Verseghy Ferenc: 166. Eggy kemény szivű Széphez.

166. Eggy kemény szivű Széphez.

Szánd meg sorsomot,

végezd kínomot!

Eggy parányi salygatással,
eggy érzékeny kéznyomással,

enyhitsd olthatatlan

lángomot.

Érted hervadok,

érted fonnyadok!

Fénnye nélkűl szép szemednek,
bájja nélkűl hű szivednek

mint a' szomjú rosa

elhalok.

Nem találsz te hűbb szeretetet,
nem enyimnél hűbb tiszteletet.

Érted csüggök,

tőlled függök.

Ah ne hadd elveszni hűvedet.
Mi hasznod ha szenvedek,
hüs siromba süllyedek?

Ah! eszedbűl,

jó szivedbűl

el nem tűnhetek.
A' föld nem ront engemet,
szétbontván hűltt testemet.

Siránkozni,

sohajtozni

várd el lelkemet.
Bár akkor mély bánatod
ne vallya bús szózatod,

hogy én voltam,

még fenn voltam,

leghűbb pásztorod.

(1807.)

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!