Verseghy Ferenc: 175. Új esztendő' napjára való ének. | Verstár - ötven költő összes verse

175. Új esztendő' napjára való ének.

Egész eggy hosszú esztendőnek

elfolytak ismét napjai;

's éltünknek, mint a' gyors üdőnek

nagyobbra nyíltak sírjai.

Közelget ránk a' végitélet

melly vétkeinket bünteti.

Hajnallik a' dücső igéret,

melly érdeminket fizeti.

Köszönnyük, Isten! mély hálával

ránk hintett sok malasztidot;

nagy jóvoltodnak szent karjával

lenyújtott bő áldásidot.

Ah! hogy most Téged' jó Atyánknak

tapasztalásbúl ösmerünk;

vaksága végett sok hibánknak

melly szívepesztő szígyenünk!

Teremts új lelket mellyeinkben,

szolgálatodhoz új tüzet.

A' régi ember szíveinkben

ne lellyen többé lakhelyet.

Újítsd meg bennünk szent nevedhez

a' hódolásnak repteit,

embertársunkhoz, mint képedhez,

a' szeretetnek kegyeit.

Jer, bárki vagy, ki ellenségnek

tartottad eddig szívemet,

vess czélt a' régi gyűlölségnek,

szorítsd mellyedhez mellyemet!

'S te is barátom! szent frígyünknek

adgy új erőt, új életet!

Áldozzunk eggyütt Istenünknek

mindnyájan újúltt szíveket.

(1819.)

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!