süveg
süveg: magas, hengeres férfi fejfedő. Különböző elnevezései ismertek: fekete süveg, magyar süveg; anyagára a nemezsüveg (Hortobágy), bolyhosan kikészített változatára a bodros fekete süveg (Marcali), fodros süveg (Komárom, Csongrád m.) és a magyar fekete barkás süveg (Nagykunság) elnevezések utalnak. A Felvidéken és Ny-Dunántúlon használt dupla púpos süveg fejtetőre simuló karimája csaknem a süveg teljes magasságával egyezett. Alacsonyabb karimájú volt az alföldi túri és kún süveg, az alacsony karimájú csákósüveget pedig a múlt század elején a Heves m.-i fiatalok hordták. A süveg karimájának ferdén bevágott lehajló csákója korábban csak a katonákat illette meg, majd talán a katonai előjoggal rendelkező területekről kiindulva csákós süveg (Kiskunhalas), ill. az egész süveget jelölve csákó (Őrség) néven terjedt el. A Nagykunságon abroncsot húztak a süvegre, hogy formáját jobban tartsa, ezen csákót nem vághattak. – A süveg használata a nemesi viseletben a 16–17. sz.-ban általános volt, sőt az asszonyok (Erdélyben) is feltehették, időközben magasabb, zacskós tetőrésszel, posztóból, bársonyból is készítették, tollforgóval, sas-, daru-, kócsagtollal vagy bokrétával díszítették. A süveg a 17–18. sz.-ban lett a paraszti férfi fejviselet általánosan hordott darabja, sőt a felföldi tótság is átvette. Európában átmenetileg, a 18. sz. közepétől, a magyar huszárezredek révén csákó néven vált ismertté. A múlt század derekától a katonai viseletben és az alföldi parasztság körében, sőt a Dunántúlon az Esterházy uradalomban alacsonyabb béressüveg formában a század végéig használták. A süveg honfoglalás előtti török jövevényszavunk. – Ide tartozik a bagolysüveg, D-Dunántúlon bagó süveg, a Felvidéken sapka, nyúlbőrrel prémezett kék sapka: posztótetejű, prémes peremű férfi fejfedő. Karimája elöl csákóravágott (süveg), így lehajtható, és leeresztve elfedi a fület, nyakat. Erre utal a báránybőrből csinált téli levonó süveg (Nagykunság) elnevezése is. A bagolysüveg K-európai, török népek fejfedője, amelyet a 16–19. sz.-ig kalpag, lengyel süveg néven a magyar nemesség előjogként viselt. 1848 után a kurta nemesek és a módos parasztság kedvelte. (→ még: fejviselet) – Irod. Nagyszigeti Kálmán: Csákó (Nyelvőr, 1885); Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820–1867 (Bp., 1956); Domonkos Ottó: A süvegviselet történetéhez (Népr. Ért., 1962).
Süvegek a 17. századból (A debreceni Dobozy utcai temetőből előkerült sírleletek) Déri Múzeum, Debrecen
Flórián Mária
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
