Komjáthy Jenő: A BÖRTÖNBŐL | Verstár - ötven költő összes verse

A BÖRTÖNBŐL

Nyissátok föl a börtönajtót!
Nyirkos a föld, a lég dohos.
Künn süt a nap, s az ég, a légkör
Szabad eszméktől villamos.

Itt minden meg van mételyezve,
Minden penészes és rohadt:
Künn balzsamot lehel a szellő,
Üdv lengeti a lombokat.

Itt minden oly sötét, mogorva:
Künn vidám, fényes és meleg.
Törjétek be a börtönajtót,
Ti boldog, szabad emberek!

Lángszellem jár a boldog égen,
Megsejtők a világtavaszt;
Behatolt egy sugár a résen,
Látjuk, de nem élvezzük azt!

Behallók a szent szót: Szabadság!
S lelkünk a végtelenbe szállt.
Ó, legyen átkozott a zsarnok,
Ki minket e tömlöcbe zárt!

Beszélnek számtalan bünökről:
Pedig csak egy van: gyávaság;
Ijesztenek pokolkínokkal:
Pedig nem más az: szolgaság.

S lehet-e gyávább, mint a zsarnok,
Ki félelemből büntetett?
A zsarnokokban szolgaszív ver,
A zsarnok és a szolga egy.

S lehet-e gyávább, mint a törvény,
Mely váltig vérrel mos le vért,
A sötét rend, amelynek elve:
Fogat fogért, szemet szemért?

De sejtjük itt a börtön éjén
Erődet, új Társadalom!
Ha kitörünk s tusára szállunk,
Sápadni fog a hatalom.

Ébredj, ébredj már öntudatra,
S rohanj az eszmeharcba, Nép!
És egyesülj testvéri frigyben,
Te szent család, emberiség!

Úgy vágyunk a fényben fürödni,
Versenyre kelni nyílt mezőn,
S harag nekűl a pályanyertest
Testvér-szivünkre zárni hőn!

Nem győzhet más, csupán a szellem,
Ahol szabad a pályatér,
És önzetlen nemes tusában
Legjobbaké lesz a babér.

Nyissátok föl a börtönajtót!
Nyirkos a föld, a lég dohos.
Künn süt a nap, s az ég, a légkör
Szabad eszméktől villamos.

[Szenic, 1891. december 4.]

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!