paraszti találmány
paraszti találmány: egyszerű eszköz vagy gép, amelyet ezemester hajlamú parasztemberek munkájuk megkönnyítésére már meglévő szerszámok tökéletesítésével, vagy saját önálló ötleteik alapján készítenek. A → felfedezés egyik formája. A paraszti kultúra sok területén fellelhető, de elsősorban a gazdálkodásban található meg. A hagyományos gabonatermesztésben azonban jóval kevésbé fordul elő, mint az újkori, amerikai eredetű kapásnövények (→ burgonya, → dohány, → kukorica), a szántóföldi zöldségek (hagyma [→ fokhagyma, → vöröshagyma], → paprika, → paradicsom) és a homoki szőlőművelésnél. A paraszti találmányok többnyire a vetés és a betakarítás munkáját gyorsítják, pl. az Alföld-szerte elterjedt különböző kukoricavető alkalmatosságok, a sok parasztgazdának megfizethetetlenül drága vetőgépekhez hasonló, de jóval kisebb teljesítményű eszközök, amelyek 2–3 sorban vetik a magot. A burgonya ásását az eke átalakításával (pl. a kormánylemez levétele, különböző tárgyak – lánc – rászerelése) segítették. A makói hagyma-, a fóti paradicsom- vagy a csányi dinnyetermesztés speciális eszközkészlete a kultúra kialakulása és fejlődése során a művelés szükséglete szerint jött létre. A gyulai és szentesi primőrzöldség-termelő kertészek az országos méretektől eltérő → melegágyi kereteket használnak stb. A paraszti találmányhoz szervesen kapcsolódnak azok a kísérletezések és újítások, amelyek fellelhetők a növénytermesztésben, elsősorban szintén a belterjes kultúrák körében. Legértékesebbek ezek közül azok a megfigyelések, amelyek során kiválogatódással tájfajták jöttek létre (szegedi, gyulai, szentesi paprika, makói hagyma, nagykőrösi uborka stb.). A kísérletezések más része a növényápolási munkákkal kapcsolatos, pl. a kapálás idejének és számának a hagyományostól eltérő megváltoztatása stb. A paraszti találmányok elterjedése regionális. Legtöbbször csak egy kisebb falu, nagyobb településeken egy-egy utca vagy határrész szomszédsága ismeri és használja őket. De van olyan eset is, hogy egyetlen család körén nem terjed túl alkalmazásuk. – Irod. Balogh István: A magosligeti málévetőgép (A nyíregyházi Jósa András Múz. Évkve, 1960); Fél Edit–Hofer Tamás: A parasztember szerszámai. Beszámoló az átányi monografikus eszközvizsgálatról (Ethn., 1961); Kósa László: Találmányok a paraszti gazdaságban (Népi kultúra – Népi Társadalom, 1969).
Vetőgép (Vámosoroszi, Szabolcs-Szatmár m., 1940)
„Sárgyúró járgány”. Agyagdagasztó gépezet cserépkészítéshez (Nagybacon, v. Háromszék m., 1971)
Kósa László
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
