Damaszkuszi irat
Damaszkuszi irat A Kr. e. 1. szd.-i esszénusok egyik fontos irata, amelynek egyik felét az ókairói genizában találták meg 1896/97-ben, másik felét pedig a holt-tengeri kutatások során Qumránban, a IV. és VI. barlangban.
Az irat föltételezi az Igazságosság Tanítója követőinek Damaszkuszba űzetését (a szekta alapítójával dualisztikusan szembenálló Hazugság Embere valószínűleg II. Hirkanosz). Mivel az Igazságosság Tanítója kb. Kr. e. 65-ben halt meg, követői pedig II. Hirkanosz halála után (Kr. e. 40) Qumránba költöztek, az irat keletkezési idejét e két dátum között kereshetjük.
Az irat két részből áll: az exhortációból és a rendeletekből. Bár némelyek megpróbálták e kettőt elválasztani egymástól, e két rész együtt alkotja a sajátosan esszénus törvény- és történelem-magyarázat korpuszát; »Esszénus Halákhának« nevezése ezért találó. Nyelvezetére jellemző a B-i gondolatok és kifejezések tudatos használata, azok konkretizálása és imperativusszá alakítása. A Damaszkuszi irat sok ÓSZ-i igét tendenciózusan jövendölésként értelmez. Teológiájában központi helyet foglal el az Ézs könyvéből származó »maradék« fogalmának üdvtörténeti értelmezése, a szövetség és hűség fogalmának új alkalmazása és az új gyülekezet alapítása.
Tradíciókritikailag az esszénusok ezáltal igen fontos mérföldkövet helyeztek el: a B-i tradíciók sajátos, kizárólagos, ill. kötelező érvényű magyarázatát adták; ugyanazon törvény másfajta magyarázata pusztuláshoz vezet. Az ÚSZ-i korban a tradíciók és azok magyarázatának száma még nagyobb, kontroverziájuk pedig még élesebb lesz. (Ld. még ESSZÉNUSOK).
KaI
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
