Eiffel tornyot épít
Eiffel tornyot épít
Jött ezután még jó néhány kis kiállítás Ausztráliában és Amerikában, Barcelonában, majd Brüsszelben, de azokra alig 1-2-3 millióan mentek el, ami egyfajta bukást jelentett. A franciák ekkor azon kezdtek el gondolkozni, nem kellene-e valami csábítóbb tematikával odavonzani a külföldieket. Kitalálták, hogy a francia forradalom centenáriumát egy belső világfelfordulással illene megünnepelni, s ideje lenne a nemzetek iparának bemutatása helyett a hangsúlyt azok sajátos kultúrájára helyezni. Úgy vélték: sokakat vonz a zene, a szép festmény, az antikvitás és a népművészet, az építészet és minden lélegzetelállító mutatvány. Ez utóbbi okán bízták meg Eiffel mérnököt egy vasmonstrum megépítésével.
Indult is akkora tiltakozási hullám odahaza, hogy a köztársaság széthullásától kellett tartani, de ez Eiffelt cseppet sem izgatta. Már az 1878-as világkiállításon is ő építette meg a francia pavilont, megtervezte a nizzai csillagvizsgálót, de tervezett hidakat is, s gyártott Amerikának egy 43 méter magas szabadságszobrot – ugyan ki ne ismerné -, s elkészített mindent, ami vasból van és monumentális. Az 1889-es expóra pedig kiagyalt egy szerény, 300 méter magas tornyot, s a kormány 20 évre neki, illetve pénzügyi partnereinek engedte át a látogatójegyekből befolyt összeget. Nem jártak rosszul. A torony egy, a tüntetőktől övezett területen határidőre elkészült, s a kiállítás megnyitásától kezdve naponta tízezrek látogatták és látogatják ma is. Van benne lift is, s mivel ezt nem volt könnyű megtervezni, keresniük kellett egy külhoni szakértőt, s meg is lelték a Párizstól nyilván nem messze fekvő Kisbér helységet, s ott Korda Dezsőt. Korda megtervezte a liftet, majd feltalálta a forgókondenzátort, mivelhogy újabb liftet nem rendeltek tőle.
E világkiállítás egészségügyi hálózatát is egy magyar származású orvos tervezte meg, nevezetesen Gruby Dávid, aki Franciaország legnagyobb orvosi szaktekintélyének számított.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
