MUTATVÁNYOS TÁNCAINK ÉS A FEGYVERTÁNCOK | Magyar néprajz

MUTATVÁNYOS TÁNCAINK ÉS A FEGYVERTÁNCOK

Ügyességi táncaink összefüggése a hasonló európai táncokkal közös gyökérre, a középkori fegyvertáncokra vezethető vissza. Bár a nyugat- és dél-európai fegyvertáncok fejlődési iránya külön-külön is másként alakult, mint azt a kelet-európai népek fegyvertáncainál tapasztalhattuk, mégis megfigyelhetők a részletegyezések, éppen az évszázadokkal ezelőtt kialakult ügyességi típusok alapján. A legtöbb hasonlóságot természetesen a szomszéd népek azonos fejlődését mutató tánctípusaiban találjuk meg. Kézenfekvő például a párhuzam a szlovák zajaci és odzemok változataival, továbbá a románok haidăul, cu bîta és crucea (krucsea = kereszt) táncaival (Wolfram 1935; Martin 1964a). Alsó-Ausztriában a Spanltanznak nevezett típusát egy személy táncolja, keresztező ugrással és terpeszlépéssel, mint a mi kanásztáncunkban. Skóciában ma sem botokat, hanem két kardot helyeznek a földre, és ez az ügyességi tánc ott a szokásos kardtáncformát képviseli. Az angol moresca-táncosok Bacca Pipes dzsigjükben két hosszú sípot fektetnek a padlóra fegyver helyett. Highlandban (Felső-Skócia) egy veszedelmes formáját ismerték: két férfi egyidejűleg táncolt a földön keresztbe fektetett kardpáros, míg másik hat körültáncolta őket, és fegyverüket fejmagasságban feléjük irányította.

A táncot Spanyolországban L’Hereu Riera néven ismerték. Az erdélyi szászok a 17. századi forrás szerint a Spiesstanzot két, keresztbe fektetett nyárs felett járták. Kelet-Norvégiában ketten táncolják kézfogással a keresztezett botok felett egyre gyorsuló tempóban. A svédországi változatokban szalmaszálak helyettesítik a botokat. Néha egész csillagot raknak ki belőlük, és a párok körbe fogódzva, keresztlépéssel (a mi háromlépésünk) táncolnak felette. Aki rálép egy szálra, kiesik. Ismerjük még változatait Finnországból, Észtországból, Lengyelországból, Litvániából és Lettországból is. A Kaukázusban kardokat fektetnek körbe, és guggoló-forgó lépéssel táncolnak fölöttük, anélkül, hogy megérintenék. Felső-Ausztriában és Salzkammergutban három, földre helyezett kalap körül táncolnak. Ezt ott Hüatltanznak nevezik. A dobrudzsai németeknél 325Mützentanznak, azaz sapkatáncnak nevezik. Ehhez hasonlót ismernek a svájci Champéryben is. A délsvédek három facipőt vagy három tányért állítanak sorba és azok körül táncolnak. A németországi Taunus hegység vidékén mezítláb, a földbe tűzdelt csalánok között táncolnak. Megemlítjük még a híres holland tojástáncot, amelyhez hasonlót Sziléziában is ismernek.

Az alpesi tartományokban táncolják a Wischtanzot. Két legény egy botot fog a két végén, s ezen emelik át lábukat, miközben a botot egyik kezükből a másikba veszik, majd a magasba emelt bot két vége alatt saját tengelyük körül forognak. Hasonlót ismernek az észtek, lettek, bretonok. A Pireneusokban négy táncos szalagot tart keresztezve, és ugyanúgy átvetik a lábukat a szalagon, mint a Wischtanzban. Majd felemelik magasba a szalagot, és ugyancsak forognak alatta a saját tengelyük körül. A harmadik figuraként a szalagot a földön keresztezik, és a legények ugyanúgy táncolnak felette, mint a magyar kanásztáncban vagy az osztrák Spanltanzban (Wolfram 1935, 1951; Norlind 1941; Louis 1963; Poldmäe–Tampere 1938).

Ügyességi táncaink kísérődallamai nagyobbrészt kanásznóták. A vágánsként vagy kolomejkaként is számon tartott ritmus a középkortól kezdve nyomon kísérhető tánczenénkben (Bartók 1924, 1934; Kodály 1969; Szabolcsi 1959a; Vargyas 1952). Kanásztáncdallamaink legjellemzőbb táji típusaiból csak néhányat közlünk. A kanásztáncok és seprűtáncok között emellett találunk más ritmusú, de szintén régies táncdallamokat, például dudanótákat (39–43. dallampélda) is. A kanász- és seprűtáncok általános tempója

= 120–138.

(Kanásztánc. Hosszúhegy, Baranya m.; Andrásfalvy B., Pesovár F. gy. 1965)

1. Csóri kanász mit főztél? Tüdőt káposztával.
Mivel rántottad te be? Hasa szalonnával.
Süttem, süttem te-le-le, itt a disznó eleje,
Ustor is van, bot is van, majd meghízik a siska.

3262. Elszaladt a siska disznó kilenc malacával
Utána jállt a kanász a görbe bottyával.
Megájj siska megfoglak, jó összeostorozlak,
Mer’ ustor is van, bot is van, majd meghízik a siska.

(Kanászos. Alap, Fejér m.; Martin Gy., Pesovár F. gy. 1958)

327(Oláh nóta. Az északkelet-magyarországi kondástánc egyik jellemző hangszeres dallamtípusa. Vaja, Szabolcs-Szatmár m.; Borbély J., Martin Gy., Pesovár F. gy. 1957)

Csóri kanász mit főztél? Tüdőt káposztával.
Mivel rántottál bele? Hasaszalonnával.
Ti-ri-ri ri-ti-ti-ti, Ti-ri-ri-ri-ti-ti-ti.

(Kanásztánc. Szentgál, Veszprém m.; Martin Gy., Pesovár F., Vásárhelyi L. gy. 1950)

1. Felment a kondás a fára, Makkot rázott az allára,
Hízzál kucukám, hízzál nagyra, Maj’ levág a fényes balta.

2. Vígan, vígan, víg angyalom,
Víg órában termett rajom,
Mindig illen víg voltam én,
Víg órában termettem én.

(Pásztornóta. Mikófalva, Heves m.; Martin Gy., Pesovár F. gy. 1960)

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me