DONCH MESTER ÉS A BALASSÁK ŐSEI.
22DONCH MESTER ÉS A BALASSÁK ŐSEI.
Annak a családtörzsnek, amelynek a XIII–XIV. század fordulóján legkiválóbb tagjai Demeter mester, III. Endre hadvezére, pozsonyi és zólyomi ispánja, és ennek unokaöccse Donch mester, Károly Róbert kiváló zólyomi ispánja voltak, több oldalág kihalása után a XIV. század végén kialakult Kékkői és Gyarmati Balassa-család lett a folytatása. A XIII. század első évtizedeiben tűnik fel, mint Zólyom, utóbb Sáros és Szepes várispánságok ispáncsaládja. Tagjai nemzetségnevet nem viselnek. Éppen emiatt vagyunk kénytelenek az egész családtörzsnek a «Balassa-ősök» nevet anticipálni, kiterjesztve ezt az elnevezést a család oly oldalágaira is, amelyek Balázsnak (1353–88), a Balassák névadó ősének születése előtt már rég kihaltak.
A család a XIII. században szerzi egyre hatalmasodó ipoly- és vágparti birtokait; zólyomi, szepesi és sárosi ispánságuk atyáról-fiúra szálló örökség; a század végén s a következő elején több tagjuk már az országos politikára is döntő befolyást gyakorol. Őseredete ismeretlen és az a körülmény, hogy a Balassa-család levéltárában máig megőrzött okleveleinek tanúsága szerint valamennyi jószágát a XIII. században szerzi, s így korábbi birtokai nincsenek, kizárja azt, hogy a XIII. század előtt is magyarországi nagybirtokos lett volna. Tehát két eset lehetséges: vagy jövevény, vagy bár hazai, de alacsonyabb társadalmi rétegből kiemelkedő családdal van dolgunk.
A Balassa-törzs első ismert ősatyja Syk fia I. Detrik (1222–36). Syknak, az első ismert ősnek magyar személyneve, szemben a család esetleges szász eredetére utaló gyakori Detrik személynévvel, továbbá I. Detriknek az ugyancsak idegen eredetet mutató korponakörnyéki, tehát a szászok települési vonalába eső első birtokigényével, a család magyar kisnemesi eredetének döntő érve. Detrik zólyomi ispán Borsodban, Nógrádban, valamint a zólyomi ispánság északi kerületeiben szerzi első jószágait. Ezekkel a birtokszerzésekkel családja későbbi terjeszkedésének jelöl irányt. Három fiában – II. Detrik (1250–54), Mikó (1244–63) és Miklós (1233–46) – a család három ágra szakad. Tagjai várispánok, nagybirtokosok, hadvezérek. A XIII. század végén előkelő házassági kapcsolataik által már az ország számos főúri családjával rokonok. Azonban nemcsak a politikai történet múló dicsőségét élvezik; alkotásaik: egyházaik, váraik, falvaik ma is eleven emléküket őrzik. Ők alapítják Balassagyarmatot, Rózsahegyet, Turócszentmártont, építik a kékkői, az árvái, a hricsói, budatini, ljetavai, szucsáni, várnai várakat; az övék Zsolna; közülük Donch mester egymaga számos várat, várost, falvat alapít.
I. Detrik három fiának három ága közül II. Detrik utódai a XIV. század elején halnak ki. Mikó comes ágából a XIV. század végén a Balassák nagy történeti szerepre hivatott családja sarjadzik ki. A harmadik fiúnak, a visszavonultan élő Miklósnak a családja a Balassa-őstörzs legkiválóbb alakjait, Demeter és Donch mestereket adja s 1372-ben száll sírba.* A XIII. század végéig II. Detrik és Mikó családja hasonlíthatatlanul hatalmasabb Miklósénál. A század végén azonban a hatalom súlypontja Miklós fiával, Demeter mesterrel egyre inkább a Miklós ágára tolódik át. Demeter hatalmát csak fokozza unokaöccse Donch mester († 1345). Unokáiban azonban kivész 23a Miklós-ág. Ekkor már csak egy leszármazottja marad az eredeti családtörzsnek, az utóbb felvirágzott Balassák őse.
Zolnay L.: Miklósfia Demeter mester. Turul 1935. évf. 35. l.
A Balassa-törzs első ismert ősatyja, I. Detrik (1222–36) egyben az első zólyomi ispán. A zólyomi ispánság ekkor még – egészen négy megyévé szervezőjének, I. Detrik dédunokája, Donch mesternek 1338-ban bekövetkezett leléptéig – a történeti Liptó, Turóc, Árva és Zólyom vármegyék egységes területe, alig félszázada az ország gyepüin belülre került országrész, királyi magánbirtok. Miután a zólyomi ispánság vezetése – három rövidebb megszakítással – száz évnél hosszabb ideig a Balassa-család tagjainak a vállán nyugszik, érthető, hogy az ispánság fejlődése párhuzamosan halad a család gazdagodásával. A család első tagja az első zólyomi ispán; utolsó itt ispánságot viselő tagjának szervező munkája következtében pedig megszűnik és végleges formáját ölti fel ez az ispánság. I. Detrik zólyomi ispánsága, mint erre Mályusz rámutat,* nem országos méltóság, hanem ő e minőségben a király magánembere. Maga a zólyomi ispánság sem hasonlítható a máshol már ekkor, de itt később kialakult várispáni szervezethez.
Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása. 149.
I. Detrik kir. prokurátorsága,* majd ispánsága idejében Zólyom nagyrészt lakatlan, csak erdőgazdálkodásra, vadászatra és halászatra alkalmas terület. 1338-ban, amikor Donch átadja az ispánságot, már számos vár, város, falu és nagyszámú királyhű nemesség van itt. Több írónk megemlékezik e család tagjainak a tatárjárásban elpusztult zólyomi és szepesi országrészek helyreállításában szerzett érdemeiről.* A XIII. század végén s a következő elején, III. Endre hanyatló és Károly király erősödő uralmának Zólyom a királyhű ispánok s az általuk katonailag is jelentős szervezetté emelt zólyomi nemesség jelentős záloga.* I. Detrik még királyi magánember, unokája Demeter mester és dédunokája, Donch mester már, főkép zólyomi ispánságukra támaszkodva, az országos politika döntő tényezői.
1229: Detricus procurator… de Zolum. Wenzel: I. 263.
Mathias Bel: Notitia Hungáriae II. 404.; C. Wagner: Analecta Scepusii 198–199.; Mályusz i. m. 149.; Hóman: Magy. tört. II. 293.
Hóman i. m. II. 265.
Mielőtt rátérnénk a család tagjainak részletes élettörténetére, röviden össze kell foglalnunk történeti és családtörténeti irodalmunknak a Balassa-család őseire vonatkozó ismertetéseit. Ezekben ugyanis egyrészt számos tévedést találunk, másrészt igen sok kapcsolat felismerése hiányzik belőlük. Wertner, aki több ízben részletesen foglalkozott a családdal, előbb a család egyik tagjának, II. Detrik fia Mikónak a Kathyz nemzetséggel való sógorsága révén, megtévesztve egy Mikónak a Kathyz nemzetség rokonaként való megnevezésétől, az egész Balassa-törzset a Kathyz nemzetséghez kapcsolja.* Kevéssel utóbb maga is felismeri tévedését és a Balassa-törzs egyik tagja, Miklós fia Demeter mester és bizonyos Pilis nembeli Miklós fia Demeter név- és korazonosságból helytelenül a két személy, illetőleg a két személy családjának is az azonosságára következtetett és a Balassa-őstörzset Pilis nemzetség néven génuszaink sorába iktatta.* Hogy ez a hipotézise sem helytálló, azt hallgatólagosan maga Wertner igazolja, amikor két évvel a Pilis-Balassa nemzetségről szóló tanulmányának megírása után, Karácsonyi Jánosnak ezt az elméletet el nem fogadó művéről írt kiegészítő kritikájában már nem emel szót ez állítása mellett.*
Wertner: Magyar nemzetségek II. 123.
Turul, 1899. 170.
Turul, 1902. 138.
Huščava szlovák történetíró is, aki egyébként módszeresen először igazolja Donch mesternek a Balassa-törzsből való eredetét,* egynek veszi a Balassa-ősöket a Pilis nemzetséggel. Wertner állításának gyengéi: A Pilis nb. Miklós fia Demeter, aki 1287-ben apósa a Hunt Paznan nb. Betend bán révén birtokos, Esztergom megyében szerepel.* Viszont a Balassa-őstörzsből való Miklós fia Demeter mester ott sohasem fordul elő és minden egyéb jel szerint nőtlen volt.* A Pilis nemzetség csak egyetlenegyszer, 1287-ben bukkan fel. Viszont a Balassa-ősöknek huszonöt XIII. századbeli tagját felemlítő, hozzávetőleg százötven oklevél sem Mikós fia Demetert, sem a család más tagját sehol, soha nem nevezi sem a Pilis, sem más nemzetségnévvel. Meg kell jegyeznünk, hogy e korból más Miklós fia Demetert is ismerünk.*
Bratislava, 1935. évf. 350–368.
Wenzel, IX. 455.
Turul, 1935. 35–37.
Károlyi oklevéltár, 21.
24Már Bél Mátyás összeállított egy rossz Balassa-genealogiát.* Nagy Iván műve is megemlékezik e családról; * ő azonban nem különböztette meg I. Detrik két fiát, Mikót és Miklóst s ezért ezek gyermekeit, így Bytert és Demeter mestert, csakúgy, mint majd Wertner a Kathyz nemzetségnél közölt Balassa-ismertetésében,* testvéreknek tekinti, holott unokatestvérek voltak. Ezt a tévedést Huščava is átveszi, azzal a módosítással, hogy nála Byter Domokosnak (Donch atyjának), az imént említett Demeter fivérének nem testvére, hanem atyja.* Nagy Iván, Wagner alapján, Donchot a Baksa nemzetség utódai közé sorolja. Kutatóinkat itt Donch mester kortársának, a Baksa nb. Tamás Donch nevű fiának a személye* téveszti meg. Így Wagner a mi Donchunkat is e Tamás fiának minősíti, sőt nevét a Tamás (Tamás-Tomcsó-Doncs) névből igyekszik magyarázni.* Megint másik Tamás az a Csór nb. csókakői várnagy, aki 1338/39 Donch mester örökén zólyomi ispán.* E Tamások összetévesztéséből keletkezett az a genealógiai szörnyszülött, mely szerint a mi Donchunk atyjául beállított Tamás zólyomi ispán a saját jogutóda lett volna* és ő maga a Baksa nemből szármáznék.* Erre a tévedésre, amely azonban Donch később tárgyalandó címerével kapcsolatban is hatalmas félreértésre ad okot, Huščava Donch-tanulmánya is rámutat, sőt már Bottka is szétválasztja a két személyt, de anélkül, hogy ezt világosan kifejtené.
Notitia Hung. IV. 130.
I. 116.
Wertner: Magy. nemz. II. 123–144.
Bratislava, i. h.
Fejér C. D. VIII. 1. 473. stb.
Wagner: Collectanea gen.-hist. IV. 29.
Mályusz i. m. 175., 178.
Teschler B.: Visszapillantás a lykavai… urad. multjára. 21. – Turul, IX. 78.
N. I. III. 9.
Jelen tanulmányunk célja a Balassa-család eddig hiányosan ismertetett őseinek és Donch mester élettörténetének ismertetése. Vázlatosan rátérünk ezeknek az ősöknek és Donchnak a címerére is, hogy lehetőleg tisztázzuk azokat a herealdikai félreértéseket, melyeket Donch állítólagos címere felidézett. Súlyt helyezek az eltávolodott tagok rokoni kapcsolatainak a kimutatására is, amelyek nem egyszer országos viszonylatban is jelentőséggel bírnak. Előadásunk genealogiai rendje elkerülhetetlenül többször elkanyarodik a kronologikus rendtől és így később történt eseményeket gyakran előbb és előbb történteket utóbb vagyunk kénytelenek tárgyalni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
