II.
II.
Donch* mester, Domokos fia (1306–1345) származásával és történeti szerepével több írónk önállóan is foglalkozott. E tanulmányok azonban (Ipolyi: Besztercebánya egyházi műemlékeinek helyreállítása. 10–33., Bottka Tivadar: Donch. Századok, 1876. évf. 112–124., Fejérpataky: Turul, 1901. 99., Wertner: Turul, 1910. 135., Alexander Huščava: Bratislava, 1935. évf. 350–368. l.) vagy túlságosan általánosak, vagy tévesen rajzolják meg a nagy férfiú életét. Ipolyi előbb a Hunt Paznan nemzetséghez csatolja Donchot,* utódait pedig bizonyos Dank nevű, XIV. századvégi besztercebányai családban keresi. Bottka, a Balassa-levéltár ismerete híján, csak sejti Donchnak a Balassákkal közös törzsből való származását; Huščava jeles Donch-tanulmánya azonban már be is bizonyítja ezt, csekély genealógiai hibával. Azonban Huščava tanulmánya is csak inkább Donch származásának és Csák Mátéval s egyideig Károly Róbert királlyal folyt viszályának az ismertetésére szorítkozik. Donch származásának és életének lehetőleg kimerítő történeti kifejtését és megrajzolását az alábbiakban kívánjuk adni.
Donch személyneve Bottka (Századok, 1876. évf. 112.) és Melich János szóbeli közlése szerint a Domokos; Wagner (Collect. geneal.-hist. IV. 29.) és Nagy Iván szerint a Tamás név származéka; Nagy Géza szerint (Turul, 1891. 12.) önálló személynév.
Ipolyi: Beszterceb. városa 35.
Donch mester, mint atyja halálának időpontjából kitűnik, 1275 körül született. Korán árvaságra jutván, nagybátyja Demeter mester udvarában nevelkedik. Politikai felfogása egyezik Demeter mester és az utolsó Árpád-házi király köré csoportosuló nemzeti párt ideológiájával. Donch e nagybátyja oldalán küzd a már III. Endre korában belzavart teremtő, trónigényes Anjou Károly ellen. III. Endre halála után Demeter és a nemzeti párt Vencelt hozzák az országba. Vencel távozása 32után a nemzeti párt fegyveresen áll ellen.* 1306 tavaszán végre Károly király hadsereggel támadja meg a nemzeti párt fészkeit és Esztergom megvétele után Demeter mester és ekkor először, de már felnőttként szereplő unokaöccse, Donch zólyomi várai ellen fordul. A királyi hadaknak csak hosszas ostrom árán sikerül a két főúr védelmi vonalát megtörni és a hontmegyei Palojta, majd Zólyom, továbbá az ugyancsak zólyommegyei Dobronya és Lipcse megvétele után Demetert és Donchot, akiket néhány hónappal később a király, «tunc spiritu rebellionis induct» nevez, hűségre késztetni.* Demeter mester Sárosba vonulva rövidesen Donch mesternek adja át zólyomi ispánságát.* Jóllehet még 1309-ben, Károly harmadik, rákosi koronázásán a főurak élén az oltárnál áll,* 1310-ben Károly híveitől sárosi falvakat foglal,* 1311-ben Donch mesterrel együtt túszokat ajánl Omodé megölt nádor fiaiért,* 1312-ben pedig szövetkezve Omodé nádor lázadó fiaival és Csák Mátéval sárosi fészkéből a király ellen támad.* Sajnos, okleveles anyagunk híjján nem ismerjük Demeternek a királytól való eltávolodása motivumait. Amikor 1312 tavaszán Károly király meddőn ostromolja Demeter mester sárosi várát, utóbbi mellett a vár parancsnokaként Donch mestert találjuk.* A király érzékeny veszteségek után elhúzódik Sáros alól, Demeter nyomon követi, míg Donch úgylátszik a vár őrizetére hátramaradt és Demeter mesternek, a rozgonyi felkelők vezérének eleste (1312. VI. 15.) után is csak a királyi hadak kemény ostroma után* teszi le immár másodszor és véglegesen Károly király előtt a fegyvert. Károly, aki ellenségeivel szemben az erőszak mellett a megbocsátást is helyesen tudja alkalmazni,* bizalmába fogadja Donch mestert, aki néhány hónappal utóbb már a királyi tanácsban szerepel.* Csák Máté, amikor értesül előbbi fegyvertársának királyhűségre téréséről, megtámadja Zólyomot, Donch ispánságát és lefoglalja Donch király hű rokonainak, Byter fia Péter mesternek és Byter unokája György királyi apródnak összes birtokait: a gyarmati, kékkői (Nógrád vm.), hricsói, várnai, ljetavai, budatini (Trencsén vm.), szucsáni (Turóc vm.) váruradalmait, továbbá a hontmegyei Hídvég falut számos tartozékával.* Donch még előbb, 1310-ben megfosztja bitorolt birtokától Csák Máté egyik hívét, Gochot comest, aki egy Besztercebánya melletti faluban jogtalanul foglalt.* 1312-ben a turóci Trebosztó falun tűz össze Csák Mátéval.* Donch rokonainak említett váraiban, köztük a turóci medencét uraló Szucsánban 1321-ig ül benn Csák Máté őrsége.* Donch mester hűségének és ezáltal a Csák Máté nyugati és a keletfelvidéki oligarchák kiskirályságai közé éket verő Zólyomnak a biztosítása Károly király erősödő uralmának egyik legnagyobb záloga.* Donchnak azonban nemcsak Zólyom megtisztítása sikerül, hanem hamarosan már támadólag lép fel. 1317-ben Szécsényi Tamással együtt az országos hadak élén felszabadítja a Csák Máté hatalmában tartott Visegrádot és Komáromot.* Visegrádot röviddel utóbb a király választja lakásul, Komárom pedig néhány évtized mulva Donch mesteré lesz.
Turul, 1935. 35–37.
H. Okltár. 101.
O. L. Múzeumi Törzsanyag, 1309.
Theiner: Mon. Vat. I. 304.; Turul, 1935. 37.
Wagner: Dipl. Sáros. 317.
F. VIII. 1. 410.
Pór: Trencsényi Csák Máté. 116.; Századok, 1903. évf. 952.
F. VIII. 1. 536.
U. o.
Karácsonyi II. 269.
F. VIII. 1. 435.
O. L. Balassa lt. 1321.
F. VIII. 1. 394.
Mályusz i. m. 23., 91/3.
O. L. Balassa lt. 1321.
Hóman: Magy. tört. II. 265.
F. VIII. 2. 71.
Időközben erélyes kézzel fog a pártharcokban felőrölt zólyomi ispánság fejlesztéséhez. Még 1306 körül átépítteti az ostromban megrongálódott dobronyai vártemplomot.* Zólyomlipcse várát ugyancsak megnagyobbíttatja.* 1309-ben a turóci Trebosztó saját falujából tetemes földadománnyal jutalmazza vitéz hívét Dénes fia Tamást, a Radvánszkyak ősét.* Ezt az adománylevelet már az általa emelt szklabinai várban datálja.*
Ipolyi: Beszterceb. egyh. műeml. 32.
Jurkovich: Zólyomlipcse . . . tört. 6–17.
O. L. Múz. Törzsanyag, 1309. III. 23.
Mályusz i. m. 32. Szklabina már 1269-ben szerepel: F. IV. 2. 542.
Az eddig a zólyomi várba összefutó közigazgatást az egyes járások (distriktusok): Turóc, Liptó, Árva székhelyeire decentralizálja.* Ezzel 33és másrészt a Csák Mátéval folytatott küzdelmekkel kapcsolatban ismeri fel a várak fontosságát. Lázas tevékenysége egyházalapításokra, hívek szerzése végett részint a királyi jószágokból, részint a sajátjaiból történő nemesi birtokadományozásokra, továbbá város-, falu- és várépítésekre serkenti. A saját birtokaiból három megyeszékhelyet alapít. 1316 körül Liptó megyében egy településre alkalmas magánbirtokot fedezvén fel, a birtokosokat, a Kubinyi-család őseit, utóbbiakra nézve előnyös, magánbirtokából való cserével Árvába telepíti át; * a kijelölt területen megtelepedő szász vendégeknek pedig szabad pap- és bíróválasztást engedélyez és erre vonatkozó kiváltságlevelét az esztergomi érsekkel megerősítteti.* Ezzel megalapítja az utóbb Liptó megye székhelyévé vált Rózsahegy városát. Donch kiváltságlevele évszázadokig nem szorul bővítésre, csak megerősítésekre.* Turócban a saját birtokán Szt. Márton tiszteletére egyházat emel és hatalmas földadománnyal látja el, miáltal a későbbi Turócszentmárton alapjait veti meg.* Árva vára és uradalma 1333-ig magánbirtoka.* Már 1309 előtt megépíti a turóci Szklabina várát,* 1315–20 körül a turóci blatnicai lovagvárat,* Likava vára helyéhez szintén magánbirtoka, a liptói Tarnóc elcserélése által jut; * az ugyancsak liptói Likavát és «castrum lapideum Wywar» (Liptóújvár) «propria vi et potentia construxerit».* A liptói Németlipcsén templomot emel.* E város Zólyomlipcsével együtt neki köszöni, hogy 1330-ban a királytól korponai jogot nyer.* Turócban a szentilonai, szebeszlói, bélai, turócszentmártoni, necpáli, szucsáni és turáni egyházakat építi,* Zólyomban Hajnik, Dobronya, Ocsova, Szelec, templomait.* Emellett az ő tanácsára és támogatásával Zólyomban egyetlen nemesi család, a Madách-ősök öt egyházat alapítanak (Micsinye, Cserény, Dubravica, Zolna, Pónik).* Liptóban Szentmária, Szentmihály és Palugya építenek Donch utasítására egyházat.* Donch mester hatalmas egyházalapításainak, vár- és városépítkezéseinek végrehajtóit Ipolyi Arnold itáliai építő mesterekben, templomfestőit pedig Simone Martini (1283–1344), a nagy sienai mester tanítványaiban keresi. Ezt a műtörténetileg még kritikai szemmel megvilágítandó feltevést alátámasztani látszanak Donch mester itáliai kapcsolatai: nápolyi és avignoni útjai.*
Mályusz i. m. 149.
Kubinyi: i. m. I. 16–23.; F. VIII. 1. 552.
F. VIII. 2. 167. Knauz II. 752.
Századok, 1909. évf. 873.
Ipolyi i. m. 25–27.; F. VIII. 1. 592.
O. L. Dl. 2834.
Mályusz i. m. 32.
F. VIII. 2. 491. Mályusz 77.
A. O. III. 203.; F. IX. 3. 343. jegyzet.
Majláth: Turul, 1891. 81. és 163.; Iván Houdek: Hrad Likáva. Letopis Mat. Slov. III. évf. 12.; Mályusz 102., 173.
Századok, 1909. évf. 861.
Ipolyi i. m. 13.; Jurkovich i. m. 19.; F. VII. 5. 460.; VIII. 3. 417.
Ipolyi i. m. 30.
U. o. 31–32.
Zolnay L.: A Madáchok ősei és a Kürtösiek. Turul, 1936. 19–29.
Ipolyi i. m. 30.; Mályusz 92.
Ipolyi i. m. 31.
1319-től zólyomi ispánsága mellé Donch a sárospataki vár ispánságát is elnyeri.* E tisztjét azonban csak 1323-ig viseli.* 1320-tól mind gyakrabban nevezik Donch mestert az eddigi «comes de Zolum, Zolio» megnevezés mellett «comes de Liptó, Turócz et Arva» címmel.* Ez már az eddigi zólyomi distriktusoknak éppen Donch fejlesztő munkája által önálló megyékké válásáról tanúskodik.* 1312-től egyre gyakrabban tagja az országtanácsoknak; * számos esetben a nádor elébe helyezik.* Birtokai egyre szaporodnak. Donch csakúgy, mint Demeter mester, soha a királytól birtokot nem kapott, de ezzel szemben a király neki Zólyomban teljesen szabad kezet adott.* Donchra szállnak gyermektelenül elhalt nagybátyja, Demeter mester összes jószágai is. Zólyomban fényes udvart tart. 1316-ból Pál mester pap személyében jegyzőjét is ismerjük.* A várnagyok, az egyes kerületek officiálisai Donch servienseiből kerülnek ki. Emellett – tekintettel az egyre szaporodó birtokosságra – helyet ad az utóbb szolgabírókká alakuló nemesi probus virek bíróságának is.*
Adalékok Zemplén m. tört. 1915. évf. 13.
Katona: Hist. crit. VIII. 477.; F. VIII. 2. 489.
F. VIII. 2. 73., VIII. 3. 419.
Mályusz 175.
F. VIII. 2. 73., 75., 551., 558., VIII. 3. 419., VIII. 7. 209.
Ipolyi i. m. 15.
A király birtokaiból, mint sajátjából adományoz: Mályusz 92., 136.
Dr. Főglein Antal úr szíves közlése.
Mályusz 162.
Nevezetesebb magánemberei: Lánczi András 34comes, 1336–37. serviense, 1330-ban az osztrák háborúba kíséri, 1337-ben dobronyai alvárnagya, 1324-ben a zólyomi Rákóc falut kapván, a Lánczy-Rákóczyak őse lesz; * továbbá Ipoly comes, árvai várnagya; * Liptói Mihály famulusa, a Thuránszkyak őse, 1330-ig minden háborúban mellette van, 1330-ban a liptói Komjáthnát kapja urától; * Mese fiának Lászlónak, Demeter mester zólyomi ispán egykori derék vitézének* a fia, Mihály 1320–23 Donch mester apródja, majd famulusa, urától Jaszenovarétje birtokot kapja, a Bobrovniczkyak őse; * Liptai Pál fiának Demeternek a fiai: Márk, Ipoly és Miklós gyermekkoruktól fogva szolgálván Donchot, tőle 1314-ben Kubiny felett Árvában egy erdőt kapnak; * Puneche fiai Folkus és Ipoly comes jó szolgálataiért Donch blatnicai vára alatt a későbbi Folkusfalvát nyerik; * 1323 előtt a liptói Bogomérfiaknak, famulusainak adja a liptói Csorbát; * serviensei, Bense fiai János és András a Hajnik mellett fekvő Trebula birtokot szerzik 1323-ban Donch útján a királytól; * Harabor fiát Lászlót, aki 1323-ban Avignonba kíséri, Hlinikkel jutalmazza; * László a Hliniki Haraborok őse.* Kivülük még sok más kisnemest juttat földhöz. Telepítési tervei érdekében szívesen ad saját birtokaiból is. Egyébként pedig vasakarattal hajtja végre azokat. Amikor kiszemeli Liptóújvár helyét és annak birtokosa a felajánlott cserét visszautasítja, Donch egyszerűen kivégezteti.* 1318-ban Bobróchoz Nádasdtól csatol el egy részt,* a Reviczkyek őseitől pedig Revisnyén bizonyos Walcz nevű rétet az árvái Nagyfaluhoz.* E rétnek még 1399-ben is Donchwalcza a neve.* Turócban is lefoglalt néhány falut.* E foglalásai azonban mind magasabb, közcélt szolgáltak. Ez erőszakosságai ellenére is népszerűvé válik a nemesek körében, akiknek érdekében gyakran eljár. 1323-ban Szász Miklós besztercebányai úr számára a zólyomi Szászfalván egyházalapítási engedélyt jár ki a pápánál,* 1326-ban a zolnai nemesek egyházi privilégiumát iratja át kedves komájával («carissimus compater»), Boleszló esztergomi érsekkel, a királyné rokonával.* Összegezve Donch kultúrtörténeti érdemeit: négy vár építése, három, utóbb megyeszékhellyé vált község, körülbelül húsz nemesi falu és ugyanennyi egyház alapítása fűződik nevéhez.
O. L. Madách lt. 1336–7.; F. VIII. 2. 453., 3. 124.; W. V. 200.
O. L. Reviczky-cs. lt. 1348–51.
Adal. Zempl. tört. 1915. 16.
Turul, 1891. 165.
Katona, VIII. 427., 477.; F. VIII. 7. 141.; Turul, IX. 167.
F. VIII. 1. 552.
F. VIII. 2. 491., VIII. 3. 571., VIII. 4. 148.
O. L. Szent-Ivány-cs. lt. 1323.
A. O. II. 95.
Turul, 1936. évf. 24.
Ipolyi 19.
Mályusz 77., 163.
O. L. Szent-Ivány lt. 1318., 1331., 1339.
O. L. Reviczky lt. 1348–51.
U. o. 1399.
F. IX. 1. 247.
Ipolyi i. m. 10.
F. IX. 1. 544.
Az országos gondok azonban mindinkább igénybeveszik. 1323-ban Károly király XXII. János pápa avignoni udvarába, az akkori Európa szívébe küldi Donchot. December elején érkezik oda és egy hónapot tölt ott. A pápa szívesen fogadja a Károly király ajándékaival kedveskedő követet. A királyhoz írt levelében, kiemelve Donch személyes kiválóságát és teljesítve a király kérését, hogy a derék főúr a király mellett maradhasson, felmenti Donchot szentföldi zarándoklatra tett fogadalma alól. Ugyanekkor külön-külön kiadott privilégiumokban megengedi, hogy Donch, neje, gyermekeik és familiárisaik az egyházi átokkal sújtott vidékeken is zárt ajtók mellett tartott istentiszteleteken a szentségekkel éljenek; továbbá háromévi hatállyal szabad papválasztást ad Donchnak, engedélyezi, hogy ő és családja a (zólyom-) lipcsei Boldogasszony templomba temetkezzenek, miként «multi de tua cognatione maiores consveverun», mondja a kiváltságlevél.* Hazatérve, hihetőleg a szentatya buzdítására ejti meg Donch mester a budai káptalan előtt azt a nevezetes birtokcserét, amellyel unokafivéreinek, Byter fia Péternek és Byter unokájának, Miklós fia György királyi apródnak* adja tizennyolc ipolymenti faluját a Byter-ágnak Csák Máté hatalma alól nemrég felszabadult összes vágparti és zólyomi uradalmaiért: a szucsáni, várnai, hricsói, budatini, ljetavai várakért, – amelyeket 1321-ben Zólyom megyében fekvőknek jeleznek.* Ekkor jut Zsolna is Donch birtokába, továbbá a turóci Kostyán, Zsámbokrét 35és a liptói Kis- és Nagyselmec. Ez a hatalmas országrész, melyet délkeleten Donch mester zólyomi ispánsága határol, Trencsén megyétől felnyúlik egészen a lengyel határig.* Ezáltal Donch mester, folytatva Zólyomban megkezdett kultúrmunkáját, mint zólyomi ispán és magánbirtokos a Közép- és Nyugatfelvidék leghatalmasabb ura lesz, igyekezvén a Vágvidéken is helyrehozni Csák Máté mulasztásait és bűneit.
Theiner: Mon. 1., 493–4.
O. L. Balassa lt. 1321.
U. o. 1321.
O. L. Balassa lt. 1323.
Életének, egyéniségének egyéb mozzanatai: Jártas a katonai diszciplinában; «mester» címe, valamint tettei mutatják, hogy kora műveltségének magas színvonalán állt. Már 1310 körül nős. A Donch mester által emelt turószentmártoni templom freskóin Ipolyi Arnold felismeri a donátor és családja alakját. Donch itt finom, korabeli nyugati lovag, bajuszt és szakált nem visel, a magyar viselettel ellentétben öltözéke sima fegyverkabát, testhez simuló harisnya, saru, derekán öv és erszény.* Mennyire ellentétben áll ez az alak azokkal a szakállas, vad kinézésű magyarokkal, amilyeneknek a német krónikások 1298-ban Donch nagybátyját Demeter mestert és az általa Németországba vezetett magyar lovas ijjászokat lefestik.* Egyik, pápailag szentesített rendeletével, amelyben megszűnteti a meggyilkoltak hulláinak megtalálási helyeitől szedett adók behajtását,* megelőzi korát. Ez az ekkor egyelőre csak Zólyomban érvényes rendelet Albert király törvényeiben emelkedik országos erőre. Virágzó ipolyparti birtokainak elcserélésével is kétségtelenül az a célja, hogy a műveletlen és részben lakatlan vágparti területeken is kultúrát terjesszen.
Ipolyi i. m. 24–28. rajzzal és Bécsi Képes Krónika.
Pauler i. m. II. 452.
Theiner I. 520.
Nejéről csak annyit tudunk, hogy Klára asszonynak hívták.* Urát öt gyermekkel ajándékozta meg. Talán a Bana nemzetségből származott, vagy a liptómegyei Folkus-családból. E családok ugyanis atyafiak Donch-al.* Fiait, akiknek tanácsát zólyomi birtokügyeiben többször meghallgatja,* igyekszik a közigazgatási teendőkbe beavatni. Belőlük azonban már hiányzik atyjuk dinamikus életlendülete. Kiválóbb önálló szerephez egyikük sem jut. 1327-ben Károly király, hogy kiváló, vitéz apjukat kitüntesse, hűségét az arany fényéhez hasonlítva, megengedi, hogy ő és vitézei fegyvereiken, sisakjukon, zászlóikon arany színt viselhessenek és Donchnak jogában áll bárki mást ily aranyos jelvényétől önhatalmúlag megfosztani.* 1323-ban és 1328-ban Donch mester egyike a Károly király és Frigyes császár között Pozsonyra nézve kötött szerződés magyar jótállóinak.* 1328-ban újra Avignonban jár. Ekkor erősíti meg a pápa Donch előbb említett vér díjszedési tilalmát.*
Theiner I. 493.
M. Tört. Tár, 1910. 474., 476.; O. L. Dl. 5917.
F. VIII. 3. 148., VIII. 4. 148., IX. 3. 343.
A. O. II. 336.; Szilágyi: M. nemz. tört. III. 666.
F. VIII. 7. 146.; F. VIII. 7. 207.
Theiner I. 520.
1330-ban tagja a Záh Felicián felett tartott törvényszéknek.* Ugyanezen évben a Károly király és az oláh vajda között kiéleződött viszályban Donch az egyedüli a király tanácsosai közül, aki, kétségkívül számolva az uralkodó kegyének esetleges elvesztésével is, Bazarád követeinek jóindulatú meghallgattatását kérte. Ám hiába, mert a király felindulással utasította vissza. A Donch ellenzése ellenére megindult gyászos kimenetelű hadjáratban azonban, mint a Bécsi Képes Krónika írja, éppen Donch mester és fia László, meg néhány udvari vitéz voltak azok, akik a király életét megmentették. Hazatérve, Donch siet megjutalmazni derék hívét, Liptai Ferenc fiát Pétert, aki sebesülten a havaselvi ütközetkor Donchnak a saját lovát adta át, miután ura alól már a második lovat lőtték ki. A liptói Komjátna falut kapja.* Viszont ugyanekkor ruházza Károly király Donchra Győr és Komárom megyék főispánságát.* 1333 tavaszán néhány egyházi és világi méltósággal Károly király hatéves fiát, Endre herceget, a nápolyi trón várományosát, Nápolyba kíséri.* Az egész nyarat Itáliában tölti, sőt ősszel, Endre hercegnek Johannával történt menyegzője után is a király kíséretében az enyhe dalmát partokon üdül.* Még 1333 júniusában történt meg a Kulpa mellett a király és Donch közt az a nevezetes csere, amellyel Donch mester a királynak adja Árva várát és uradalmát, – csekély kivétellel egész Árva megyét – előbb a muraközi Strigó és Csáktornya várakért, majd 36hogy a királyi udvarnál élhessen s a királyt jobban szolgálhassa, e várak helyett a Visegrádhoz közelebb eső Komárom várát és uradalmát kapja.* A cserét 1334-ben is megerősítik.* A hatalmas komáromi várhoz huszonöt falu tartozik.* Zálogértéke röviddel Donch mester halála után nyolcezer márka.*
F. VIII. 3. 419.
Adal. Zempl. m. tört. 1915. évf. 13–16.
M. Tört. Tár, IV. 18.; F. VIII. 7. 245.; A. O. II. 627.
Dubnici krónika.
Szalay: Magyarorsz. tört. II. 162.
O. L. Dl. 2834.; A. O. III. 31.
F. VIII. 4., 77.; A. O. IV. 515.
O. L. Dl. 656.
O. L. Dl. 7259., 15101.
Még nápolyi útja alkalmával adja át László fiának Győr megye főispáni székét.* A pápa 1332-ben a tizedbehajtók támogatására kéri fel.* Szalay szerint*, 1333-ban Itáliából hazajövet Donch ismét meglátogatja az agg XXII. János pápát. Donch mester, bár Zólyomot ezután is gyakran felkeresi, így 1335 május 1-én zólyom-lipcsei vára porondján egy perdöntő baj vívást néz végig,* itteni munkáját, miután terveit megvalósította, befejezi. Kötelékei ezentúl egyre inkább Visegrádhoz fűzik. 1330-ban az osztrák háborúba vezeti a zólyomi nemességet.*
F. VIII. 7. 245.
Theiner I. 551.
I. m. i. h.
Századok, 1909. 891.
O. L. Madách-cs. lt. fasc. IV. nr. 28.
Egyetlen leánya, Klára, a Hunt Paznan nembeli Szentgyörgyi és Bazini Sebös comes neje lett. A dúsgazdag főúri vő azonban sok gondot okoz Donchnak, Erőszakos ember. Egyízben párbajra kellene kiállania, de inkább fizet 300 márkát, mely összeget Donch mestertől szerzi meg, zálogba vetvén neki 500 márkáért pozsonymegyei Somberg (Somhegy) nevű birtokát, a nevezetes aranylelőhelyet. 1338-ban Sebös a nagyszombatiak szabadalmait sérti meg s fej- és jószágvesztésre ítélik, de az ítélkező nádori tanács tagja, Donch mester kiegyezést létesít. Donch leánya Klára és Sebös comes a Szentgyörgyi és Bazini grófok ősszülői.*
Wertner: Die Gr. von St.-Georgen. 34.; A. O. III. 132., 145., IV. 515.; F. VIII. 4. 77.
Donch 1338-ban köszön le zólyomi ispánságáról.* Az ispánságot egy évig még Csór nb. Tamás csókakövi várnagy vezeti, 1339-ben azonban a régi zólyomi ispáni szervezet széthullik és megalakul az önálló Zólyom, Turóc, Liptó, Árva vármegye.* Zólyom kifejlődésével Donch küldetése végetér. Visszavonultan él komáromi várában.* Valószínűleg vágvidéki uradalmait cseréli el 1341-ben Károly királlyal a krasznamegyei Valkóvár uradalmára. A valkói várhoz húsz falu tartozik, köztük Kraszna és Nagyfalu (ma Szilágymegye).* Ezzel az adománnyal egyidejűleg Donch Kraszna megye főispáni székét is elnyeri.* 1342-ben Leli Dezsővel,* a következő évben a komáromi vámharmad miatt a bakonybéli apáttal,* 1344-ben komáromi falvak határai miatt szomszédjával, Csanád esztergomi érsekkel perlekedik.* Krasznai főispánságát is átadja László fiának.* 1345 június 20-án veje Sebös javára oly értelemben végrendelkezik Komárom várában, hogy fiai Somberg falut 500 márkán, a zálogösszegen bocsássák vissza tulajdonosának.* Július első napjaiban halt meg. Valószínűleg Komáromban (nem Zólyomlipcsén) temették el. Július 22-én fia László mester a király előtt a bihácsi táborban kijelenti, hogy a sombergi zálogbirtokot, testvéreivel együtt, rokoni szeretetből ingyen bocsátja vissza sógorának, Szentgyörgyi és Bazini Sebösnek.*
Mályusz 173.
Mályusz 175–8.7.
F. IX. 1. 247.
A. O. IV. 143.
U. o. 143.
U. o. II. 42., 50.
U. o. IV. 336.; O. L. Dl. 656.
Mon. eccl. String. III. 678.
A. O. III. 492.
O. L. Dl. 3773.; A. O. IV. 515.
A. O. IV. 518.
Donch négy gyermekére a komáromi és valkói váruradalmakat hagyja. Legidősebb fia László mester (1325–47),* a Bazarád-hadjárat jeles vitéze, 1333-tól győri,* 1345-től krasznai főispán.* 1347-ben halt meg. 1349-ben említik árváját, Jánost,* aki azonban 1349 után már nem szerepel. Donch ifjabb fiai János mester (1325–35),* István mester (1325–49)* atyjuk birtokain élnek. Miklós mester (1331–57)* a legifjabb fiú, 1349–1352 sárosi főispán,* komáromi és krasznai birtokával 37kapcsolatban szerepel.* Miklósnak két fia volt: Komáromi János, aki 1371-ben – «in linea proximitatis» – hatvan hold szántóföldet kap a turóci Szebeszló faluban Folkus fia Jánostól* és Péter, aki 1372-ben a liptómegyei Syal (?) jószággal jutalmazza meg egyik emberét, Vidaföldi Miklós fiát.* Péter volt Donch mester családjának utolsó férfitagja. 1372 márciusában hunyt el.
F. VIII. 4. 148., IX. 3. 343.
F. VIII. 7. 245.
A. O. IV. 492.
Mon. eccl. Strig. III. 680.
F. VIII. 4. 148.
U. o. és Mon. eccl. Strig. III. 573.
F. VIII. 4., 148.
F. IX. 2. 204–5.; Turul, 1910. évf. 135.
A. O. VI. 560.
O. L. Dl. 5917.
Z. O. III. 587.
1372 ápr. 3-án a sági konvent előtt Kékkői György mester királyi testőr Lajos királyt tiltja Komárom vára eladományozásától, miután az a kihalt tulajdonosok, Donch mester fiai után őt illeti.* Ugyanebben az évben a pozsonyi káptalan előtt Miklós és János mesterek, királyi apródok, Szentgyörgyi és Bazini Sebös comesnek Klárától, Donch mester leányától született fiai, kiegyeznek Gönyüi Jánossal, aki a királytól a Donch-fiak kihalásával megkapta Valkóvárát és uradalmát, az uradalomból a Szentgyörgyiek anyját, Klára aszszonyt megillető járandóságra nézve.*
O. L. Balassa lt. 1372.
O. L. Dl. 6073.
A Syk fia Detriktől származó család, amelynek két kiemelkedőbb tagja Demeter és Donch mester volt, ekkor már csak Mikó comes ágán, a nagy tekintélyre emelkedett Balassa-család őseiben él tovább. Demeternek utódai nem voltak. Donch fiai és unokái pedig, hét fiatal férfi, ismeretlen okból alig huszonöt év alatt kihaltak. Donch birtokai visszaszállnak a királyra és új, idegen családok kapják azokat.
*
Donch mester címere balra dőlt pajzsban felfelé irányuló nyílvessző által kettészelt három pólya, a címerpajzs balsarkán jobbra néző csöbörsisak, rajta hattollú, végén levágott kakasszárny.* A címerpajzs alapmotívumaiban (nyíl által kettészelt három pólya) Donch mester nagybátyjának, Demeter mesternek a címerét ismerjük fel.* Demeter 1285–1300 között használt címerét Donch mester tehát csak a sisakdísszel toldja meg. «COMITIS DONCH» köriratú gyűrűspecsétje csöbörsisakból kinövő hat kakastollat ábrázol.* Demeter és Donch mesterek eme címereivel szemben tudjuk, hogy Demeter használt egy más pecsétet is, amely bölény-, szarvas- vagy ökörfejet ábrázolt.* Demeternek ez az ökör- vagy bölényfejes címere ugyanaz, mint a Mikó-ágból származó Balassa-család mindvégig viselt jelvénye.* Ebből következik, hogy mivel Demeternek az atyja, Miklós, testvére volt a Balassák ágát alapító Mikónak, ezért a Syk fia Detriktől eredő családnak eredeti címere a bölényfej volt és ezt csak Demeter, majd unokaöccse és neveltje Donch cserélték fel a főúri világban divatosabb XIII. századvégi címerformával. Donch mester már csak Demeter második címerét, a nyíllal kettészelt három pólyát viseli, önállóan is használt, sisakdíszes kibővítésével.
Siebmacher, pótk. 42–3. l., 27. t.
Turul, 1935. évf. 35.
Nyáry: A herald. vezérf. 63.
A. O. V. 371.
Siebm. pótk. 12. l. 7. t.
Íróink a legújabb időkig nem ismerik Donchnak már Siebmacher pótkötetében is közölt címerét. Ez a magyarázata a címerével kapcsolatos, alant cáfolt félremagyarázásoknak. Ugyanis némely íróink Donch 1327. évi fegyverszínviselési engedélyében az «arma et armorum insignia» kitételt kizárólag címernek értelmezik, holott itt elsősorban fegyverzetről van szó, nem pedig külön címeradományozásról.* Az aranyos jelvény, címer csak velejárója az aranyos fegyverzetnek. Ennek kapcsán azután felteszik a kérdést: ha 1327-ben Donch a királytól kitüntetésképpen aranyos címert (helyesen fegyvert) kap adománkba, mi ez a címerábra? Erre a már megfogalmazásában is helytelen kérdésre Ipolyi Arnold ad téves feleletet.
Ezt már Ghyczy Pál is megállapította. Turul, 1934. évf. 77.
38Syk; I. Detrik comes 1222–36 zólyomi ispán; II. Detrik comes 1250–54 szepesi ispán; N. leány ~ 1222 Rüdiger comes fia Ervin; Mikó comes 1244–63 zólyomi, szepesi, sárosi ispán; Miklós 1233–46 Gyarmat alapítója; Mikó comes 1268–1302 nógrádi ispán 1281. hadban jár; Atyócs 1281 †; Elek 1268–98; Detrik 1268–81; N. leány ~ Kathyz nb. Mihály comes 1271–1301; Csermelyi Péter comes 1274–1303; N. leány ~ Mersa fia Pós comes; Csorba nev. Domokos 1269 † 1277 sárosi ispán; Demeter mester 1277 † 1312 zólyomi, pozsonyi sárosi ispán, a királyné tárnokmestere, országbíró; Mihály 1253 † 1263 beregi ispán; Detrik 1256–70 szepesi, zólyomi comes; Byter comes. 1250 † 1300 zólyomi és honti ispán; Mikó 1267–78; Atyócs comes 1267, † 1277 ~ Hunt Paznan nb. Jolánta; Forró nev. Péter 1267, † 1290 zólyomi és honti ispán ~ Igmánd nb. Erzsébet; Donch mester 1306–45 zólyomi, sárospataki, komáromi, krasznai ispán ~ Klára asszony; Kékkői Péter mester 1302–47; N. leány ~ Hunt Paznan nb. Bényi János 1349 előtt; János 1299–1302; Miklós 1299–1302; György 1321–23 kir. apród; Kata 1290 ~ Hunt Paznan nb. Demeter 1266–88 barsi ispán; Anna 1290 ~ Hunt Paznan nb. Lampert comes; Sztregovai Miklós mester 1341–55; ~ Katalin; Anyst 1355 hajadon; János mester 1341–55; László; Frank 1372–74; Gyarmati, Kékkői György mester 1341, † 1386 testőr ~ Hédervári-leány; Péter 1372–75; László mester 1325, † 1347 győri és krasznai főispán; János 1347–49; János mester 1325–35; István mester 1325–49; Miklós mester 1331–57 sárosi főispán; Klára 1325–72 ~ Szentgyörgyi és Bazini Sebös; Éretlen nev. János 1372–90; Balázs 1365–88; 1374 Moldvában harcol; László 1372–76; Miklós 1389-ben még gyermek A Kékkői és Gyarmati Balassa-család őse; Komáromi János 1371; Péter † 1372
Donch mester 1323-ban a pápától bizonyos Szász Miklós besztercebányai úr templomalapító-levelét járja ki. Mi tudjuk, hogy e Szász Miklós néhai Heinczmann András besztercebányai bíró utóda, a Szászfalvi Barla-család őse volt. Ipolyi azonban felteszi, hogy Szász Miklós nem más, mint Donch mester Miklós nevű fia. Szász Miklós a zólyommegyei Szászfalván épít templomot. E templomban számos más, gazdátlan címer között fennmaradt egy, amely hat liliomot ábrázol. Tulajdonosát semmi nyom sem jelzi. Ipolyi tarthatatlan logikával igyekszik kifejteni, hogy mivel szerinte Donch mester nem más, mint Szász Miklós atyja, s minthogy Donchnak a «kitüntető címerét» nem ismerjük, a liliomos címer magáé Donch mesteré, akinek eszerint a király a saját családi címere használatát engedi meg.* Ipolyinak ezt a minden vonatkozásban helytelen elméletét legjobb történetíróink és heraldikusaink jóhiszeműen átveszik; így Nyáry,* Csorna,* Fejérpataky,* Pór,* Timon,* Ghyczy.* Sőt Donch mesterrel kapcsolatos másik tévedéssel is bővül ez a félreértés. Említettük, hogy a Baksa nemzetségből is származott egy Donch, Tamás fia.* A mi Donchunkat vele gyakran összetévesztik. Ezt a név- és időegyezés mellett az is elősegíti, hogy a Baksa nembeli Donch 1312-ben Sárospatak alatt küzd,* viszont a mi Donchunk 1319–1323 sárospataki várispán. Ugyancsak a Baksa nemzetségből eredt Szécsi Gál, aki 1400 körül zólyomi főispán. A Baksa nembeli Donchnak fia Csapi András volt. E két férfiú: Szécsi Gál és Csapi Donch fia András 1402-ben másokkal együtt aláírják a trónöröklési okiratot. Azon a pecséttartó szalagon, amelyen Csapi Andrásnak «S[igillum] Andre[e] filii Da[n]ch [de] Chap» köriratú pecsétje függ, a jegyző kezétől ez a felírás áll: «Filiorum Donch Comitum de Liptow et Arwa». Nyilvánvaló, hogy a jegyzőt 39Csapi András Donch nevű atyjának a neve és az akkori zólyomi főispánnal, Szécsi Gállal való atyafisága tévesztette meg. Azt hitte ugyanis, hogy ez a Csapi András, akinek a Baksa nembeli Donch az apja, a bizonyára még ekkor is nagy hírben álló Donch mesterünknek, az egykori zólyom-liptóárvai főispánnak a fia. A pecsét egyébként kivehetetlen rajzú pajzsot s a sisakdíszből kiemelkedő kucsmás alakot ábrázol. Bottka, Donch életrajzírója, őszintén megvallja, hogy tudva Donch mesterünk fiainak korábbi kihalását (1372), tehetetlen ezzel az adattal szemben.* Csorna azonban Donchunk címerét az Ipolyi-féle liliomos címer-elmélet alapján kutatva, e pecsét vizsgálata kapcsán a Csapi-féle címert Donch mesterünkének minősíti és a homályos mezőjű pajzsban látni véli az Ipolyi által Donch címerének minősített, de e pecséten egyáltalán nem létező liliomokat, sőt rajzot is készít róla.*
Beszterceb. egyh. műeml. 28 (rajz).
I. m. 140., 228.
Turul, 1900. évf. 1. és köv. ll.
Turul, 1091. évf. 99.
Szilágyi: A m. n. tört. III. 139., 666.
Magy. alk. jogtört. 547., 560.
Turul, 1934. évf. 77.
N. I. III. 9.
F. VIII. 1. 473.
Századok, 1876. évf. 123.
Turul, 1900. évf. 1. és k. ll.
Másfelől Soós Elemér, a Baksa nemzetség címeréről értekezve, e címerben helyesen ismeri fel Csapi András aláírása alapján a jellegzetes Baksa-címermotivumokat: az emberi fejet és a két kis szarvat a címeralak homlokán. E szarvacskákat Csorna nem látta. Soós is közöl egy rajzot ugyanerről a címerről, de ezen természetesen nincsenek rajta a Csorna által odaképzelt Donch-liliomok.* Soós különben ezzel a megállapításával negative el is dönti Donch címerének a kérdését, anélkül, hogy erre gondolt volna. Egyébként is 1402-ben a mi Donchunk fiai, tudjuk, már régen sírban nyugosznak.
Turul, 1902. évf. 49.
Ipolyinak Donch címeréről felállított elmélete tehát megdől. A szászfalvi templom építőjével, Szász Miklóssal Donch még csak rokonságban sem állt. A szászfalvi templom liliomos címerének tulajdonosa ismeretlen, talán valamelyik szász bányapolgár. Donch mesternek megvan a saját, külön címere. Az 1402. évi Csapi-címerben pedig nincsenek liliomok. De ha volnának is, ez még akkor sem jelentene a mi Donchunk címere szempontjából semmit, mert világosan egy másik Donch utódairól van szó.
ZOLNAY LÁSZLÓ.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
