Virág Benedek: MARTIALIS KÖNYVEIBŐL
MARTIALIS KÖNYVEIBŐL
I. 55
Még kívánsz-e, akarsz-e több barátot?
Látom, sok van: azok között magamnak
Helyt kérek, ha lehet, ne vess azért el,
Hogy még új vagyok, ám azok valának
Kik most régiek: azt tehát, csak azt nézd,
Ujból régi barát hogyan lehessen.
Látom, sok van: azok között magamnak
Helyt kérek, ha lehet, ne vess azért el,
Hogy még új vagyok, ám azok valának
Kik most régiek: azt tehát, csak azt nézd,
Ujból régi barát hogyan lehessen.
IV. 77
Nem kértem soha kincset Istenektől,
S víg voltam s megelégedett kevéssel.
Szegénység, te, bocsáss meg, én barátod
Nem lészek. Van ok erre? Van; pedig nagy;
Hogy lássam Zoilust lelógni szegről.
S víg voltam s megelégedett kevéssel.
Szegénység, te, bocsáss meg, én barátod
Nem lészek. Van ok erre? Van; pedig nagy;
Hogy lássam Zoilust lelógni szegről.
VIII. 69
Csak a régieket csudálod, a holt
Költőket, s azokat magasztalod fel:
Nem bánom, de ne bánd te is ha mondom,
Kedvedért Volocerra, nem halok meg.
Költőket, s azokat magasztalod fel:
Nem bánom, de ne bánd te is ha mondom,
Kedvedért Volocerra, nem halok meg.
VIII 75
Aggott asszonyokat s vajutt dadákat
Vissz társúl, ha teátromokba mégy, vagy
Sétáló helyeken fel és alá jársz:
Így már szép s fiatalka vagy, Fabulla.
Vissz társúl, ha teátromokba mégy, vagy
Sétáló helyeken fel és alá jársz:
Így már szép s fiatalka vagy, Fabulla.
IX. I 1
Másoknál örömest keressz ebédet,
S mégis mást fenyegetsz, gyalázsz: javaslom,
E rút s durva szokáson adj ki, Poltron;
Nem lehet szabad ember, aki torkos.
S mégis mást fenyegetsz, gyalázsz: javaslom,
E rút s durva szokáson adj ki, Poltron;
Nem lehet szabad ember, aki torkos.
XI. 36
Sok vendéget ebédre hívsz, s közikbe
Engem, jóllehet ismeretlenek mind;
Ha szót nem fogadok, reám neheztelsz;
De énnékem okom van elmaradnom;
Nincs kedvem, ha magam vagyok, lakozni
Engem, jóllehet ismeretlenek mind;
Ha szót nem fogadok, reám neheztelsz;
De énnékem okom van elmaradnom;
Nincs kedvem, ha magam vagyok, lakozni
V. 30
Gellia, énnékem ha mikor küldesz, nyulat, ettől,
Márkom, igen szép lész hét napig, azt izened.
Ez ha igaz, ha való, és nem csúf tréfa: nem ettél,
Oh kedves kincsem, Gellia, még te nyulat.
Márkom, igen szép lész hét napig, azt izened.
Ez ha igaz, ha való, és nem csúf tréfa: nem ettél,
Oh kedves kincsem, Gellia, még te nyulat.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
