanak, amelytől az esetleges pozitív irányú folyamatok beindulása – legalább elvileg – remélhető.
Az érdemibb változtatások későbbi évekre való ütemezését támogatók, az 1991. évi pénzügyi egyensúlyt amúgy is súlyosan veszélyeztető tényezőkre tekintettel, óvatosságra intettek, mondván: adóváltoztatások előtt előbb azt kell elérni, hogy egyensúly alakuljon ki a gazdaságban és a társadalomban.
Végül is a 3 fő adónemnél 1991-ben végrehajtott módosítások szigorítást és enyhítést egyaránt tartalmaznak, de a változtatások összességükben a „szokványos” éves korrekciók kereteit alig haladták meg. Az új illetéktörvény is lényegében a meglevő jogszabályokat emeli törvényi szintre. Nagyobb horderejű, reformértékű lépés elvileg a helyi adók törvényi szintű szabályozása lett volna. Az elfogadott rendszer azonban végül is 1991-re a helyi adóztatás súlyának az eredeti elképzelésekhez képest jóval szerényebb növekedését alapozza csak meg. 1992. évi bevezetéssel szerepelt az elképzelések között az új – a nemzetközi normákhoz igazodó – számviteli és pénzügyi beszámolási (bevallási) rendszer bevezetése; a törvényhozásra azonban az év végi „hajrában” már nem került sor, az már csak az 1991. év eleji programban szerepel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
