III. A Balog-Semjén nemzetség.
III. A Balog-Semjén nemzetség.
A Balog szó török-tatárul baluk, balük néven halat jelent. A Semjén szó hogy mit jelent, biztosan nem tudjuk. Egy-e a semjég, semjék szóval, mialatt mocsarat értenek a Nyirségen? Csak annyi biztos, hogy Erdélyben mint személy* és nemzetségnevet találjuk.*
1 Tört. Tár, 1888. évf. 92. és Anjoukori okmtár, V. k. 186.
2 Századok, 1868. évf. 679. és 690. l.
Két főágát ismerjük: a semjénit és domahidit.
Kandra Kabos a semjéni főág bölcsőjének Szatmármegyét tartja. Mert a szabolcsi birtokrészek egymaguk szerinte kevesek arra, hogy egy nemzetség törzsbirtokának vehessük, különben is II. Endre ülteti át őket és pedig «Tuch» (Tót-Kálló m. feküdt; innen Tót-Kálló, mely talán egy Boszna-Dadával) adományozása által, Szabolcs területére.* Szatmármegyei eredetök mellett felhozza a következő érveket:
3 Szabolcs vármegye alakulása, 33. l.
a) a Kállaiak kezdettől, vagyis feltünésüktől fogva szatmármegyei birtokosok, úgy hogy inkább ezen birtoklásukról lehet elmondani, mint a kállairól, hogy minden okmányos emlékezetnél régibb;
b) itt van a «családi vár» is, 1292-ben már rom;
c) némi érv van talán abban a körülményben is, hogy Mihály vallomása szerint, kisebb fiai birák örökül ezen ősi fészküknek állitott szamosmenti birtokokat, mivel «egykoru» joggyakorlat szerint az atyai hajlék csakugyan mindig a fiatalabbat illette;
d) az első ismert Ubulok szereplése is inkább «szatmári» mint szabolcsi honosságra mutat.
IV. László év nélküli parancsolat-levelében, az Ubulok vezetése alatt, első sorban a szatmármegyei nemességet rendeli Csanádra. Hasonlóképen intézkedik a «Keresztszegen» kiadott szintén év nélküli királyi parancsolatban.
1299-ben a budai országgyülésen panasz emeltetvén ellenük, Szatmár városának tanácsa ad mellettük védő nyilatkozatot, mit bizonyára nem tesznek vala, ha tevékenységük jobb részben Szatmármegye területét nem illeti.*
1 Szabolcs vármegye alakulása, 35. l.
Kandrának nagy érdeme, hogy először ő mutatott reá a szatmármegyei birtokokra. De főként azért sem tarthatta Szabolcsmegyét ősi fészeknek, mert azt nagyobbrészében Gutkeled-birtoknak vélte. Az ujabb nyomozások folytán azonban a legtöbb Gutkeled-birtokról kimutatható, hogy a XIII. század közepe felé, vagy még később szerzett birtok. De azért Kandrának a Balog-Semjén nemzetség eredetét illetőleg nagyobbrészt igaza van, csak. állitásai nem elég szabatosak.
Szerencsére némi támpontunk van ezen kérdést illetőleg. Mindenesetre valamelyik Semjén helység környékén feküdtek az ősi birtokok. A. Semjén helységek közül csak három jöhet tekintetbe: Ér-Semjén (Biharban), Kér-Semjén (Szatmárban) és Kálló-Semjén (Szabolcsban). Így legalább a lehetőségeknek szükebb határt vonhatunk. Határozottan mondhatjuk, hogy a három Semjén közül valamelyiknek környékén feküdtek az egész Balog-Semjén nemzetség (Semjéni és Domahidi ág) ősi birtokai. De lássuk a tényeket, mert facta lorquuntur.
157A semjéni főág három – idáig nemzedékrendileg össze nem köthető – ágból áll: a kállói, panyolai és laskodi ágból.
A kállói ágból legelőször is Ubul testvérével, Egyeddel találkozunk. 1225-ben szabolcsmegyei főispán,* 1229-ben a szerencsétlen halicsi hadjaratban odaveszett.* Egyed testvéréről Ubulról csak annyit tudunk, hogy II. Endrének kedvelt embere lehetett, mert adományokban részesült tőle; különben is kiválóbb férfi lehetett. Utódai elégségesnek tartották hozzá felvinni a családfát. A tatárok fegyverétől halhatott meg. Tőle származik a kállói ág. (L. a VI. táblán.)
1 Szabolcs vármegye, (Magyarország vármegyei és városai, V. k. 433. l.
2 Fejér, V/I. k. 105., 160. ll.
De a mi által különösen feltünik, az neve. Idáig nem sikerült Thallóczynak ezen nevet a török-tatár szavak nyelvkincsében felfedezni. Pauler Öbölnek irja,* elég nagy auktoritás arra, hogy kövessük. Én különösen azt kívánom hangsulyozni, hogy idáig másutt, mint a Balog-Semjén nemzetségnél, nem sikerült megtalálnom. Az Ubaldus névvel is azonosítják.
3 Id. h. II. k. 234. l.
A három Semjén helység közül okvetlen ősi birtok Kér-Semjén, mert leghamarább vele és a szomszédos falvakkal találkozunk. Panyolán 1247-ben osztozkodnak: Öböl fia Mihály, Tompa fia Benedek és Péter.* De volt Kér-Semjénen más Balog-Semjén nemzetségbelieknek is része, igy szatmári János fia Tamásnak 1252-ben.* Ezen a vidéken állott a családi vár, 1232-ben már rom.*
4 Fejér, VII/III. k. 31. l.
5 Fejér, IV/II, k. 169. l.
6 Wenzel, IX. k. 562. l.
Ér-Semjént is ősinek kell tekintenünk, mert 1. mindenütt mint ősi birtok szerepel, 2. nem ismerünk olyan okmányt, melyből szerzett voltát kimutathatnók.
Már Kálló-Semjént illetőleg ezt nem állithatom határozottan; bár valószinünek tartom. A mint láttuk, a panyolai osztozkodásban (1247-ben) részt vett Péter is. S ime Kálló 1270 előtt egy Péteré volt, ki mag nélkül halt el.*
7 Fejér, VII. k. 103. l.
Ha tekintetbe veszszük azonban az ősieknek jelzett birtokok fekvését (Kér-Semjén, Kér Panyola, Laskod, Bakta, Tura, Nyir-Megyes, Biri, Perked, Ér-Semjén), lehetetlen, hogy szembe ne tünjék, miszerint ezen birtokok a három Semjént összekötő vonalon fekszenek. Azért is, mig tényekkel meg nem czáfolnak – mind a három Semjént ősinek fogom tartani. De különben, hogy Kálló-Semjén ősi birtok volt-e vagy nem, jelenlegi értekezésem szempontjából nem is fontos.
A panyolai ág ugyanott birtokos, hol a kállói. (L. a VII. táblán.)
A laskodi ág birtokos Kis-Kéresen, Laskodon. ( L. a VIII. táblát.)
A domahidi főágról elébb be kell bizonyitanom, hogy a Balog-Semjén nemzetséghez tartozik.
Fejérnél találunk egy oklevelet,* melyből az látszik kiviláglani, hogy János alországbiró itélete folytán, – valószinüleg hosszabb per után – Öböl fia Mihály, illetve annak képviseletében István fia, Domahida és Penyige jövedelmén megosztoztak Domahidi Péter özvegyével és fiával Miklóssal. Ezen oklevél szavai «in communi ante divisionem» nemzetségbeli rokonságra látszanak utalni. Ez iránti kétségünket eloszlatta egy másik oklevél.* Ebből kitünik, hogy Domahidi Péter Öböl fia Mihály fratere, hogy ezen Péter özvegye másodszor férjhez ment (Kaplyon nb.) Simon fia Sándorhoz. Innen származott a per, melynek, úgylátszik, János alországbiró itélete vetett véget s a felek kiegyeztek. Megtudjuk belőle, hogy addig Mihály nevelte a Péter fiát Miklóst; s a birtokait nagykoruságáig szintén Mihály fogja kezelni. Ezen tények nyilvánvalóvá teszik, hogy a Domahidiek a Balog-Semjén nemzetségből származtak. (Nemzedékrendjüket l. a IX. táblán.)
1 Évszám nélkül. VII/II. k. 204. l.
2 Évszám nélkül. Tört. Tár. VI. k. 178. l.
Ezt igazolják birtokviszonyaik is. Ősi birtokaik Penyige, Kis-Szekeres, Dányád, Ököritó, Fülpös, Fülpös-Darócz, Porcsalma, Domahida, Ér-Kenéz.
A Balog-Semjén nemzetség legősibb birtokainak e szerint Szatmárban és Biharban kellett feküdni. Panyolától a Szamos mellett felfelé egész Dányádig, majd az ecsedi láp mellett Domahidáig találjuk az első – szatmármegyei – birtoktömböt. Ezen birtoktömbbel függhetett össze Panyola és Laskod között a laskod-baktai 158birtoktest. – Kálló-Semjén (?), Biri, Perked, Béltek, Megyes stb. képezte a második ősi – szabolcsmegyei, – Ér-Semjén, Ér-Kenéz a harmadik – biharmegyei-birtoktömböt.
A mi a czimert illeti, a semjéni ágét – mint Thallóczy Lajostól értesültem – Csergheő Géza állapitotta meg a magyar nemzetségekről irt pályaművében, mely a Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságánál vár kiadásra. Szerinte a semjéni ág ősi czimere a hal.
De tekintve azt, hogy a Balog-Semjén nemzetségnév első szava; Balog halat jelent, habozás nélkül mondhatjuk, hogy a Balog-Semjén nemzetség ősi czimere: a hal.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
