Komjáthy Jenő: TÖRJ ÖSSZE MINDENT ...
TÖRJ ÖSSZE MINDENT ...
Törj össze mindent, ifju szellem,
Hogy ne maradjon kő kövön!
Lerontani e természetlen
Világot óriás öröm.
Hogy ne maradjon kő kövön!
Lerontani e természetlen
Világot óriás öröm.
Bontsd szét izekre, éles elme,
A hazugtestü látszatot;
Minek nincs magva, nincsen lelke,
Tépd össze, legyen átkozott!
A hazugtestü látszatot;
Minek nincs magva, nincsen lelke,
Tépd össze, legyen átkozott!
Gyülöld a múltat, hősi lélek,
Előre nézz, csüggj a jövőn!
Megkövesült, ki visszanézett,
De Lót haladt bizton, dicsőn.
Előre nézz, csüggj a jövőn!
Megkövesült, ki visszanézett,
De Lót haladt bizton, dicsőn.
Rombolj, pusztíts, dúlj össze mindent,
Ami élősdi, korcs, beteg,
Mi nem érez magában Istent,
Mi mástól nyert fényt, életet!
Ami élősdi, korcs, beteg,
Mi nem érez magában Istent,
Mi mástól nyert fényt, életet!
Utálat, undor nézni néked
A gépi lények ezreit.
Ember, hogyan viselje képed,
Akit költészet nem hevít?
A gépi lények ezreit.
Ember, hogyan viselje képed,
Akit költészet nem hevít?
Egymáson és egymásból élnek,
Egymást emésztik, szörpölik,
Zsarnok, lakáj, hiéna, véreb ...
Egymást teremtik és ölik.
Egymást emésztik, szörpölik,
Zsarnok, lakáj, hiéna, véreb ...
Egymást teremtik és ölik.
A sok falánk, lélektelen test
Egymásra hogy rohan mohón,
A sok vandál, vérszemü hentest
Nem nézheted te álmodón!
Egymásra hogy rohan mohón,
A sok vandál, vérszemü hentest
Nem nézheted te álmodón!
Itt minden rombolásra lázít
És lázadásra ingerel:
Mintsem tovább hordozza láncit,
A szellem inkább égjen el!
És lázadásra ingerel:
Mintsem tovább hordozza láncit,
A szellem inkább égjen el!
Enyésztő láng nem szebb-e vajjon,
Mint ami aljasan tenyész?
Bukó hős, mint barom az almon?
Különb-e a tűznél a penész?
Mint ami aljasan tenyész?
Bukó hős, mint barom az almon?
Különb-e a tűznél a penész?
Ne higgy te lassu haladásba,
Filisztereknek hagyd e tant!
Természet örök újhodása,
Miből minden nemes fogant.
Filisztereknek hagyd e tant!
Természet örök újhodása,
Miből minden nemes fogant.
A régi rossznak foltozása
Nem nyerhet örök életet;
Csak az a kornak messiása,
Ki szívben újjászületett.
Nem nyerhet örök életet;
Csak az a kornak messiása,
Ki szívben újjászületett.
Lélekben újjá, önmagából,
Megistenült lény, önvilág,
Egy szikra Isten homlokából,
Föltétlen új, remek, csodált.
Megistenült lény, önvilág,
Egy szikra Isten homlokából,
Föltétlen új, remek, csodált.
Előre hát, te Isten-ihlett,
Kit lelki szomj edz és gyötör,
Emelj, ragadj magasba minket,
Téged követni szent gyönyör!
Kit lelki szomj edz és gyötör,
Emelj, ragadj magasba minket,
Téged követni szent gyönyör!
Teremtsd újjá ez ó világot,
Lehelj dicsőbb lelket bele!
Magányod kincseit kitárod:
S benépesül a föld vele.
Lehelj dicsőbb lelket bele!
Magányod kincseit kitárod:
S benépesül a föld vele.
Ó, gazdagítsd e kolduslétet
És örökítsed a jelent;
Meghódol itt minden tenéked:
Ó, hozd le, hozd a végtelent!
És örökítsed a jelent;
Meghódol itt minden tenéked:
Ó, hozd le, hozd a végtelent!
Jövel, jövel, te büszke korszak,
Mely a szellem szavára kél!
Ledönteni e léha, korhadt
Világot óriási kéj!
Mely a szellem szavára kél!
Ledönteni e léha, korhadt
Világot óriási kéj!
[1891. szeptember 20.]
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
