Paksi Atomerőmű Rt.
Paksi Atomerőmű Rt.
A részvénytársaság üzemelteti Magyarország egyetlen atomerőművét. A céget 1992. január 1-jén alapították. A részvénytársaság alapításkori jegyzett tőkéje 126.598 milliárd forint. A jelenlegi tulajdonosi részvényhányad az alábbiak szerint alakul: MVM Rt. 99.8674 százalék, ÁPV Rt. 0.0001 százalék (aranyrészvény), míg a többin az érintett önkormányzatok osztoznak.
Az első erőművi blokkot 1982. december 28-án kapcsolták az országos villamosenergia-hálózatra, amelyet 1987-ig még további három blokk követett. Ezek VVER-440/213-as szovjet tervezésű nyomottvizes rendszerű blokkok. Ebbe a típusba tartozik a világ atomerőműveinek többsége.
Az erőmű villamos teljesítőképessége 1840 MW, amellyel Magyarország villamosenergia-termelésének 42-44 százalékát biztosítja. Az 1996. évi villamosenergia-termelés 13.180 milliárd kWh volt. Ez a termelési érték a legmagasabb az erőmű történetében. A paksi létesítmény alaperőműként üzemel, ezért folyamatosan a lehető legnagyobb kihasználtsággal működtetik a szigorú biztonsági előírások korlátai között.
A nemzetközi szaksajtó évente megjeleníti és összehasonlítja a világ energiatermelő atomerőművi egységeit. A legfrissebb világösszesítés szerint a több mint négyszáz működő reaktorblokk rangsorában mind a négy paksi blokk az első harminc között található a teljesítmény-kihasználást tekintve, ami az erőmű kiváló műszaki állapotát is jelenti.
Biztonság. A paksi reaktorblokkok nukleáris biztonság szempontjából megfelelnek az egyre szigorodó nemzetközi elvárásoknak, de az idő előrehaladtával – mint a világon minden atomerőműben – tervszerűen, folyamatosan végre kell hajtani az újonnan kidolgozott biztonságnövelő intézkedéseket. Ez a paksi atomerőműben folyó egyik legnagyobb program.
A paksi atomerőmű az elmúlt években többször kezdeményezett külső, független vizsgálatot saját tevékenységének minősítésére. Az ellenőrzésekről készült hivatalos jelentések pozitív értékelést adtak a paksi létesítmény állapotáról, a biztonsági szintről és annak folyamatos növeléséről. A legutolsó vizsgálatot 1996. november 18–28. között hajtották végre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakemberei.
Radioaktív hulladékok és elhelyezésük. Az atomerőművekben – így Pakson is – működésük során szükségszerűen keletkeznek szilárd és folyékony radioaktív hulladékok, amelyeknek minimális szinten tartása, kezelése, feldolgozása és végleges elhelyezése a világ atomenergia-iparának egyik legfontosabb feladata.
Kis- és közepes aktivitásúnak minősített hulladékok az atomerőmű üzemeltetési, karbantartási munkafolyamatai során keletkeznek (dolgozók védőfelszerelései, szerszámok, alkatrészek, laboratóriumi eszközök, levegőszűrők). A radioaktív hulladékokat átmenetileg az atomerőmű ellenőrzött zónájában az erre a célra rendszeresített helységekben, rozsdamentes tartályokban tárolják. 1996 végéig a hulladékot a püspökszilágyi tárolóba szállították. Mivel ez a tároló nem a paksi hulladék befogadására készült, kapacitása korlátozott, a hosszú távú hulladék-elhelyezésről egy kifejezetten Paks igényeire méretezett tárolót kell megépíteni. A feladat megoldására 1992-ben az Országos Atomenergia Bizottság összefogásában tárcaközi célprogram indult. Az egész országot felölelő kutatási program első szakaszának lezárását követően, 1997-től a Tolna megyei Üveghuta térségében folytatódnak a geológiai feltáró munkák, lakossági hozzájárulással. A tároló feladata a radioaktív anyag biztonságos és tökéletes elszigetelése a bioszférától hosszú időn át.
A paksi atomerőmű fűtőanyaga urán-dioxid, amelyből egy reaktorban 42 tonnányi mennyiséget helyeznek el. Az elhasználódás (kiégés) után a nukleáris fűtőanyagkötegeket áthelyezik, s víz alatt tárolják a reaktor melletti pihentető medencében. Természetesen ekkor már nem folyik bennük nukleáris láncreakció, csupán a radioaktív bomlások eredményeznek kismértékű hőfejlődést. Öt év tárolási idő elteltével a kiégett kötegeket az eddigi gyakorlat szerint biztonságos konténerekbe rakják és Oroszországba szállítják újrafeldolgozás céljából. Gazdasági, politikai, jogi változásokat feltételezve egyúttal gondolni kell a visszaszállítás esetleges meghiúsulására is. Megnyugtatóan biztos megoldást a paksi atomerőmű területén felépült, maximum 50 éves élettartamra tervezett átmeneti tároló biztosítja. Az átmeneti kifejezés egyben azt is jelenti, hogy ez alatt az időtartam alatt a végleges tárolási megoldást is meg kell találni. 1995 végén az Országos Atomenergia Bizottság kezdeményezésére kormányprogram indult a végleges elhelyezés megoldására. 2040-re kell Magyarországon mélységi tárolóhelyet találni.
Az erőmű környezeti hatásai. A paksi atomerőmű nukleáris környezetvédelmének feladata az erőmű radioaktív kibocsátásainak ellenőrzése, nagyságának, összetételének meghatározása, a környezet természetes és mesterséges eredetű sugárzási viszonyainak folyamatos figyelése. A paksi atomerőmű nem fogyaszt oxigént, nem juttat a légkörbe millió tonna számra széndioxidot, kén-dioxidot, port, pernyét és más égéstermékeket, amely hozzájárulna az üvegházhatás erősödéséhez. Az atomerőműből történő – tervezett, szabályozott és ellenőrzött – légnemű és folyékony radioaktív anyagok kibocsátására igen szigorú, nemzetközileg is elfogadott hatósági előírások vonatkoznak, amelyeket az erőmű mindenkor nagy biztonsággal betart.
Lakossági kapcsolatok. Az atomerőmű a környező lakossággal őszinte és folyamatos párbeszédet folytat, a sajtó minden lényeges eseményről pontos tájékoztatást kap. 1995-ben nyílt meg az atomerőmű Látogató Központja, amit korhatár és engedély nélkül bárki megtekinthet (H–P: 9-15 h, SZ: 9-13 h). A Központot 1996-ban több mint 25 ezer érdeklődő kereste fel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
