A Dunántúli dombság (Marosi Sándor)
A Dunántúli dombság
(Marosi Sándor)
(Marosi Sándor)
A Dunántúli-dombság az Alpokalja (tágabb értelemben Nyugat-magyarországi-peremvidék), továbbá a Dunántúli-középhegység és az Alföld között, a Balatontól délre elterülő, változatos arculatú nagytájunk (a kötetünkben közölt tájbeosztásban Dél-Dunántúl néven szerepel). Nevével ellentétben nem csupán dombsági, hanem mintegy egyharmadában síksági, 4–5%-ában hegységi típusú, s majd minden természetföldrajzi vonatkozásában átmeneti jellegű terület.
Változatos arculatát mutatja, hogy a Külső-Somogyi-dombságon, a Tolnai-dombságon kívül ide tartozik a jórészt síksági jellegű Belső-Somogy is, csakúgy, mint a Baranyai-dombság a Mecsekkel és Villányi-hegységgel. (Utóbbi kettőt – amelyeket a kapcsolódó dombságokkal együtt a tájbeosztásban mint Mecsek-vidéket találjuk meg – külön, a következő oldalakon mutatjuk be.) A Dunántúli-dombság területe 10 200 km2, Magyarország területének 1/9-ed része. Abszolút helyzetét az északi szélesség 45°48'–46°56' és a keleti hosszúság 17°5' – 18°46' koordinátái, viszonylagos helyzetét periferikus elhelyezkedése, átmeneti jellege, területének nyitottsága, síksági szomszédságából való kiemelkedése határozzák meg.
Felszínének kialakulása és mai domborzata
Átmeneti éghajlat, változatos vízrajzi kép
Növényzet és talajtakaró
Tájtípusok
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
