Verseghy Ferenc: 138. Thirzis' sírja felett.

138. Thirzis' sírja felett.

Melly szörnyű öldökléstek,

hervasztó bánatok!

Óránkint nő gyötréstek,

óránkint számotok.

Könyekben úszdogálnak

álmatlan éjjelim;

új kínra nyíldogálnak

aggódó reggelim.

Ó sors! melly hív ölembűl

elvetted férjemet,

mit késel, bús mellyembűl

kihíni lelkemet?

Adgy vissza Thirzisemnek,

kit elföd e' halom!

Mi haszna életemnek,

ha őt nem birhatom?

Ő volt e' búk' honnyában

eggyetlen gyámolom.

Ővéle ah! sírjában

hanyatlik csillagom.

Repedgy meg árva szívem,

végezd habzásimot!

Hadd lellyem itt, hol hívem,

ohajtott partomot.

(1806.)

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!