A századvég
A századvég
A francia sikeren felbuzdulva Chicago 1893-ra hirdetett tárlatot, s meg tudta ismételni az európai csodát, hiszen 27 és fél millióan utaztak el oda. Úgy tűnt, hogy ezt a sikersorozatot nem lehet felülmúlni, de a franciák nem hagyták magukat, s arra gondoltak, hogy ha valami még ennél is csábítóbb az embereknek, nos az a századvég. Meghirdették, hogy aki él és mozog 1900-ban, jöjjön el a Szajna-parti fővárosba. Nem ment el mindenki nagy szerencséjükre – de 45 millióan igen. Ez volt az első olyan világkiállítás, amelyen Magyarország önálló és független államként vett részt. A magyar iparművészeti tárlat valóban nagy sikert aratott, s ugyanez mondható a Szajna partján, a nemzetek utcájában felépített történelmi palotánkról is. Emellett a közoktatásügy fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért a magyar állam és Budapest is elnyerte a Nemzetek Nagydíját.
A hazai termékek közül a Láng-gyár produktumai ugyancsak díjat kaptak, akárcsak egy magyar találmány, a Bláthy-Csonka-féle porlasztó, amely nélkül az autógyártás aligha indulhatott volna el.
1912-ben Torinó hirdetett meg egy kisebb világkiállítást, amelyen Magyarország önálló pavilonnal óhajtott részt venni. Ki is írták a pályázatot, azt elvetette a zsűri, s a sok hercehurcának az lett a végeredménye, hogy a többi nemzet már elkezdte építeni a pavilonját, amikor itthon a hivatalnokok még vitatkoztak. Aztán nagy nehezen rászánták magukat az építkezésre, s ekkor történt valami borzalom. Ítéletidő. Vízzuhatag. Földcsuszamlás. A magyar építkezők csak néztek. Azért csak néztek, mert még hozzá sem fogtak az építkezéshez, amikorra a többi pavilon már eltűnt a föld színéről. A helyzet tragikomikus volt. A világkiállítás megnyitásának napján csak egyetlen pavilont tudtak megnyitni, a magyart. Nekik ugyanis nem kellett romokat takarítaniuk, hanem akkor kezdhették az építkezést, amikor az ítéletidő már véget ért.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
