sürög
sürög – ‘élénken tevékenykedve jár-kel, serénykedik’: sürög-forog. Származékai: sürgő, sürgés, sürgődik, sürgölődik.
A szócsalád sür- igetöve hangutánzó, illetve hangfestő eredetű, és rokoni kapcsolatban áll azzal a kiterjedt szócsaláddal, amelynek tagjaiban a gyors mozgás, forgás, sodrás, pezsgés jelentéseleme dominál, mint sarkall, serdül, serken és hasonlók. Esetleges ugorkori eredetükre nézve lásd szorgalom. A ~ gyakorító képzős származék. Lásd még sarj, sarkantyú, sellő, serény, sőre, surján, sürget, sűrű.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
