62. MAGYARVALKÓ
62. MAGYARVALKÓ
1213-ban villa Vulchoi, 1291-ben Wolkou, 1297-ben Walko, 1372-ben Wolko, 1468-ban Walko, 1587-ben Valko néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1291-ben a váradi dézsmajegyzékben szerepel, amiből az látszik, hogy ekkor már egyháza van. (Bunyitay: A váradi püspökség. III. 439.; Documente. XIII. C., II. 341.)
1337-ben plébániatemplomának papja, Gergely a pápai tizedjegyzék szerint 2 garast fizet. (Documente. XIV. C., III. 120.)
1341-ben egy birtokelosztási oklevélben esik szó a templomról, amelyről úgy döntenek, hogy közösen használják. (Móré: Arhitectura gotică. 52/122.)
Bizonyos, hogy a templom eredetileg román kori épület volt. Erről beszél a félköríves diadalív, a majdnem négyzetes hajó, a hajó kör alakban megújított két déli ablaka, a hajó déli falának egy kisméretű román kori ablaka, amely az 1974. évi renováláskor került felszínre, és román kori szentélyben a diadalív melletti fal is. (Móré: i.m. 52.; Kelemen: Művészett. I. 267., 18. jegyz.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 223.)
A XV. század közepén nagy átalakításokra kerül sor. Ennek idejét a szentély déli párkányán fennmaradt dátum (1457) jelzi. (Móré: i.m. 52.; Bunyitay: i.m. III. 426., utóbbi tévesen 1407-nek olvasva.) Ekkor bontják le a román kori szentélyt és építik a keresztboltozatos gótikus háromszöggel záródót helyette. A szentélyben a fali szentségfülke, a befalazott sekrestye ajtó kőkerete, a szentély csúcsíves, kőrácsos ablakai szintén ekkor készülnek. Amikor az ablakokat szélesítették, a hajóban falfestmények nyomait fedezték fel. (Radocsay: A középkori Magyarország falképei. 443.)
Ennek a kornak lehetett papja János, aki egyben gyulafehérvári kanonok, amely méltóságról később, 1487-ben lemond egy bánffyhunyadi oltár benefíciumáért és Almás plébánosa lesz. (Móré: i.m. 52., 124– 125. jegyz.)
1658-ban tűz pusztítja a templomot. Ezután újíthatták meg a mennyezetet, amely a hajóban és a torony alsó szintjén festett kazettás, virág- és figurális díszítéssel. Umling Lőrinc festette 1778-ban.
A hajó nyugati frontján hatalmas, a hajóval egy szélességű torony emelkedik, olyan bejárattal, amely a templom belső teréhez tartozónak látszik. Feltételezik, hogy a szentély építésével egy időben vagy Várad eleste után, a török veszély elleni védekezési célokra építették.
A templomot erődített kőkerítés veszi körül két bástyával. Érdekessége a templomnak egy tatárfejes dombormű, turbános kecskeszakállas férfi fej. Talán valamelyik tatártörés emléke. A cinterem falában helyezték el. (Kelemen: i.m. I. 268., 44. jegyz.)
A szószék lépcsőjébe (3 db.) és a sekrestyeajtó keretébe (1 db.) régi sírkőtöredékek vannak beépítve címerrel. A címeren András kereszt, két oldalán liliomos jelvény. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 267.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt. A változáskor, amint a Református Névkönyv írja (1871. 8–9), „... a templomból a festett és faragott szentképeket egy, a templom mellé ásott gödörbe hányván és temetvén, melyek helye ma is mutogattatik... a templom falából ki nem vehetett szenteket ábrázoló faragványokat is a megismerhetetlenségig lefaragván, a templomot a református vallás szellemében egészen kitisztították...”
A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.; Helységnévtár. 1913.)
Református templom
A református templom orgonája
Tatárfej a református templom falában
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
