Komjáthy Jenő: HARMÓNIA
HARMÓNIA
Mit jajgassak, keseregjek?
Gyáva szív, mely élni reszket.
Kicsi lélek fél a léttől,
Gyönge gyermek a sötéttől.
Gyáva szív, mely élni reszket.
Kicsi lélek fél a léttől,
Gyönge gyermek a sötéttől.
Gyáva szív és törpe szellem
Boncolgasson, érzelegjen!
Oldott szárnyam büszke röptét
Nem zavarja a göröngylét.
Boncolgasson, érzelegjen!
Oldott szárnyam büszke röptét
Nem zavarja a göröngylét.
Mit nekem a szűk fogalom!
Végtelen nagy gondolatom:
Mit a részlet! Itt az egység!
Üdv e látszat, szent részegség.
Végtelen nagy gondolatom:
Mit a részlet! Itt az egység!
Üdv e látszat, szent részegség.
Mit a részlet! Itt a minden.
Örök ifjan él e szívben.
Nem vagyok már puszta részed:
Ó, mert látlak, nagy Természet!
Örök ifjan él e szívben.
Nem vagyok már puszta részed:
Ó, mert látlak, nagy Természet!
Én belőled s te belőlem
Áradunk szét az időben.
Szívem a gyönyörtől részeg:
Mert belátom az egészet.
Áradunk szét az időben.
Szívem a gyönyörtől részeg:
Mert belátom az egészet.
Létrejött a bűvös egység:
Érezlek már, szent Mindenség!
Bennem élsz te s én tebenned:
Én vagyok a vég s a kezdet.
Érezlek már, szent Mindenség!
Bennem élsz te s én tebenned:
Én vagyok a vég s a kezdet.
Ó, e látszat a valóság!
Eónok a röpke órák,
Eszmék soka kél a napból,
És napok a gondolatból.
Eónok a röpke órák,
Eszmék soka kél a napból,
És napok a gondolatból.
Ó, e magas, bűvös egység
Alkotja a dolgok rendjét!
A csillagok szétomolnak
És egy szívben összefolynak.
Alkotja a dolgok rendjét!
A csillagok szétomolnak
És egy szívben összefolynak.
Egyesülnek mind a szívben,
A szívekben él az Isten,
És ha álmot lát a lélek,
Ez az álom örök élet!
A szívekben él az Isten,
És ha álmot lát a lélek,
Ez az álom örök élet!
Üdvözítő Végtelenség,
Hadd ömöljem hát benned szét!
Lényem forrjon véled eggyé,
Legyek én is Végtelenné!
Hadd ömöljem hát benned szét!
Lényem forrjon véled eggyé,
Legyek én is Végtelenné!
[1892. január 9.]
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
