A Tomaj nemzetségbeli Losonczi család őseiről.
A Tomaj nemzetségbeli Losonczi család őseiről.
E lapok I. számának 16. és következő lapjain Nagy Iván a Losonczi Bánffy család nemzékrendjéről értekezik; nem czélom, de nincs is hozzá kellő készültségem, hogy akár ott Nagy Iván által, akár gr. Lázár Miklós által a székely ispánokról írt értekezésben közzétett nemzékrendet vagy annak magyarázatát és indokolását itészileg vizsgálat alá vegyem, egyedül csak azon okból nyultam tollamhoz, hogy, II. Garai Miklós 1409-ki, e családokra vonatkozó itélete mind gr. Lázár Miklós, mind Nagy Iván figyelmét elkerülvén, azt kivonatban e helyt közzé tegyem, hogy a midőn a Losonczi Bánffy család teljes nemzékrende véglegesen összeállíttatni fog, abban a család még nem ismert ősei is megneveztethessenek, különösen pedig, hogy a nemzetség, melyből e család származását veszi, végkép megállapíttathassék. II. Garai Miklós nádornak fönt említett és eredetben a Nemz. Muzeumban őrzött itélete a következőket tartalmazza:
Az itélet 1409-ben. 42° die octavarum festi beati Georgii Martyris Budán hozatott, s abban előre bocsáttatik, hogy a midőn Abádi Loránt fia Sebestyén, László vajdát: és ennek testvéreit. Dezső fiait Dénest, Miklóst és Mihályt s István fiát Györgyöt, Losonczi nemeseket, a nádor atyja I. Garai Miklós elé megidéztette s a per fölvételére több halasztások után az 1380-ik évi Szentgyörgy nyolczada határnap tüzetett ki, ezen határnapon fölperes Abádi Sebestyén a nádormak előterjesztette, hogy ő és a nevezett László vajda, s Losonczi Dezső fiai egy dédőstűl illetve üktől származnak, azért az alperesektől az ezek által osztatlanúl bírt javakban osztályt teljes joggal követelhet, állítván «quod ipse esset filius praedicti Lorandi filii Sebastiani filii Johannis filii Privarci* filii Privarcy, annotatusque Ladislaus Wayvoda et fratres sui forent, nati praelibati Desew filii Dionisii filii condam Dionisii palatini, ipsique condam Dionisius palatinus et annotatus Privarcus ab uno genitore procreati extitissent.» Erre László vajda Gál nevű itélőmestere ura nevében a nádor előtt elismerte, hogy ura és testvérei Dénes nádortól származnak, de Dénes nádor a nevezett Privarttal, kit Abádi Sebestyén ősének lenni állít, semmiféle fiágon való összeköttetésben nem állott, és Abádi Sebestyénnel László vajda és testvérei sem állanak; az ezek által birt javakban tehát Abádi Sebestyén osztályrészt nem követelhet, s készek ezen állításukat a nádor előtt oklevelekkel is bebizonyítani. I. Garai Miklós nádor ennek következtében a per tárgyalására új határnapot tűzvén ki, arra Losonczi István többi fiait Lászlót, Albertet és Istvánt s Losonczi Tamás fiát Dénest, kiket ezen osztályos ügy a többi Losoncziakkal együtt közösen érdekel, szintén megidéztette.
Lampert egri püspöknek 1270 körül kelt oklevelében fölemlíttetik «Johannes et Privardus filii Privardi ac Ompud filius Ladislai de genere Thomay.» H. Okmánytár VI. 171 l.
Ettől fogva azután több nádor előtt az ügy tárgyalása tovább húzódván, végre az előbb perben állott felek elhaltával az 1399. évben Szent-Mihály nyolczadán Bebek Detre nádor előtt megjelentek néhai Abádi Sebestyén fölperesnek fia György, a Losoncziak részéről Dénes fia György, Losonczi László bán fia Zsigmond és Losonczi László vajda fia. János. Fölperes részéről keresetének begyőzésére Bebek Detre nádor előtt nyolcz oklevél mutattatott fel, kivonatban tartalmuk az itéletlevél szerint következő:
1251. IV. Béla király tercio nonas Septembris megerősíti az egri káptalan által Privart fiainak Jánosnak, 97Privardnak és Hectornak Csák fiaival Dénessel és Tibával s néhai Dénes nádor fiaival Junevel és Zamuddal* az abádi rév iránt kötött egyezkedéséről ugyancsak 1251. évben aug. 1-én kiadott oklevelet, lásd ez utóbbit H. Okmánytár VI. 61. I. Béla király oklevelét Fejér György Cod. Dipl. VII. 1. 296. l. kivonatban szintén közli.
Az esztergomi káptalannak 1274-ben kelt oklevelében említtetik «relicta Cosme de Bana filia comitis Samud de genere Tamoy, nomine Stephania» és ennek nővére Petronella. Arpk. Uj-Okmt IX. 90. I.
1322. A váradi káptalan feria sexta ante f. Penthecostes bizonyítja «quod Lorandus filius Sebastiani pro se et pro Emerico item Thoma et Georgio filiis suis – Thomam et Stephanum filios Dionisii dictos de Lochonch cognatos suos de sua generacione a donacione impignoracione concambio et permutacione possessionum Thomaymonostra et Abad, ecclesiam in honoce sancti Stephani in se habentem, Surk et Zenthmarton vocatarum racione porcionis sue eum eedem possessiones essent indivise, filios vero Johannis filii Maius et alios ab occupacione et detencione ipsarum prohibuisset».
1325. Csanád egri püspök sz. Egyed napján kelt oklevele «quod magister Stephanus filius Jacobi Cheh vice et nomine nobilium dominarum relicte Petri filii Wz socre sue filie Ladislai filii Senye, item pro domina consorte sua filia eiusdem Petri filii Anich uno nomine alio vero vocabulo Bichow» (e szerint Cseh István neje két névvel bírt) a püspök előtt, napa hitbérét és neje leánynegyedi részét illetőleg kijelentette, hogy azt Abádi Sebestyén fia Lóránt 50 márkával kielégítette, és hogy ezen nők és örököseik «super possessionibus Abad Zenthemreh Thynodtew et Igar vocatis», melyekből kielégítést nyertek, semmiféle jogot nem igényelnek.
1333. Az egri káptalannak secundo die octavarum f. Pasce domini kelt oklevele, hogy Szent-Imrei Sebestyén* fia Lorand a káptalan előtt előadta «quod cum ipse ex una et magister Stephanus filius Dionisii de Losoncz comes Castriferrei proximus suus parte ab altera» bizonyos előbbi kikötés következtében a káptalan előtt fogott bíráikkal (arbitri) megjelentek, ezek jelenlétében Losonczi Dénes fiának Istvánnak megbizottja Cherewkezi Péter fia Pál kijelentette «quod prelictus Stephanus dominus suus ipsum Lorandum in possessionibus Thomay et Abad participem fore non denegaret et dicte possessiones titulo iuris hereditarii ipsum Lorandum et filios suos equalance attingeret sicut dominum suum supradictum».
Fejér György Cod. Dipl. IV. 3. 37. 1. közölt oklevélben megneveztetik «Sebastianus de genere Tomay».
1336. Az egri káptalannak in vigilia Omnium Sanctorum kelt oklevele, melyben a káptalan I. Károly királynak jelenti «quod cum ipsum capitulum Martinum cantorem in ipsorum vocando presenciam in eo, utrum Lorandus filius Sebastiani tempore deposicionis iuramenti Stephani filii Dionisii in facto possessionis Komyathy fiende cum eodem nomine generacionis ipsius Stephani sacramentum prestitisset an ne? requisitum habuisset» a kanonok jelentette, hogy «Lorandus filius Sebastiani in facto dicte possessionis Komyathy nomine generacionis ipsius Stephani iurasset cum eodem».
1334. Az egri káptalan előtt «fer. 6-a post f. Pasce «Georgius Paulus et Jacobus filii Lorandi filii Sebastiani de Sancto Emerico in ipsorum ac Emerici Thome Ladislai Dionisii et Sebastiani fratrum ipsorum» nevében előterjesztik, hogy a mint értesültek atyjuk Loránt, Losonczi Dénes fiával Istvánnal és testvéreivel birtokaikon megosztozni készül, mivel azonban azon birtokok mindég osztatlan állapotban bírattak, azok felosztása ellen tiltakoznak.
1381 és 1399. Gara Miklós nádor által 1381-ben és Bebek Detre nádor által 1399-ben Hevesmegye részéről tartott közgyülésen az alispánok és a szolgabírák hitük alatt bizonyítják, hogy «ipsi hoc audivissent, ut Sebastianus de Abad et Georgius filius eiusdem una cum nobilibus de Losonch in una linea generacionis fuissent et existerent.»
Ezen nyolcz oklevél felmutatása után Gaál deák Losonczi László vajda fia János nevében, továbbá Ruben Mihály és Tamás deák Losonczi Dénes fia György és Losonczi László bán fia Zsigmond nevében a következőket adták elő, és pedig Gaál deák azon ellenvetése mellett, melyet már előbb Losonczi László vajda nevében még I. Garai Miklós nádor előtt felhozott, továbbra is megmaradt; Losonczi György és Zsigmond képviselői azt beismerték «quod Privartus ac condam Dionisius palatinus antecessor videlicet memoratorum Sigismundi et Georgii in possessionibus Abad et Thomaymonostra et pertinenciarum earundem tantum modo et non in aliis possessionibus fratres fuissent generacionales et condivisionales, sed predecessores prefati Georgii actoris, et per consequens ipse Georgius eidem Privarto cuius videlicet Privarti successores absque herelibus sexus masculini decessissent, in nulla condivisionalis fraternitatis linea attinuisset et nec attineret, nam ipse Georgius foret filius Sebastiani filii Lorandi filii Sebastiani filii Petri filii videlicet filie nobilis domine filie Thome de Thomay de genere Thomaymonosthora et ob hoc eidem Georgio de possessionibus et porcionibus possessionariis eorumdem Sigismundi et Georgii nulla divisio debet provenire» s mind ezek bebizonyítására Bebek Detre nádor előtt felmutatták a következőket tartalmazó három darab oklevelet.
1279. Az egri káptalan bizonyítja «quod Sebastiano filio Petri fratre Wz de Abad et Petro filio eiusdem Wz ex una, ab altera vero Alberth cum Stephano filio suo pro se et pro Alberto ac Marton fratribus suis coram ipso capitolo constituti» a nevezett Sebestyén és Péter, Sebastien nevű Uj vármegyei birtokukat «in qua ecclesia sancti Jacobi esset constructa» a föntnevezett Albertnek és fiainak 50 márkáért Abádi June és Abádi János fia Miklós beleegyezésével elörökíttették.
1307. Az egri káptalan előtt «domina relicta, Nicolai filii Johannis filii Privarci filia Mark filii Tomboldi de genere Balog» a káptalan előtt felvallja «quod totam porcionem suam in terra Saruld vocata habitam 98a Stephano et Jacobo filiis Privarci racione dotis et rerum parorphanalium (sic) suarum mediantibus literis condam A. episcopi ecclesie Agriensis (András egri püspök volt 1274–1304.) sibi devolutam» s a melyet Privart fiai kiváltani elmulasztottak, fele részben leányára «uxori magistri Ponith fili Jako de Terenne» és ezen vejére, másik fele részben pedig «Jacobo filio suo genito de Petro filio Lorandi secundo marito suo» átruházza.
1327. Az egri káptalannak «feria secunda post festum b. Georgii martiris» kiadott oklevele pedig azt tartalmazza «quod Gregorio filio Kolardi de Vasari pro nobilibus dominabus relicta Jacobi filii Privarci de Abad filia sua et filia eiusdem Jacobi Clara nuncupata ex una, parte ex altera vero Thoma filio Etreh serviente Stephani Thome et Desew filiorum Dionisii de genere Thomay de Regen* comparendo» nevezett Gergely elismerte, hogy az Abádi Jakab özvegyének és leányának járó hitbér és leánynegyed fejében Dénes fiai 15 márkát lefizettek.
Érdekes e birtok neve annyiban, a mennyiben azt Nagy Iván is i. h. 17. l. fölemlíti, állítván, hogy az Dénes tárnokmester fiáé Dénesé és nem a Losoncziak őseé Dénesé volt.
Mely okleveleknek alperesek részéről történt felmutatása után Bebek Detre az 1400. évi vízkereszti nyolczadra az ügy tárgyalását elhalasztotta «a quibus quidem octavis interim annotato Ladislao Vaivoda decedente et dicta causa in Stephanum filium prefati Nicolai filii Desew condescendente» több halasztás után, melyet Bebek Detre nádor adott, majd ezután a nádori hivatalt II. Garai Miklós nyervén el, az ezáltal engedett többrendbeli halasztás után, végre ezen nádor előtt az 1409. évi Szentgyörgynapi nyolczadon a per eldöntés alá került s «prefato Georgio filia Sebastiani actore ab una, ab altera pretaxatis Michaele Ruben et Thoma literato pro antedictis Sigismundo filio Ladislai bani, Georgio filio Dionisii bani, ac Stephano filio Nicolai filii Desew» a nádor előtt megjelenvén, Sebestyén fia György az itélethozás előtt felmutatta.
1335. in dominica Ramispalmarum I. Károlynak Visegrádon kiadott oklevelét «quod magistro Stephano filio Dionisii de Losonch» egyrészről, másrészről «Lorando filio Sebastiani» által a király előtt előterjesztetett, hogy a köztük fönforgott perben akkép egyeztek ki, «quod predictus Lorandus possessiones Igaar et Tynodtew nominatas in qua (így) ecclesia lapidea in honorem b. Cosme et Damiani foret constructa in comitatu Heweswyuar existentes» a régi határok között Losonczi István mesternek békével átadta, viszont ez «possessiones Zenthemreh et Paulitelek in qua ecclesia in honorem s. Georgii esset fundata ac porcionem seu sessionem eiusdem Lorandi in possessione Abad in qua similiter ecclesia in honorem s. Stephani regis existeret constructa eidem Lorando pacifice reliquisset perpetuo possidere.»
Mindezek alapján fölperes fölkérte a nádort, hogy neki a perben igazságot szolgáltasson; a nádor tekintetbe véve a dolog azon állását, hogy Gál mester László vajdának úgy testvéreinek s fiaiknak nevében Abádi Sebestyénnek László vajdával és testvéreivel s fiaikkal való vérségi összeköttetését tagadta, Losonczi Zsigmond és György pedig azt állították «eundein Georgium filium Sebastiani non successorem sexus virilis sed sexus feminei heredem Thome generacionis Thomay existere» és hogy ekkép Abádi Györgyöt az általa kivánt osztályrész meg nem illetné; tekintve mégis, hogy Abádi Györgynek nagyatyja Loránt Losonczi Dénes fia István mellett «in facto dicte possessionis Komyathy veluti homo generationis eiusdem Stephani» esküt tett le, és hogy ugyan ő Abád, Pauli, Zenthemreh, Tynodtew és Igar birtokokból «ut hereditárius» hitbért és leánynegyedet fizetett és elégített ki, tekintve végre, hogy I. Károly király előtt ugyancsak Abádi Loránt Igar, Tynodtew, Zenthemreh, Paulitelek és Abádi birtokrészek iránt Losonczi Istvánnal a föntebbi 1335-ki oklevélben körülírt módon kiegyezett, alperesek azt hogy Abádi György nem férfiágon, hanem nőágon való örökös, kellőleg be nem bizonyították: a nádor ezen okból esküvel való bizonyítást rendel, kimondván, hogy Abádi György ötvened magával az egri káptalan előtt Szent-Jakab nyolczadán esküdni tartozik «super eo, quod prefatus Sebastianus pater suus fuerit filius prefati, Lorandi filii Sebastiani filii Johannis filii Privarci filii Privarci senioris, indemque Privarcus senior et condam Dionisius palatinus primogenitus et predecessor iamdictorum nobilium de Losonch ab uno genitore procreati existerint».
* * *
A jogi szempontból is nagyon érdekes itéletet, a mennyire lehetett, hű kivonatban közlöm. Azt vajjon Abádi György az esküt letette-e, a tovább kikutatandó adatok fogják kideríteni. Az oklevélből legyen szabad azon három fő momentumot kiemelni, hogy mindkét perlekedő fél beismerése szerint az 1227-ben nádori hivatalt viselt Dénes és testvére Privart egy közös atyától születtek, hogy Losonczi I. Dezsőnek (l. Nagy Iván nemzékrendjét i. h.) Mihály, László és Miklós fiain kívül még egy Dénes nevű fia is volt, kinek fia György 1399. évről említtetik. Ezen Dénes és fia György nem fordulnak elő Nagy Iván nemzékrendjében, hanem ott áll ebben I. István fiáúl III. Dénes, kiről ismét itéletünk hallgat. A legérdekesebb adat azonban az, hogy az itéletben kivonatban felemlített 1327-ki oklevélből megtudjuk 99és most már meg is határozhatjuk, hogy a Losonczi és Bánffy család a Tomaj nemzetségből veszi eredetét; Nagy Iván is mondja már i. h. 18. lapon a 2-ik jegyzetben, hogy Dénes nádornak a Tomaj genusból való eredete több mint valószínű és ennek megvitatását egy más alkalomra igéri; úgy hiszem e kérdéshez már több vita nem fér, azt II. Garai Miklós ítéletében foglalt 1327-ki oklevél eldöntötte; de talán e kérdés már előbb IV. László királynak a H. Okmtár VI. köt. 265 és 266. lapjain közölt oklevele által is el volt döntve, mely szerint a Tomaj nemzetségből való Urkun bán* Szerém vármegyei birtokait vérrokonának és a vele egy nemzetségből származott Dénes nádor fiának Dénesnek esetleg ezen Dénes testvérének, Miklósnak ajándékozza.
Ezen Urkun bán a Béla király névtelen jegyzője által megnevezett Tomaj nemzetségbeli. Thonuzoba fiának Urkundnak nevét a nemzetségben továbbra is föntartotta. V. ö. Magyar. Sion II. 747–752. ll.
Ezen itélet adataiból a Tomaj nemzetségből származott Losonczi és Abádi családokról a fentebbi jegyzetekben idézett okmánytárakban hivatkozott oklevelek felhasználásával a következő nemzékrend állítható össze.
N. N. de genere Tomay; Privard; Dénes nádor; János 1251–1274.; Privard 1251–1274.; István, Jakab 1274–1304.; Miklós ennek özvegye N. N. «filia Mark filii Tomboldi de genere Balog» 1307.; Sebestyén 1261. de S. Emerico; Loránt de Abád 1322–1336.; Hector 1251.; June 1251.; Samud 1251. de genere Tomay; June de Abád 1279.; Dénes 1270. de genere Tomay de Regen; Miklós 1270.; Stephánia Banai Kozma özvegye 1274.; Petronella 1274.; István 1322–1336. dictus de Losoncz Vasmegye főispánja 1333.; Dezső 1327.; Tamás dictus de Losoncz 1322–1327.; Dénes 1380.; György 1380.; László bán 1380.; Zsigmond 1399–1409.; Albert 1380.; István 1380.; László 1380. vajda; Dénes bán 1380; Miklós 1380.; Mihály 1380.; János 1399.; György 1399–1409.; István 1400–1409.; Imre 1322–1334; Tamás 1322–1334; György 1322–1334; Pál 1334.; Jakab 1334.; László 1334.; Dénes 1334.; Sebestyén 1334.; György 1399–1409.
NAGY IMRE.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
