IV. A Borsa nemzetség.
IV. A Borsa nemzetség.
A Borsa nemzetségnév egy másik alakja Bruksa volna. «A mi a két név közti eltérést illeti» – mondja Nagy Géza – «a Bruksa alak a szókezdő kettős mássalhangzónál fogva se magyarosnak, se törökösnek nem mondható, de úgy a magyarságban, mint a törökségben vannak nyelvjárások, nálunk pl. a göcseji, emitt a csuvas nyelv, melyek különösen a by, pr betüket megtürik a szók elején. Úgy látszik, hogy a kun-kabaroknak Magyarország déli részében megtelepedett ága, melyet a XII. századbeli byzancziak kaliz (káloz) néven is emlegetnek, csuvasféle elemekből állt vagy erősen volt ilyenekkel keverve, s ezektől való a Bruksa alak, mely különben Boruksa, Buruksa volna. Úgy a Borsa, mint a Bruksa, Boruksa a bor, bur = csavar, forgat igéből származott boru, boruk = forgató, csavaró szavak tovább képzett alakjainak vehetők fel (a főnévhez járuló sza-sze képzővel) s jelentésük körülbelül a. m. csavaros, tekervényes eszű, furfangos».*
1 Turul, 1891. évf. 117. l.
Nagy Géza ennélfogva a Borsa nemet egynek hiszi az Anonymus által emlitett Brucsa nemmel, mely Báta kún (illetve kabar) vezértől származik. Mit ő etimologiai alapon vélt bebizonyitani, Karácsonyi* a birtokviszonyok alapján kisérli meg hihetővé tenni. Gondolatmenete a következő:
2 Turul, 1888. évf. 135. l.
A Névtelen meséli, hogy az Almoshoz csatlakozó kún vezérek hatodika Vajta vala.* Ennek hőstetteiről beszélvén, három izben azt teszi hozzá: a quo genus Brucsa descendit, de harmadizben már Brugsanak irja a génust.* Ezen Vajta (helyesebben Báta) a Tisza mellett egy nagy földtért foglalt, melynek neve Tartos. Ezen Tartos Torontálmegyében fekszik, s ma Taras. Tartostól nem nagy távolságban (Nándor-Fehérvárral szemben) két Borcsa nevü falu fekszik. – Már most azon feltevést koczkáztatja meg, hogy az egynevü helyeknek egy birtokosuk volt. S ime Békésben, Tartos közelében, Füzes-Gyarmat határában van egy Borsalaponyag nevü düllő. Ennek a vidéknek a Borsa nemzetség volt a birtokosa. Tehát a Borsa nemzetség = a Brucsa nemmel.
1 Mátyás Flórián, Hist. Hung. fontes domestici, II. k. 8., 11. ll.
2 U. ott. 11., 38., 41. ll.
A Borsa nemzetségnek idáig három ágát ösmerjük: Barnabás ágát, az erdélyi és nadányi ágat.
Barnabás ága (l. a X. táblán) ősi birtokait képezték: a Fekete-Kőrös völgyén, Belényes és Tenke közt, Széplak, Szent-Miklós és Sólyom, Sólyomkővára Élesdtől északra, Csanálos, Micske a Berettyó mentén Szent-Jobbtól délkeletre, Derzsek és Valkó Krasznamegyében, Darócz Szatmármegyében.*
3 Századok, 1888. évf. 25. l.
Czimere ismeretlen.
Az erdélyi ág nemzedékrendje és birtokviszonyai még nagyon is zavarosak s igy nem használhatók.
A nadányi ág legősibb birtokai Füzes-Gyarmat és Nadány vidékén feküdtek, u. m. Nadány, Nagy-Borsa, Teked, Gyarmat, Méhes, Póhalom.
De a Berettyó mentén is voltak ősi birtokok: Torda, Bócs, Szent-Dienes s a Fekete-Kőrös mentén Győrös.
A Nadányi család (l. a XI. táblán) legősibb czimere a hal.
* * *
Méltán azt lehet kérdezni tőlem, mi czélom volt ennyi birtoknevet összehalmozni – talán csak hogy a papirost töltsem ki betükkel?
159Kénytelen voltam vele, hogy a három nemzetség kapcsolatát bebizonyithassam.
A legészakibb nemzetség a Balog-Semjén. Birtoktömbje Nyir-Béltek és Penészlek között, Ér-Semjén, Ér-Kenéz és Ér-Mihályfalva, Vasad között, Domahida és Kraszna-Szent-Miklós között érintkezett az Ákos nemzetség birtoktömbjével, Domahida és Király-Darócz között a Borsa nemzetség birtoktömbjével.
A legdélibb nemzetség a Borsa. Birtoktömbje Gyarmat, Nadány és Rábé, Zsadány; – Szent-Dienes és Henczhida; – Sólyomkő és Csir-Ősi, Kakucs; – Micske és Albis; – Derzsek és Szopor között érintkezett az Ákos nemzetség birtoktömbjével, Király-Darócz és Domahida között a Balog-Semjénével.
Láttuk, hogy az Ákos nemzetségnél a sisakdisz szűz, fogaival halat tartva. Ha tekintetbe veszszük a birtokviszonyokat, meg hogy a Balog-Semjén és Borsa nemzetségek czimere hal: nem merész állitás, hogy az Ákos nemzetségnél a szűz csak segédsisakdisz, s az ősi czimer: hal.
Feltűnő továbbá, hogy Ákos = folyam, Balog = hal, még ha az Ubul (=? öböl), és Semjén (=? mocsár) neveket nem is veszszük figyelembe.
A birtokviszonyok, a közös czimer tagadhatatlanul bizonyitják, hogy a három nemzetség egy közös tőből eredt, s bennük valószinüleg egy székre ismerünk; de ha – kevés számok folytán, (mit ugyan a nagy terület ellensulyoz) – egy széknél alacsonyabb egységet képeztek légyen is: mindenesetre egy ősnemnek (nemet felsőbb egységnek véve a nemzetségnél) maradványai.
Ezen széknek vagy ősnemnek birtokai mind vizek mentén feküsznek: a Szamos, Kraszna, ecsedi láp, Berettyó, Sebes- és Fekete-Kőrös, Kőrös partjain találhatjuk. Ezen tény, továbbá a czimer, az előbb felsorolt feltünő nevek bizonyitják, hogy ezen szék vagy ősnem a magyarságnak azon részéhez tartozott, mely «folyók és lápok mentén halászkodó, foglalkozásánál fogva erős figyelő népség» volt.* Foglalkozása szülte jelvényét, czimerét: a halat. Egy uj adat, mely szakavatott kezekben mély világot vethet még csak tengődő nemzeti heraldikánkra – azaz a nemzetségi czimerek kérdésére.
1 Thallóczy Lajos, III. Béla és a magyar birodalom, 1. l.
Sőt ezen adatok alapján azt is meghatározhatjuk, hogy ezen szék vagy ősnem jött légyen akár északról, akár délről, a Kraszna folyam mentén terjedt tova. Nem messze e folyó torkolatától fekszik a Balog-Semjéniek ősi vára, Kér-Sémjén; majd az ecsedi láp mellett, illetve a Kraszna és ecsedi láp között és azok mentén huzódván le, talált fészket a Domahidi had. Majd a Kraszna mellett, mélyen benyulva a hegységekbe, az Ákos nemzetség. S a Borsáknak is nagyobb birtokteste lehetett itt; de mi csak Daróczot ismerjük.
Ha Karácsonyi, Nagy Géza érveléseit elfogadjuk, úgy kabar eredetü volt ez a szék, mely Báta vezér, a Borsák (?) őse alatt Dél-Magyarországon telepedett le. Akkor, a Tisza és Kőrös mentén terjedtek ezen kabarok, illetve kálozok északnak. Nem vagyok illetékes arra, hogy nézetüket elbiráljam; csak annyit jegyzek meg, hogy a Borsa-birtokok területén, Kémertől keletre feküdt Káloz-telek, ma Kárász-telek (az Ákosok birtokától, Szoportól délre).
Szerény nézetem szerint ezen szék ethnikus mivoltát a nemzetségnevek Ákos, Balog, Semjén, Borsa), a nemzetség kebelén belül használt feltünőbb keresztnevek (különösen Ubul, mely nevet egy helyütt Jubulnak találok irva), birtoknevek szakszerü filologiai megvizsgálása alapján fogják elbirálhatni.
Szorgalmas kutatások talán más nemzetségeknél is meg fogják állapithatni az egy székhez való tartozást. De ki sem mondhatom, menynyire fontosak ezen tekintetben a topografiai, de különösen a heraldikai kutatások. És itt el nem mulaszthatom heraldikusaink figyelmét a halra felhivni. A hol ezen jelvényt találni fogják, a legtöbb esetben hordozóját a három nemzetség egyikébe fogják sorolhatni.
Ismeretes dolog, hogy a kabar Aba és Miskócz nemzetség egymás szomszédságában telepedett le.
A czimerük is egy: sas.
Ezen feltünő körülményre sem figyeltek még heraldikusaink. Tehát egy második ősnem.
A Kállayak, Nadányiak büszkék arra, hogy családi hagyományaik szerint Árpáddal jöttek be.
160I. TÁBLA.; Akos nb. Máté; I. (Kopasz) Detre 1243–62; Fülöp 1243–44; Ákos 1248–68 1248-ban thesaur. eccl. Albens., a királyné kanczellárja, ugyanazon évben fejérvári őrkanonok, 1249-ben ugyanaz, 1254-ben budai prépost s a királyné kanczellárja, 1268-ban ugyanaz.; II. Detre 1278; Csetneki Benedek 1278 † 1318 előtt 1289-ben gömörmegyei szolgabíró a Csetneki és Bebek családok őse.; I. Lukács 1261–90 1283-ban gömörmegyei szolgabíró; Fiu vagy fiak 1272; Cselén 1282; Sándor 1328–32 1328-ban gömörmegyei szolgabíró; István; Fiak; az Ó-Marjai család ősei.; II. Lukács 1334–48; Cecilia Álmosdi Csire Péter; Miklós 1328–50 1333–50 somogyi főesperes; János 1332–54 † 1364 előtt a Méhi és karancssági Sági család őse.; Jakab 1332–64; Erzsébet Sárosdi Mety fia Bálint; Leány Lénárd székesfejérvári vendég; Leány Lénárd fia Domonkos
II. TÁBLA.; Ákos nb. Erne 1248–72; 1248-ban bán, 1251-ben lovászmester, Varasd és Szolgagyőr főispánja, 1268-ban országbiró és vasmegyei főispán, 1272-ben varasdmegyei főispán; I. István 1293-ban a királyné tárnokmestere, 1298–1300 országbiró, 1303–14 nádor – Katalin 1303–14; Miklós 1209–1307 1307-ben erd. vajda; II. István 1300–1304 – 1302/3 Bavarin bajor herczeg leánya; János 1300–4; Jakab 1300–4; Gergely 1304; László 1304; Fülöp 1304; Anych 1300 – Borsa nb. Beke; Leány 1303–22 – Rátót nb. Dezső 1303 † 1322 előtt
III. TÁBLA.; I Ehellős; II. Ehellős 1294–1326 1326-ban «volt erdélyi vajda»; Leány – Helimbán; István 1321–73; Fiak 1373; I. Ákos 1321–26; Gergely; II. Ákos 1373; János 1321; Mihály 1321; II. Ákos 1373; András 1373; Miklós 1373
IV. TÁBLA.; I. Mihály comes; I. Nagy Akos 1297–1342; Elek 1314; Dénes 1342; I. László 1342; Ilona 1342 – «Ipoly» Lőrincz fia János; Mikez 1314 † 1342 1314–17 Sárosm. főispánja és sárosi várnagy 1310-ig. 1322-ben a királyné udvarbirája, Sáros- és Zemplénmegye főispánja 1323-ig 1326–42 tótországi bán; I. István 1341–87 1346-ban testőr, Vas- és Sopronm., 1359-ben Pozsegam., és 1354-ben Zalam., főispánja – Aba nb. Somosi Katalin 1383; II. Nagy Ákos 1341–80 1341-ben testőr; II. László 1341–42 testőr; Loránt 1342–43; III. László 1382; II. Mihály 1370–82 † 1401 előtt – 1401–23; Ujfalui II. Miklós 1364–70; IV. László 1382; Prodawyzi Eördög Miklós 1430 – Katalin 1447 a peleskei Eördögh család őse.; III. Ákos 1370–82; Péter 1370; Források: Wertner: Magyar nemz. I. 69. l.; Századok: 1888, 150. l.; Turul 1892, 25. l.
V. TÁBLA.; Álmos; Csire 1261; Péter – Lukács (Ó-Merjei?) leánya Cecilia; János 1384–1425 1384-ban a királyné apródja, 1406-ban magnificus, 1425-ben a királyné testőrje; László 1385–1437 1385-ben a királyné apródja; Margit 1406 – Kállai Lőkös Miklós; Leány 1406 – Szováthi Mihály † 1406 előtt; Leány – Domahidi László fia János; Leány 1406; Dorottya 1428 – Kállai Szaniszló fia János; János 1428–36.; Zsigmond 1432–36 háji prépost; Barnabás 1428 kir. főpinczemester 1432–37; Erzsébet – Csapi Ákosné; István 1428–36; ? Kristóf 1462–74; Tamás 1462–74; Egyed 1462; Isván 1465–75; Források: Bunyitay i. h. III. 194, Kállay levéltár.
161VI. TÁBLA.; N.; Ubul; Egyed 1225 † 1229; Gergely † 1250 előtt – Aba nb. Weytegh leánya 1250; Biri János 1250–91; Erzsébet 1250 – Gútkeled nb. Balkányi Lőrincz; Mihály 1247–92 † 1325 előtt – 1. N. N. 2. Bogáti Erzsébet 1325–28; Egyed 1250–52; Iván 1312–42 a kis-kállói Vitéz család őse.; Klára – Czudar Domonkos; Simon 1312–25 az Orosiak és (?) Perkediek (?) őse.; Tamás 1325–49 † 1370 – 1349; Fábián 1325–35 † 1370 előtt; 1-től István 1279–1325 a nagy-kállói Kállay család őse.; Pál 1279–90; Péter 1279–81 – Aba nb. Gereven leánya Kynge 1325; 2-tól László 1290–1332 – András fia Balázs leánya † 1324 előtt; Mihály 1290–1325; László 1349 † 1370 előtt; János 1349 † 1370 előtt; Anna 1349 – Hamva nb. Szkárosi Hont
VII. TÁBLA.; János; Panyolai Péter 1316–47; János 1355–1404 † 1408 előtt – Erzsébet 1408–15; Lőkös 1400–4 – (Kistárkányi?) Margit 1414–25; ? László; István 1402–10; Frank 1406–28; Dorottya 1415; Margit 1415; Veronika 1423 (kállói Lökös János); Ilona 1415; Zsuzsánna 1415; Zsigmond 1404–19 † 1410 – Tárkányi Lúcia 1414–26; András 1404; Katalin 1415–25; Erzsébet 1415–25 (egyszer mint Zsófia); Anna vagy Anka 1415–25
VIII. TÁBLA.; Laskodi vagy Kiskércsi Csurgó Péter; Malcsikszegi Nyakas Miklós 1312–33; Malcsikszegi Nyakas Pál 1312–33; Innen a Gégényiek vagy gégényi Nyakasok.; ? Illés bán; János 1312
IX. TÁBLA.; Domahidi Péter; Szőke Miklós; István 1320; Péter 1320; Miklós 1310; András 1320–49; János 1320; ? László; Miklós 1369; János – álmosdi Csire Péter leánya; György 1424–29; László 1424–29; István 1424–29
X. TÁBLA.; Borsa nb. Barnabás; Tamás † 1294 körül; I. János 1279; Péter 1279; III. János 1279 (valószinű, hogy ő Ivánka váradi püspök atyja); Miklós 1279; Lóránt 1279 † 1294/97 1284-ben erdei vajda és szolnoki főispán – Gútkeled nb. Sektári Joákim leánya 1337; I. István 1279 † 1294 körül 1284-ben főpinczemester, 1285-ben szatmárm. főispán; Kopasz Jakab 1279 † 1317 1284-ben főlovászmester, 1304-ben bán, 1306-ban nádor; II. Beke 1316; «Vak» László 1279 †1307 után; Fiak; I. Beke 1279 † 1326/34 1302-ben bihari főisp., 1308-ban a királyné főtárnokmestere, – Anych. Ákos nb. István nádor leánya; II. János 1279 † 1304 Csehországban; III. István † 1332 – Monoszló nb. Athinai Egyed leánya;II. István 1316–37; IV. János 1316–37; II. László 1316–57 nagyváradi kanonok 1332–57
XI. TÁBLA.; Nadányi Apaj; Miklós 1323 körül; Ugod 1323 körül; János 1323 körül; Borsa 1323 körül; János 1341–46; Bereczk; István 1323–46
162A családi hagyományt ezuttal a kritika nem czáfolhatja meg.
S most végezem szerény értekezésemet. De nem a nélkül, hogy annak, ki ezen kutatásokra bátoritott, elcsüggedésemben buzditott: szeretett volt tanáromnak: Thallóczy Lajosnak köszönetet mondjak minden jóságáért, szives felvilágosításaiért, adataiért. Meghálálni úgy sem tudom!
Függelékül csatoltam a nemzedékrendi táblákat. Nem sok ujat tartalmaznak, de további kutatásoknak kiindulási pontul szolgálhatnak.
Ifj. KÁLLAY UBUL.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
