NAGY-BRITANNIA
NAGY-BRITANNIA
1. Konzervatív Párt: őse a 17. sz. végén – a Stuart-restauráció idején – létrejött királyhű, az anglikán egyházat támogató Tory párt volt, 1832-ben változtatta hivatalos nevét konzervatívra. 1867-ben alakult meg a Konzervatív és Alkotmányos Szervezetek Országos Szövetsége, majd 1870-ben létrejött a párt adminisztratív szervezete, a Konzervatív Politikai Központ. Jelenlegi hivatalos nevét – Konzervatív és Unionista Szervezetek Országos Szövetsége –1925 óta használja. Legnevesebb 20. századi személyiségei Winston Churchill, Sir Anthony Eden és Margaret Thatcher, aki a legtovább – 11 éven át – volt kormányfő (1979–90).
2. Munkáspárt (Labour). A konzervatívok fő ellenlábasa, az I. világháború óta. 1900-ban alakult, a szakszervezeti mozgalom és a különböző szocialista csoportok egyesítésére törekedett. Megőrizte szoros kapcsolatát a Szakszervezeti Kongresszussal (TUC), bár az 1980-as évektől a párt centrista jobboldali áramlatai folyamatosan igyekeznek visszaszorítani a TUC befolyását. A reformista demokratikus szocializmus, az állam jelentős gazdasági szerepének, a szociális védőhálónak a híve.
Ellenzéki párt a Szociális és Liberális Demokraták, amely 1988 óta működik, miután egyesült az 1877-ben alapított Liberális Párt és a Munkáspártból 1981-ben kivált 4 politikus által létrehozott Szociáldemokrata Párt. A Liberális Párt történelmileg a konzervatívok ellenfele, ugyancsak a 17. sz. vége óta létezik, elődje a puritán, racionalista eszméket hirdető Whig párt. A liberálisok a 19. sz.-ban a parlamenti demokrácia kiteljesítésének, a szociális törvénykezésnek a hívei voltak. Az 1970–80-as években a 2 nagy pártból kiábrándult mérsékelt, reformista politikusokat vonzotta magához, 1989 óta nevezik Liberális Demokratáknak a pártot.
3. Kisebb, elsősorban regionális pártok is megerősödtek az utóbbi időben, bejutottak a parlamentbe. Az Ulsteri Unionisták a legnagyobb politikai párt Észak-Írországban, 1905 óta működik, célja Észak-Írország egyenjogúsítása Nagy-Britannián belül. A Skót Nemzeti Párt 1934-ben alakult, Skóciának mint az Európai Közösségek tagjának függetlenségét akarja. Az 1925 óta létező Walesi Nemzeti Párt nemzeti státust akar. A Szociáldemokrata és Munkáspárt 1970 óta működik Észak-Írországban, balközép politikát folytat, az Írországgal való egyesülés híve, népszavazással. A Sinn Fein 1905 óta működik, az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) politikai szárnya.
A Demokratikus Baloldal az 1920-ban alapított Kommunista Párt utóda, új nevét 1991-ben vette fel, korábban több csoport kivált belőle, az egyik 1977-ben létrehozta az Új Kommunista Pártot, a másik 1988-ban a militáns Britannia Kommunista Pártját. 1973 óta működik a környezetvédő, az emberi jogokért küzdő, pacifista Zöld Párt. Az 1974-ben létrehozott Nemzeti Front nacionalista fajüldöző, a belőle 1974-ben Kivált Nemzeti Párt mérsékeltebb.
Észak-Írországban a már említetteken kívül működik az 1971-ben létrehozott jobboldali, köztársaság-ellenes, protestáns Demokratikus Unionista Párt. Az 1980 óta létező Ulsteri Népi Unionista Párt vallási megkülönböztetéstől mentesen nyitott mind a protestáns, mind a katolikus közösség irányába. Hasonló elvet valló centrumpárt a Szövetségi Párt, míg az 1978-ban létrehozott Munkások Pártja demokratikus, világi, szocialista és egységes Írországot akar.
1978 óta illegálisnak számító félkatonai, terrorista szervezetek: az ír nacionalista Ír Köztársasági Hadsereg Ideiglenes Szárnya (IRA), Ír Nemzeti Felszabadítási Hadsereg és a lojalista, Londonhoz hű Ulsteri Szabadságharcosok, Ulsteri Védelmi Szövetség, Ulsteri Önkéntes Erők, Vörös Kéz Kommandó.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
