Petrőczi Kata Szidónia: XXVIII. | Verstár - ötven költő összes verse

XXVIII.

Más Ének. Egy Török Notára.

Bánat tengerébe merült
Szomoruságba torkig dőlt
Új sebek miat elréműlt
Szívem mert bánatya újult.

Kétségé fordult reménje
Homályba burult napfénje
Mint az tengernek fövenje
Oly sok 's mélj búja örvénje.

Bágyasztya a sok sohajtás
Kibül árad könyhullatás
Meljet követvén jaigatás
Sebemnek igen fájdalmas.

Mint sebes szelek zugási
Tenger vize áradási
olljak mint vizek foljási
Bánatimnak ujulási.

Szüntelen egymást követik
Egy nem mulván más adatik
Mint sebes nyíllal lőtetik
Bús szívemet sebesítik.

Jai nékem szeginy fejemnek
Nints segétője igyemnek
Sem szánoja inségemnek
Igy kell mulni életemnek.

Sok zokogással oráim
Folynak jai megunt napjaim
Buval telljes esztendeim
Mulnak 's ujulnak sebeim.

Az idők mulásival is
Könyebségem akár hol is
Nints 's ront veszt sok bum jai mégis
El fogjott reménségem is.

Békességes türés kell hát
Meljel vigasztallya magát
Bús szívem szomorúságát,
Bízza Istenre fájdalmát.

Véget vetek verseimnek
Mert nints bennek bús szívemnek
Vigasztalása lelkemnek
Sőt áradása könyvemnek.

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!