naptár
naptár: időszámítási rendszer; a művelődés bizonyos fokán az ® év beosztása valamely elv alapján. Mivel Izr.-ben a hold keringése idejéhez igazodott a ~, az év 12 (hol 29, hol 30 napot számláló) hónapból és 1 (bizonyos időközönként beiktatott) szökőhónapból állt. Ezen a holdéven kívül a napév sem lehetett Izr.-ben ismeretlen (® hónap). Hénoch 72–82 és a Jub kifejezetten követeli a 12 hónapból álló ~t, ill. azt, hogy minden hónap 30 napból álljon, minden 3. hónapban egy szökőnappal megtoldva. Ennek az lett volna az előnye, hogy az év mindig ugyanazon a hétköznapon kezdődött volna (minden valószínűség szerint szerdán), és hogy az ünnepek is nemcsak egyazon ~i napra, hanem mindig a hét ugyanazon napjára estek volna. De a valóságban ez a ~ – mivel csak 364 napból állt, nem 365 napból – idővel nem kis eltolódást okozott volna a természetes évszakokhoz képest. A kumráni közösség ennek ellenére is ehhez a ~hoz igazodott, és ezt talán az ® utolsó vacsora időpontjának meghatározásakor is számításba lehet venni. Az év kezdetének v. a tavaszi, v. az őszi napéjegyenlőséget tekintették, így az újév mindig Niszán, ill. Tisri hónap első napjára esett. Tisri akkád megfelelője (a. m. ’kezdet’) alapján, valamint abból az adott tényből, hogy a földművelők számára az ősz új szakaszt, új kezdetet jelentett, kézenfekvőnek látszik, hogy eredetileg az őszi napéjegyenlőségtől számították az új évet, legalábbis a földművelők; a tavaszi napéjegyenlőségtől vsz. a pásztorkodók kezdték el az új évet számítani. – A hónapokra nézve, amelyekre a hold-, ill. napév oszlott ® hónap. – Lehetséges, hogy Kappadókiában használtak olyan ~t is, amely az évet hét 50 napos részre osztotta, amihez még csatlakozott 2-szer 7 v. 8 nap. Ez a ~ a húsvét és pünkösd közötti 50 nap és a palesztinai fellahok ~ában található néhány emléknap alapján feltehetően Palesztinában sem lehetett ismeretlen. – A hónap kezdetét tapasztalati úton állapították meg, ezért attól függött, hogy látták-e az újhold sarlóját. A hírközlési lehetőségek nem voltak mindig megfelelők, így a későbbi időben előfordult, hogy a Jeruzsálemtől távol eső vidékeken óvatosságból újra megülték az újhold napját. Vsz., hogy eredetileg az ® újhold napjait mind ünnepnek tekintették, amelyen tilos volt bármiféle munkát végezni (vö. Ám 8,5, továbbá: 2Kir 4,23; Iz 1,13; Ez 46,3: az újhold napja és a szombat együtt szerepel), mégis a Lev 23,23 kk. és a Szám 29,1–6 csak a 7. hónapban kívánja meg újhold napján a teljes nyugalmat. Ez kapcsolatba hozható azzal, hogy ez az újhold napja sokáig az új év kezdetét is jelentette, és különleges jellegét még azután is megőrizte, hogy a hónapokat Niszántól kezdték számolni (® évkezdet). Az újhold napjain a szokásos napi áldozatokon kívül Izr. fiai még külön áldozatokat is bemutattak (28,11–15; vö. 1Krón 23,30; 2Krón 2,3; 8,13; 31,3; Ezd 3,5; Neh 10,34), és az ezüstkürtöket fújták meg (Szám 10,2.10). Ezeket a napokat ünnepi öröm (Oz 2,13), ünnepi lakoma (1Sám 20,5.24) és vallási összejövetelek (Iz 1,13; 66,23; Ez 46,1.3) jellemezték. – Nem lehetetlen, hogy a hétnapos hét eredetét a holdszakok váltakozásában kell keresnünk: újhold napja után minden 7. nap (a szabbat ’szombat’ és a sibat ’hét’ között nem lehetetlen az etimológiai összefüggés!) megfelelt a hold egy bizonyos alakjának, és ezért megszentelt jelleget ölthetett. Mivel egy holdciklus nem 28, hanem 29 és 1/2 napot tesz ki, minden hétnek hosszabbnak kellett lennie 7 napnál. Kimutatható, hogy Izr.-ben már nagyon korán szigorúan 7 napból álltak a hetek, így a szombat független volt az újhold napjától. Ennek következtében – azzal párhuzamosan, hogy a szombat jelentősége fokozódott – az újhold napjai vesztettek fontosságukból. A 7. napon (® szombat) kívül a hét többi napjának nem volt külön neve. Az újhold napjain és a szombatokon kívül még más ® ünnepek is szerepeltek az izr. ~ban, és számuk a tört. folyamán még jelentősen meg is nőtt. – Az időszámítás segédeszközeként csak korlátozott mértékben volt ismeretes a ~ Izr.-ben. A hónap napjainak számlálására olykor külön e célra szolgáló eszközt használtak (amint ezt az el Faréban és ed Auverben felszínre került leletek tanúsítják): egy 30 lyukkal ellátott táblát. Ezekbe a lyukakba beleszúrtak egy botocskát és ezt minden nap tovább vitték a következőbe (Kr. e. 10–7. sz.). Az ún. gézeri naptár egy 11×7 cm nagyságú mészkő táblácska, amelyen 7 sor régies írás látható, vsz. a Kr. e. 10. sz.-ból (W. F. Albright, S. Moscati); R. A. Macalister találta Gézerben (1908). 12 hónapot sorol fel, közülük 8-at párosával, és arra utal, hogy ezekben a mezőkön milyen munkákat kell elvégezni (vetés, aratás). Egy négyszögletű lyukacskából, amely alapján feltehető, hogy fel lehetett akasztani, arra következtettek, hogy ~ volt. Mivel az év hónapjait nem sorakoztatja fel pontos sorrendben, hanem csak azokat a palesztinai parasztság körében ismert paraszti teendőket veszi sorra, amelyeket az év folyamán el kellett végezni, nem tekinthető a szó szoros értelmében véve ~nak. Annak alapján, hogy a rajta található írás gyakorlatlan kézre vall, sok szakember iskolai gyakorló táblának véli, amelyen a tanuló a betűvetésen kívül az év folyamán esedékes mezőgazdasági munkák menetét is gyakorolta, ill. elsajátította.
134. Az ún. gézeri naptár
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
