Építészet az Anjou-királyok idején
Építészet az Anjou-királyok idején
A 14. század első évtizedei a dinasztiaváltás körülményei között szétzilálódott ország helyreállításával és a királyi hatalom megerősítésével teltek el. Nagyobb építkezésre ekkor még ritkán került sor, de már elkezdődött a visegrádi teraszos palota kiépítése, beboltozták a székesfehérvári prépostsági templomot és az esztergomi székesegyházat.
A városok növekvő gazdasági erejét nagyméretű új plébániatemplomok (Lőcse, Igló, Gölnicbánya, Kolozsvár) és a korábbiaknál is tekintélyesebb kolduló rendi templomok (pl. a lőcsei minorita templom) építése jelzi. Erzsébet királyné támogatásával készült el a 14. század közepére az óbudai klarissza apácák alapjáig elpusztult kolostora és temploma.
Már Nagy Lajos uralkodásának idejére esik a Szent László által alapított nagyváradi székesegyház újjáépítése. Az 1342-ben megkezdett munka első fázisában az új szentély kápolnakoszorúja készült el. Az 1345-ben meghalt Báthori András püspököt már ebben az új épületrészben temették el, noha a boltozatai még hiányoztak.
A 14. században megnövekedett a világi építkezések, a királyi és főúri paloták és várkastélyok jelentősége. A visegrádi palotán kívül királyi várkastélyt emeltek Zólyomban és Diósgyőrött is. E várkastélyok magját négyszögű udvart övező, zárt épülettömb alkotja, benne reprezentatív palotatermekkel és kápolnával, négy sarkán erődszerű toronnyal. Nagy Lajos (1342-1382) uralkodása idején választották ki a budai várhegy déli végét az új királyi székhely számára. Az eleinte István herceg, majd a király által építtetett palotaegyüttes a 14. század végére magas lakótoronyból, udvart körülvevő emeletes épületekből, és kétszintes kápolnából álló festői kastéllyá fejlődött.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
