HELYNEVEK (Hajdú Mihály) | Pannon Enciklopédia

HELYNEVEK
(Hajdú Mihály)

A helyneveket nagyon sokszor földrajzi neveknek hívja a szakirodalom, s közéjük sorolja a világrészek, természetes vagy mesterséges vízállások és vízfolyások, térszínformák (hegyek, dombok, völgyek), művelt vagy műveletlen területek, települések, épületek vagy épületcsoportok, város-, és falurészek, utak, utcák, terek, közök, épületek (templomok, múzeumok) és műtárgyak (hidak, emlékművek, keresztek, kutak) stb. neveit.

A legkezdetlegesebb közösségekben is szükség van a környék pontos ismeretére, a névvel ellátható objektumok, tájékozódási pontok megnevezésére. A távoli múltban ennek legegyszerűbb módja az volt, hogy a folyót, patakot Víz vagy Ér, a föld emelkedését Hegy vagy Domb névvel jelölték. Amennyiben több is volt valamely hasonló dologból, akkor nagyságuk szerint: Kis-ér, Nagyér; elhelyezkedésük alapján: Fölső-halom, Közép-halom, Alsó-halom; tulajdonságukról: Fehér-tó, Sós-tó; alakjukról: Medve-tó, Szamár-hegy stb. megkülönböztető névelemet adtak. Így alakultak ki a helynevek szinte áttekinthetetlen alaktani és jelentéstani rendszerei, amelyek mindig jellemzőek a korra, amelyben keletkeztek, a névadókra, a névhasználókra, tehát bizonyos népcsoportokra, tájakra és nem utolsó sorban az elnevezett objektumokra. Elsősorban ez utóbbiak alapján szoktuk számbavenni a helyneveket.

Csillagnevek Természeti földrajzi nevek Kölcsönzött magyar nevek Magyar névadások Barlangnevek Emberi létesítmények helynevei Településnevek Helységnevek személynevekből Helységnevek lakosaikról Kereszténység és helységnévadás Helységnevek tulajdonosaik nevéből Belterületi helynevek Utcanevek Újabbkori utcanevek Külterületi helynevek Épület- és építménynevek

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me