Verseghy Ferenc: 165. Háladatos Örömdal Marczibány Istvány Úrnak és Hitvessének tiszteletére. | Verstár - ötven költő összes verse

Full text search

165. Háladatos Örömdal Marczibány Istvány Úrnak és Hitvessének tiszteletére.

Engedd NAGY PÁR! lyányaidnak,
hogy sokféle jóvoltidnak

sommáját

dallyokkal megtisztellyék.

Engedd gyenge öt rügyünknek,
hogy érzékeny örömünknek

forrását

hálájokkal megszentellyék.

Tartson Isten Vérednek
tartson épen Nemzetednek

fénnyére,

Szent Nevének nagy dücsére.

Dücsőíttyük a' pórokkal,
kik küzködvén a' kórokkal

érzik bő segédedet,

szent emlékezetedet.

Kérjük a' sok víg szegénnyel,
kit megszánsz jótéteménnyel,

mennynek, földnek Istenét,

öntse Rád ki bő kegyét.

Vígasztallyon testépséggel,
ápolgasson kéjbőséggel,

's hosszabbítván éltedet,

tartsa frissen szívedet.

Áldást mondunk jó szívednek,
hangos hálát bő kezednek,

még zenghetnek nyelveink,

érezhetnek mellyeink.

Víg dalokkal emlegettyük,
ünnepekkel szentelgettyük

számtalan jóvoltodot,

szíves barátságodot.

A' Hazának könyveiben,
maradékink' szíveiben

fel lessz írva nagy neved,

's érdemekkel nyertt dücsed.

Oh! ha Isten irgalmunknak,
melly segédet nyújt társunknak,

átvisgállya nagy böcsét,

jutalmazza érdemét;

's hogyha gátot jóvoltának,
ránk vigyázó szent gondgyának

nem vetnek sok bűneink,

rosszra hajló szíveink;

Nemzetednek nagy fénnyére,
a' szegények' örömére

megtart nékünk Tégedet,

's messze nyújtya éltedet.

Megtart, 's édes vígságokkal

átfongatván éltedet,

bájos rósa illatokkal

meghinti ösvényedet.

Messze terjedtt birtokidnak

gyarapíttya hasznait,

hogy Hazádnak, szolgáidnak

boldogíthasd napjait.

Élemedvén, ősz korodnak

megkönnyíti terheit,

's fénnyével sok jóvoltodnak

felfrissíti kedveit.

Elszélleszti tagjaidbúl

a' fonnyasztó kórokot,

messze űzi házaidbúl

a' hervasztó gondokot.

Pátriárka kegyességgel

áldogatván népedet,

melly testvéri szívességgel

környűl állya székedet,

úgy élsz csendes vénségedben,

mint népünknek gyámola,

úgy mennybéli dücs-fényedben,

mint Hazánknak Angyala.

Vedd jó névenn lyányaidnak,
hódoló szolgálóidnak

szíves áldozattyait,

hálakiáltásait.

Vedd jó névenn hő mellyeknek,
hozzád, NAGY PÁR! hű szíveknek,

jó szándékú dallyait,

tiszta indúlattyait.

Tartson Isten nagy Nemednek,
tartson meg Hun Nemzetednek!

Ezt óhajtyák szíveink,

még pihegnek mellyeink.

(1806.)

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me