Ányos Pál: Kónyinak | Verstár - ötven költő összes verse

Kónyinak

Elhagytam már Budát lármás piacával,

Mellybe Pallás lakik Muzsák udvarával;
Komáromba jöttem Zefir futásával,
Hol egy szüz mosolyog Márs koszorujával.

Itt fekszem Muzsáim kegyes karjaira,

Itt nézek a tünő világ játékira; -
Itt tekéntek Cyprus tündér partyaira,
Hol Dámon felelget Lisis jajjaira.

Elmegyek azután Duna mellyékére;

Neptunust látom ott dőlni könyökére,
S mintha emlékezne Trója veszélyére,
Mosolyog s kegyesség ül ráncos képére

Az hajók csendessen usszák uttyaikat,

Messzéről köszöntvén füstös partyaikat,
S kirakván a révbe gondos javaikat,
Vig áldozatokkal töltik oltárokat.-

Igy vitte régenten Áthénás kincseit,

Igy Phoenix arannyal gazdag erszényeit;
Igy küldözi most is napkelet gyöngyeit,
Mellyel kápráztattya világ gyermekeit.

Jőjj velem, barátom, Diogen házában,

Nevessük ott Sándort kevély táborában,
S megfontolván mindent világ piacában,
Mondgyuk, hogy mulandó s semmiség magában.

Komárom, 11-dik September 1779.

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!