Ady Endre: Óh, fajtám vére

Full text search

Óh, fajtám vére
 
Egyazon fajtánk, ősi viharok
Harca és ölelése
Váratta rám két, fiatal karod.
 
Sok idegen, vad, csókos perzselés
Csúfítja el az arcom:
Szépíts, csókolj, az élet már kevés.
 
Bolond, új kor: minden megváltozik,
De mi feledt nászunkban
Szép úr-fajtánk megint találkozik.
 
Kiket edzettek százados kohók,
Ím, egymás ajkán késtünk:
Egymást karolók és nem loholók.
 
Idegen utak s asszonyok hona
Oly hűs-halványan kisért,
Mintha nem jártam volna ott soha.
 
Mintha régi, bús-szerelmes titok
Nyílott volna ki bennünk,
Mely most már újra burkolódzni fog.
 
Óh, véremből véredzett büszke Vér,
Bora közös hitünknek,
Lyánykóm, testem, úrasztali kenyér.
 
Nagy szemed én nagy szememre terül,
Pilláink multat ásnak
S megindul szemem, mint rég, gyermekül.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me