Gazdaságfejlesztés
Gazdaságfejlesztés
A régió tradicionális ipara leértékelődött, válságba került. A modern ipar kialakulásának még csak csírái jelentek meg, azok sem a hagyományos alapokon. A régió ipari válságtérségei nem helyezhetők a korábbi bázison új, konszolidált növekedési pályára.
A korábbi egyoldalú iparszerkezetből fakadó negatív következmények miatt nem célszerű a vegyipar egyoldalú fejlesztése a régióban, mert az távlatilag az új strukturális válság alapjait vetné meg.
Az iparfejlesztés távlati iránya a diverzifikált, több lábon álló, a gazdasági struktúraváltást túlélt nagyüzemek mellett a középüzemeken nyugvó iparszerkezet kialakítása lehet.
A fémipari alkatrészgyártás modernizálása és a könnyűipar rekonstrukciós jellegű fejlesztése lehet az első lépés a nemzetközi munkamegosztásba való intenzív bekapcsolódásához. Ezzel párhuzamosan a miskolci egyetem szellemi kapacitásainak integrálásával meg kell kezdeni a nemzetközileg versenyképes többágú termékstruktúra kialakítását.
Az észak-magyarországi acélipar kezelése továbbra is kiemelt kormányzati intézkedést igényel. A cél elsősorban a hazai piacra termelő kapacitás létrehozása a jelenlegi műszaki, technikai adottságok felhasználásával. Fontos a termékszerkezet átalakítása, a feldolgozottabb és értékesebb termékek arányának növelése. Elengedhetetlen a korszerű minőségbiztosító rendszerek kialakítása.
Fejlesztésre javasolt ipari tevékenységek a térség adottságai alapján a következők:
– a járműiparhoz kapcsolódó beszállítói hálózat kiépítése az alkatrészgyártásban, összeszerelésben, jármű-elektronikában;
– a modernizálódó agrárgazdaságra épülő, a műveléshez, a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó mezőgazdasági- és élelmiszer-ipari gépgyártás;
– gyógyászati rendszerek, berendezések, orvosi műszerek gyártása;
– műanyag-alapanyag gyártása és feldolgozása;
– fafeldolgozás, faipar, bútoripar;
– környezetvédelmi berendezések, mérőműszerek gyártása.
Az agrárgazdaság tekintetében a régió az egyik legsokoldalúbb lehetőségekkel bíró térsége az országnak. Déli területei az Alföldhöz tartoznak, s ezek a versenyképes búza- és kukoricatermelés kialakult térségei. A hegylábfelszínek a történelmi borvidékek hordozói. A dombsági területek a gyümölcstermelés, a középhegység az erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás potenciális üzemi tájaiként fogalmazhatóak meg. Ezekre az adottságokra épülő, a piacgazdasági korlátokat és lehetőségeket figyelembe vevő fejlesztések erősíthetik meg a régió gazdaságán belül a mezőgazdaság szerepét, biztosítva a korszerű mezőgazdaság igényeinek megfelelő foglalkoztatotti létszámot.
Az agrárgazdaság jövőjének egyik alapkérdése az, hogy az agrárgazdaság integrációs pályái a térségen belül avagy azon kívül alakulnak-e ki. Területen belüli szemléleti és mentális változásra van szükség ahhoz, hogy szélesebb körben tudatosodjon a régió agrárgazdaságának jövőbeli fontossága, lehetősége és jelentősége.
A régió természetföldrajzi sokszínűsége, gazdag történelmi-kulturális hagyományai miatt jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. Hollókő és Aggtelek a világörökség része, nemzetközi érdeklődésre számot tartó attrakció, a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzete a vízi, a Mátra és a Bükk a középhegységi, a belső Cserehát a dombvidéki, Eger, Sárospatak, Mezőkövesd, Tokaj a kulturális, Eger, Parádfürdő, Tapolca, Mezőkövesd a gyógy-idegenforgalom, Szilvásvárad a lovasturizmus meghatározó területe a régióban.
Az idegenforgalmi adottságok többsége országos jelentőségű kínálatot jelent. Ezen kínálat színvonalas fenntartása mellett a régió turizmusa fejlesztésének fő iránya az országos jelentőségű attrakciók térségeihez kapcsolódó területi programcsomag kialakítása kell legyen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
