Ányos Pál: Mészáros Ignác urnak | Verstár - ötven költő összes verse

Mészáros Ignác urnak

Utánnod sohajtok Buda bércekéről,

Hol fárodt Muzsáim Gellért tetejéről
Nyögve énekelnek Lajos esetéről,
Kinek most ciprusok nőnek teteméről!

Nálunk már Minerva ledőlt könyökére,

S feltette borostyán ágát bölcs fejére;
Küldi tanitványit honnyok nézésére,
Házát bagolyának bizván őrzésére.

Te azonban arany kerted árnyékában,

Izzadt fővel sétálsz Ceres udvarában;
Gyönyörködsz szérüdön asztagid számában,
Kik mint tornyok állnak Babilon várában.

Tudom, most Márónak mezei sipjával

Köszöntöd a napot piros sugarával,
Melly reád mosolyog, s kegyes orcájával
Áldgya udvarodat a bővség szarvával.

Néha pedig elmész Párizs vidékére,

Hol Sándor esküdött Kártigám szivére;
Nevetve tekéngetsz éltek esetére,
Mellyet a szerencse hányt, vetett kedvére.

Buda, 1-ső September 1779.

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!