Domborzat
Domborzat
A kárpátaljai bevonulással és a második bécsi döntéssel visszaszerzett területek három tájegységre oszthatók:12
12 Zentay, 37. o.
1. Az Alföld peremvidéke, amely a Nagyszalonta– Nagyvárad–Nagykároly–Szatmárnémeti–Beregszász–Ungvár vonal területsávját jelentette. E sűrűn lakott terület szervesen kapcsolódott a trianoni határvidékhez, a síkságokra jellemző jó hadműveleti lehetőségek voltak rá jellemzők.
2. Az Északkeleti-Kárpátok hegyvidéke, amely magába foglalta:
a. a Keleti-Beszkidek keleti, magasabb szakaszát, melynek éppen e részén emelkedik a hegység legmagasabb csúcsa, a Rónahavas (Polonina Runa, 1482 m) és itt vezet át 35a Zemplénoroszi- (797 m), Lupkovi- (584 m), Uzsoki- (889 m), Vereckei- (841 m), valamint a hegység határát jelentő Lavocnei-hágó (850 m);
b. a Máramarosi-havasokat, amelyek nyugatról keletre magas középhegységből 2000 m-t is elérő magashegységgé emelkednek. Jellemzői a mélyebb nyergek és utak hiánya, a nagy szélesség, a rossz járhatóság, a gyér lakottság és a zord éghajlat. Fontosabb átjárói a Wyszkowi-hágó (941 m), a Jabloncai- vagy Tatár-hágó (931 m) és a Borsai-hágó (1015 m); illetve
c. a fővonulattal párhuzamosan futó Vihorlát-, Szinyák-, Borló- és Nagyszöllősi-hegység egymástól elszigetelt vonalát.13
13 Somogyi, 69–74. o.
3. Észak- és Kelet-Erdély, ezen belül:
a. a Szilágysági hegyvidék, mely az Erdélyi-szigethegység legjárhatóbb része, bár a szakadékos mellékvölgyek és esőzéskor az agyagos talaj megnehezítik a csapatmozgást. Erdély három nagy „kapuja” közül kettő, a Szamos-völgye és a Sebes-Körös határolja;
b. az Erdélyi-medence 200–300 m magas dombvidéke, mely nem jelent hadműveleti akadályt, végül
c. a Székelyföld, amely az Erdélyi-medencén kívül a Kárpátok külső és belső vonulatából és a közte húzódó medencéből áll. A Keleti-Kárpátok az Erdős-Kárpátokkal a Borsai-hágónál érintkezik. A Keleti-Kárpátok északi láncolata a Borgói-hegységtől a Radnai-havasokon, a Láposon, a Gutinon, a Kőháton és az Avason át a Szamosig ér. A sziklás, 1700 m átlagos magasságú Radnai-havasok a legmagasabb. A keleti láncolat a Kelemen-havasokból (a Radnai-hágótól, 1257 m) és a Gyergyói-havasokból (a Gyimesi-szorosig, 686 m) áll, az utóbbi valamivel könynyebben járható, mélyen ülő szorosai (Tölgyes-szoros 637 m, Békás-szoros 565 m) az Erdély–Moldva útvonal ősi hegyi átkelői. A Keleti-Kárpátok déli láncolatát a Csíki-havasok (a Gyimes-szorostól az Ojtozi-szorosig) és a Berecki-havasok alkotják, amely utóbbinak azonban csak az északi része került vissza Magyarországhoz. A Keleti-Kárpátok külső vonulatát a belső vonulat hegységeitől (Görgényi-havasok, 36Baróti- és Bodoki-hegység) a Maros, az Olt és a Fekete-Ügy völgye választja el.14
14 Somogyi, 184–190. o.
